Kövess minket!

Művház

Megtartották a Szamuely Tiborról szóló film díszbemutatóját

A halál népbiztosa című alkotás legközelebb pénteken 23 órakor a Pesti TV műsorán lesz látható.

Borítókép: Jelenet A halál népbiztosa című filmből, fotó: Facebook / @ahalalnepbiztosa

Szamuely Tibor, a tanácsköztársaság hadügyi népbiztoshelyettese tevékenységét vizsgálja A halál népbiztosa című dokumentum-játékfilm, amelynek díszbemutatóját szerda este tartották a budapesti József Attila Színházban.

Az elmúlt két évszázadot az határozta meg, hogy sokan úgy gondolták, a józan ész nevében át lehet alakítani a társadalmakat: az emberi ész helyettesíti Istent, a spontán társadalmi fejlődést és a természet törvényeit – mondta a vetítés előtt az emberi erőforrások minisztere.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

Kásler Miklós felidézte az 1789-es francia forradalom alatt elharapódzó terrort, hozzátéve: “ez az eszme folytatódott a többi érték felszámolásával. Isten után sorra került a nemzet, a család, és most már ott tartunk, hogy a természeti törvényekkel szemben az emberi identitás leglényegesebb mozzanatait is megkérdőjelezik” – fogalmazott.

A miniszter szerint Magyarországon az 1918-19-es évek eseményei teljes mértékben szembe mentek az 1100 éves magyar történelemmel. Ezt az időszakot a fegyverszünet, a köztársaság kikiáltása, a “testileg-lelkileg beteg” Károlyi Mihály kormánya, a hatalom önkéntes átadása a szélsőséges bolsevik erőknek, a román megszállás, Trianon jellemezte és minden, ami ennek következménye: a Szent István-i, ezeréves állam felszámolása, máig kísértő traumák, meg nem oldott társadalmi feszültségek.

Szamuely Tibor, a tanácsköztársaság időszakában a hadügyi népbiztos helyettese és közoktatásügyi népbiztos egy olyan terrorkülönítményt vezetett, a 200 fős Lenin-fiúkat, amely páncélvonattal járta az országot, akasztott teljesen ártatlan embereket, családokat – idézte fel.

Kásler Miklós köszöntőjét itt tudja meghallgatni:

Mindnyájunknak kötelessége emlékezni – hangsúlyozta a miniszter, hozzáfűzve: nagyon fontos, hogy ezzel a művészek is foglalkozzanak. “Bízom benne, hogy ez a film is hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük múltunkat” – méltatta az alkotást Kásler Miklós.

Csurka Dóra, A halál népbiztosa forgatókönyvírója a díszbemutató előtt az MTI-nek elmondta, a filmet a tanácsköztársaság kikiáltásának századik évfordulójára tervezték elkészíteni, a pandémia miatt azonban végül 2021. március 21-én volt először látható a Duna Televízióban.

Az 55 perces dokumentumfilm végigköveti, hogyan válik egy idealista ifjú újságíróból bolsevik fanatikus, a vörösterror fő magyarországi végrehajtója, az ő sorsán keresztül pedig feltárul a tanácsköztársaság 133 napjának története is.

A halál népbiztosa huszonöt játékfilmes jelenetet is tartalmaz, megelevenítve Szamuely Tibor és társai alakját.

Csurka Dóra kiemelte a jelenetekben felbukkanó tehetséges, fiatal színészeket: Szamuely Tibort Resetár Dániel, feleségét, Szilágyi Jolánt Réti Nóra, Kun Bélát Sorbán Csaba alakítja. Felbukkan a film fő médiapartnere, a PestiSrácok.hu, illetve a Pesti TV egyik munkatársa, Ambrózy Áron is, aki Lenin szerepét vállalta.

Narrátorként Ferkó Dánielt hallhatják a nézők, az operatőr Győri Márk, a technikai rendező Holicska Ádám, a kreatív játékfilmes rendezők pedig Huth Gergely és Stefka István voltak.

A halál népbiztosa legközelebb pénteken 23 órakor a Pesti TV műsorán lesz látható – mondta el Csurka Dóra.

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom