Kövess minket!

Művház

Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája

Uránia

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.

125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.

120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

A könyv borítója

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.

Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.

A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.

A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Borítókép: részlet a könyvből

Művház

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre, amelyre március 30-ig ingyenesen, ezt követően 20 ezer forintért lehet nevezni július 30-ig.

Közzétéve:

Pixabay

Az egyik legrangosabb hazai operatőr találkozó megmérettetésére diákfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm, játékfilm és természetfilm kategóriákban nevezhetnek tavalyi évben bemutatott magyar filmek alkotói és gyártói

– olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, a diákfilm kategória versenyzői idén is elnyerhetik a Sparks Kft. – Panavision filmes kameracsomag különdíját, amelyet 2005-ben Zsigmond Vilmos alapított. A novemberi eseményen hosszú idő után újra átadják az Aranyszem fődíjat is az év legjobb operatőrének.

Novák Emil és Romwalter Béla, a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny alapítói 2018-ban nevezték el a Novák Emil által 20 éve alapított Aranyszem Fesztivált a magyar operatőr iskola két kiemelkedő alkotójáról. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar operatőrök közösségének legkiválóbb tagjaira, és díjazza a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar operatőröket – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Martin Scorsese tiszteletbeli Arany Medve-díjat kapott

Filmes életművéért tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntette ki kedden a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Martin Scorsese amerikai filmrendezőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

Scorsese filmjei az elmúlt fél évszázadban védjeggyé váltak. Mindig is küzdött a függetlenségéért és művészi elképzelései megvalósításáért

– mondta Wim Wenders filmrendező, aki a 81 éves rendezőt méltatta a díjátadó ceremónián.

A gálán A tégla című thrillerét is levetítették, amelyért 2007-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

Scorsese a filmművészet jövőjéről optimistán nyilatkozott a fesztiválon. “Nem hiszem, hogy haldokolna. Átalakul” – mondta sajtótájékoztatóján.

Scorsese arról is beszélt, hogy nem kell megijedni a technológia fejlődésétől.

Hozzátette: “az egyéni hang megjelenhet akár a TikTokon, akár egy négyórás moziban, akár egy kétórás minisorozatban”.

A rendező annak a véleményének is hangot adott, hogy a Berlinale és a hozzá hasonló fesztiválok nyújtanak lehetőséget az új filmesek felfedezésére.

Scorsese szerint a filmek hatással lehetnek az emberek gondolkodására.

“Előfordulhat, hogy egy filmre, amelyet az ember egyszer látott, egész életében emlékezni fog, és hatással lesz arra, ahogy az életről gondolkodik. De lehet, hogy amikor 30 évvel később ismét megnézi, a film megváltozott. Pedig valójában a film ugyanaz, az ember változott meg”

– fogalmazott.

Scorsese filmes életművének kiemelkedő alkotásai között szerepel a Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Viharsziget és a New York bandái is.

Megfojtott virágok című legutóbbi alkotása, amelyet David Grann azonos című könyve alapján az 1920-as években elkövetett oklahomai indiángyilkosságokról forgatott, 10 kategóriában kapott Oscar-jelölést.

Borítókép: Martin Scorsese amerikai rendező az életművéért átvett tiszteletbeli Arany Medve-díjjal a 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 2024. február 20-án

Tovább olvasom

Művház

Meghalt Czakó Gábor író

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek is, a többi között ezért kapta meg a Kossuth-díjat is.

Közzétéve:

A Nemzet Művésze díjban részesült Czakó Gábor Kossuth-díjas író beszél az átadóünnepségen a Pesti Vigadóban 2019. november 5-én, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985–86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt.

Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozta meg.

Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus „kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:

  • Helikon szobrászati díj (1960),
  • József Attila-díj (1975),
  • Kortárs-díj (1994),
  • Arany János-díj (2000),
  • Nagy Gáspár-díj (2008),
  • Pro Literatura-díj (2008),
  • Stephanus-díj (2009),
  • Prima Díj (2010).

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.

A közmédia is megemlékezik róla

Az M5 kulturális csatorna szerdán 16 óra 55 perckor a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozat Czakó Gáborról szóló epizódjával, majd 19 órától a vele készült MMA-portréval idézi fel alakját. Az Agenda kulturális híradó és a Librettó magazinműsor is tiszteleg napi adásában Czakó Gábor életműve előtt.

Czakó Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtó- és kommunikációs főosztálya az MTI-vel.

Tovább olvasom