Kövess minket!

Művház

Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája

Uránia

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.

125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.

120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

A könyv borítója

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.

Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.

A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.

A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Borítókép: részlet a könyvből

Művház

Ősztől forgatják a Hadik Andrásról szóló filmet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt

– olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, “a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.

Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

Borítókép: Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész

Tovább olvasom

Művház

Visky Ábel fődíjas dokumentumfilmje a FILMIO-n

A Mesék a zárkából című alkotás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült. Világszerte élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt és a legjobb magyar film díjával tüntette ki nemrég a BIDF zsűrije.

Közzétéve:

Borítókép: Facebook / @mesekazarkabol

A börtön rácsai által elválasztott családok életét bemutató kreatív dokumentumfilm, a Mesék a zárkából a fesztiválszerepléseket követően online nézhető a FILMIO-n.

Visky Ábel első egész estés alkotásával korábban olyan nemzetközi fesztiválokra kapott meghívást, mint Észak-Amerika legjelentősebb dokufesztiválja, a HotDocs, a Biarritz-i FIPADOC és a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, műsorra tűzték továbbá Argentína és Görögország rangos seregszemléi is. Márciusban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében, különdíjban is részesült és lelkesen fogadták a kritikusok is.

Büntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján mesefilmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A mesék persze nem válnak valóra. De mégis, csodával határos módon életre kelnek, filmekké válnak, a rabok, a gyerekek és a többi várakozó családtag főszereplésével. Ritka telefonhívások, alkalmi beszélők keretében készülnek a nagy napra, amikor együtt, közösen alkothatnak valamit. A látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó filmek készítése közben feltárul a szétszakított családok párhuzamosan futó, fájó és felemelő pillanatokkal teli élete. – írják az alkotók a Mesék a zárkából című film szinopszisában.

A Mesék a zárkából magyar-horvát-angol koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában, producere Gyárfás Eszter, executive producere Petrányi Viktória, gyártója a Proton Cinema volt.

Tovább olvasom

Művház

Júniusban nyit a Nemzeti Színház

Hosszú szünet után nyitásra készül a Nemzeti Színház.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Nemzeti Színház vezetése májusban előadásokat még nem tervez, de próbák jelenleg is folynak. Készül A Mester és Margarita,melyet Alekszandar Popovszki rendez. Elindult Az ajtó próbafolyamata Szabó K. István rendezővel, és május végén újra próbál Vidnyánszky Attila és a Rómeó és Júlia csapata, hiszen június 11-én végre bemutatják az előadást – írja az Origo.

Az új rendelkezésekhez igazodva

A SZÍNHÁZBA CSAK VÉDETTSÉGI KÁRTYÁVAL LEHET BELÉPNI,

melyet a személyi igazolvánnyal vagy az útlevéllel együtt ellenőriznek majd. Kiemelten figyelnek továbbra is a biztonságra, a nézőtéri dolgozók már megkapták az oltást, de ettől függetlenül maszkban végzik majd a munkájukat. Kérik, hogy továbbra is legyenek óvatosak, használják a kihelyezett fertőtlenítőket, és

AKI BETEGSÉG TÜNETEIT ÉSZLELI MAGÁN, INKÁBB CSERÉLJE BE A JEGYÉT EGY MÁSIK IDŐPONTRA

– írja az intézmény sajtóközleményében.

Tovább olvasom