Kövess minket!

Művház

Megnyílt a 360 Design Budapest elnevezésű programsorozat kiállítása Budapesten

Huszonnégy magyar és régiós dizájner mutatkozik be a 360 Design Budapest című kiállításon, amely csütörtökön nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Aulich utca 4-6. szám alatt – írja az MTI.

Bata-Jakab Zsófia, a 360 Design Budapest programsorozatot szervező Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezetője a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta: az ügynökség immár harmadik alkalommal vesz részt a Budapest Design Week programsorozatában, idén először szakmai partnerként.

Kiemelte, hogy a programsorozattal – a megváltozott gazdasági helyzetben is – intenzív láthatóságot szeretnének biztosítani a tervezőknek, valamint az értékesítés ösztönzése is kiemelt fontosságú az ügynökség számára.

Bata-Jakab Zsófia azt mondta, olyan programokban látják az iparág jövőjét, amelyek biztosítják a folytonosságot a formatervezők, a gyártók, valamint a forgalmazók számára.

Hangsúlyozta: a dizájn világát komolyan érintette a vírushelyzet, az ügynökség pedig megpróbál olyan lehetőségeket biztosítani a dizájnerek számára, hogy ezt a nehéz időszakot túléljék. Hozzátette, hogy a most nyílt kiállítás online is elérhető a www.360dbp.com oldalon.

A tárlaton 20 magyar formatervező munkáit láthatja a közönség. Ezen kívül négy regionális tervező is bemutatkozik, az ő munkáik digitálisan érhetők el. Mint mondta, az MDDÜ kiemelt célja, hogy a magyar főváros központi szerepet töltsön be a régióban a dizájnszakma területén.

Beszélt arról is, hogy a háromnapos programsorozat keretében az érdeklődők a kiállítás mellett edukációs jellegű kerekasztal-beszélgetéseken keresztül nyerhetnek betekintést a magyar dizájnipar aktuális kérdéseibe.

Pomázi Gyula, a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta, hogy a kreatív- és dizájnipar nagyjából két és félszer olyan gyorsan növekedett, mint a gazdaság egésze az elmúlt időszakban. A magyar dizájn a hazai gazdaság egyik legfontosabb exporttermékévé nőtte ki magát – hangsúlyozta.

Pomázi Gyula beszélt a Budapest Design Weekről is, amelyet immár 17-ik alkalommal rendeznek meg. Kiemelte, hogy az elmúlt évek során jelentősen nőtt az esemény látogatottsága, most már 70 ezres közönséget tudnak megszólítani, az együttműködő partnerek száma pedig 80-90-re, a rendezvények száma 150-180-ra nőtt, annak ellenére, hogy ebben az évben a programok kétharmadát online formában tartják.

A 360 Design Budapest kiállításon az Adamlamp, a Codolagni, az Error n’more, a Hannabi, Kele Sára, a KOMONKA, Lakatos Ábel, a LumoConcept, Miklósi Ádám, az Oleant, a Paper Up, a Planbureau, a Plydesign, a Position Collective, a RAWfiction, Regős Anna, a Sixay, a Socowoo, a Studio Nomad és Ungár Fanni mutatják be termékeiket.

Művház

Promenád – Élet és halál ura volt Major Tamás

A május 15-én adásba kerülő második epizódban Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész élete elevenedik meg.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Major Tamás elgondolkodott azon, hogy otthagyja a színészi pályát, mivel kezdetben elkerülték a nagy szerepek. Így indult e máig megosztó színházcsináló karrierje, aki élet és halál ura volt a színpadon – és azon kívül is.

Az M5 csatornán szombaton 21.05-kor kezdődő Promenádban Major Tamás izgalmas, fordulatokkal teli életét mutatja be Sztankay Ádám, amelyből kiderül, hogyan vált a kor egyik legfőbb színházi helytartójává a kétszeres Kossuth-díjas művész.

„Major Tamás az újkori színháztörténet egyik legbefolyásosabb szereplője volt. Vannak, akik életük legjobb, legmeghatározóbb színész-pedagógusaként említik egykori főiskolai tanárukat, osztályfőnöküket. Tettei ugyanakkor olykor azt sejtették, mintha rendre eltávolodna attól, ami a humánus értékrend szerint a normalitáshoz tartozik” – vélekedik róla műsorában Sztankay Ádám. A szombat esti adásból kiderül az is, miért tartották Major Tamást – Keleti Éva fotográfus szavaival élve – zűrzavaros egyéniségnek.

A színháztörténeti titkok nyomába eredő műsor Sztankay Ádám nagysikerű Origo-blogsorozatán alapul. A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a XX. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak. A Major Tamásról szóló rész forgatásán készült werk videót IDE kattintva lehet megtekinteni.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró

Tovább olvasom

Művház

Eperjes Károly a kommunista keresztényüldözésről forgat filmet

Régi adósságát törleszti a magyar filmgyártás a Krisztus inge munkacímmel készülő egész estés filmmel, amelynek a forgatása április közepén kezdődött el az egyik leglátogatottabb hazai keresztény zarándokhelyen, Máriabesnyőn.

Közzétéve:

Szabó Adrienn

Az Eperjes Károly rendezésében készülő alkotás az 50-es évek azon vészterhes időszakát idézi fel, amikor a kommunista diktatúra erőszakszervezete, az ÁVH brutális támadást indított a hazai szerzetesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. Ennek az elkerülhetetlen küzdelemnek a fordulataival szembesít a valós eseményeken alapuló film, amelynek középpontjában a hit pajzsával küzdő ferences szerzetes, Leopold atya és a fiatal, ambiciózus ÁVH-s vallatótiszt, Keller főhadnagy párharca áll – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Több mint hetven éve, 1950. június 8-áról 9-ére virradóan, egyetlen éjszaka alatt, sok ezer embert hurcoltak el erőszakkal a kolostorokból, rendházakból. Voltak, akiket börtönbe, másokat internálóhelyekre, a sztálinvárosi építkezésekre vittek. Nem sokkal később, egyetlen tollvonással – négyet leszámítva – az összes magyarországi szerzetesrendet betiltották, felszámolták, és minden értéküktől megfosztották.

A magyarországi kereszténység legsötétebb időszakáról, a rendszerváltás után számtalan tudományos, hitéleti kutatás, visszaemlékezés, személyes beszámoló, dokumentumfilm, kisfilm született, azonban egész estés film feldolgozás eddig még nem.

A Krisztus inge alkotói épp ezért tartották fontosnak, hogy a közös történelmi múltunknak erről az időszakáról, történéseiről olyan feldolgozást készítsenek, amely a ma embere számára is átélhetővé, megismerhetővé teszi a kort, az egyházi emberek heroikus helytállását és a hatalom totális háborújának eszközeit.

Werkfotó a forgatásról (Fotó: Szabó Adrienn)

Az 1950-ben játszódó film történetében, Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és, hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, az szocialista rendszerben hívő, fiatal tisztet, Keller főhadnagyot – Fjodorov őrnagy parancsára – bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat…

A Nemzeti Filmintézet 300 millió forintos támogatásával készülő Krisztus inge 30 naposra tervezett forgatása április 20-án kezdődött el, és a felvételek várhatóan május végig tartanak.

A számos helyszínen és két idősíkban játszódó filmhez többek között Máriabesnyőn, Soponyán, illetve Budapesten rögzítenek jeleneteket. A járványhelyzetre tekintettel a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett zajlanak a munkalátok.

A főszerepeket Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Eperjes Károly, Nemcsák Károly, Jakab Tamás, Tóth János Gergő alakítják, míg jelentős mellékszerepekben többek között Derzsi János, Koltai János, Tordai Teri, Császár Angéla, és Tóth Auguszta lesz látható.

Várnai Péter címzetes prépost írása alapján, a forgatókönyvet Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írták. A technikai rendezői feladatokat Pájer Róbert látja el, míg a film egyedi képi világáért a Made In Hungária, illetve A feltaláló Balázs Béla-díjas operatőre, Csukás Sándor felel. A látványtervező Fekete Mónika, a film zenei világát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Neszlényi-díjával kitüntetett Bucz Magor Soma teremti meg.

A Krisztus inge producere A Hídember, a Mansfeld, Az ajtó és a Régimódi történet című filmeket is jegyző, Balázs Béla-díjas Hábermann Jenő.

Borítókép: Eperjes Károly (jobbra) rendezi a filmet

Tovább olvasom

Művház

Népszerű produkciók az idei Nagyerdei Szabadtéri Játékokon

Az elmúlt évben – noha megtartották a Nagyerdei Szabadtéri Játékokat – a vírusjárvány első és második hulláma között az előadások zömét újra kellett ütemezni.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közönség érdeklődését jelzi, hogy csak négyezerrel csökkent a fizető nézők száma a 2019-es teljes évadhoz képest. Remélik, az idén újra elérik a „békelétszámot”. Annál is inkább, mert – miközben, Debrecenben két színházi beruházás (a Csokonai Színház épületének teljes felújítása és a Latinovits Színház befejezése) is folyik – a figyelem a Nagyerdei Szabadtéri Játékok felé irányul. Az idén nyáron nyolc vendégtársulat tíz, a Csokonai Színház kilenc előadásán kívül a Nagyerdei Szabadtéri Játékok saját ősbemutatójával találkozhat a publikum.

Így a nézők láthatják többek között A Pál utcai fiúkat, a Tesztoszteront, a Csárdáskirálynőt és az új rendezésű Óz, a csodák csodája című musicalt. Ennek hősnőjét, a Dorothyt alakító Zsitva Réka meg is jelent a szabadtéri évadot bejelentő sajtótájékoztatón. Egy bemutatóval vesz részt a játékokon a Madách Színház (Páratlan páros), a Thália Színház (Oscar), a nagyváradi Szigligeti Színház (Lila ákác), az Orlai Produkciós Iroda (Válaszfalak), a Centrál Színház (Házassági leckék középhaladóknak), a Recirquel Újcirkusz Társulat (My Land) és a Játékszín (A szőke ciklon). Külön kiemelhető a játékok saját darabja, Wass Albert Tűzlilioma, amely néptáncjáték a szerző A funtineli boszorkány című művéből készült.

Az opera is képviselteti magát, az Operaligetben kétszer is járhatnak a nézők, előbb az operairodalom legizgalmasabb találkozásait, majd a legszebb operakórusokat láthatják, hallhatják. A Nagyerdei Szabadtéri Színpad egyébként a gyermeknapon nyit, amikor a Vojtina bábszínház tart előadást a regisztrált gyerekeknek.

Az előadások június–júliusban 20.30-tól, augusztusban és szeptemberben 20 órától kezdődnek. Először adnak kedvezményt a Debrecen-kártyára: birtokosa egy jegyet 500 forinttal olcsóbban vásárolhat meg. A jegyekkel ingyen utazhatnak a helyszínre a városban és haza a nézők. A hosszabb előadások után különjáratokon – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom