Művház
Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.
125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.
120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.
A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.
120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.
Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.
A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.
A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.
A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.
Borítókép: részlet a könyvből
Művház
Idén három operatőr kap Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat
A Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjak alapítása óta különböző díjakkal ismerik el a magyar operatőrök közösségének azon tagjait, akiknek karrierjük példaértékű a magyar filmgyártás világában.
Idén három operatőr, Balog Gábor, Buglya Sándor és Lugossy István kapja meg a Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat – közölték a szervezők az MTI-vel.
Ebben az évben Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjban részesül Balog Gábor Balázs Béla-díjas operatőr,
aki többek között a Szökés (1996), a Jadviga párnája (2000), valamint a Történetek az elveszett birodalomból (2004) című alkotásokban nyújtott kimagasló operatőri teljesítményt.
Életműdíjjal jutalmazzák a Balázs Béla- és Csokonai Vitéz Mihály-díjas Buglya Sándort,
a Sváb passió (1990), a Bánya utca (2005) vagy a Zsákfalu, amíg a temető eléri a postát (2007) című dokumentumfilmek rendező-operatőrét, aki a kilencvenes évek magyar filmgyártásának egyik legsikeresebb műhelyét, a Dunatáj Alapítványt is vezette.
Életműdíjat kap Lugossy István Balázs Béla-díjas operatőr-rendező is,
aki olyan filmek fényképezéséért felelt, mint az Amerikai anzix (1975) vagy az Októberi vasárnap (1979). Pályafutása során rendező és operatőrként olyan dokumentumfilmeken is dolgozott, mint a Széna tér 56. (1993) vagy a Szabad a gazda (2005).
A Bojkovszky Béla Díjat idén Büti Zsolt fővilágosító kapja magyar és külföldi produkciókban nyújtott magas színvonalú munkájáért. Büti Zsolt dolgozott Az utolsó királyság, Az elmeorvos, A kém és a Herkules című alkotásokon is.
Mint írják, az idei Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre tizenkét kategóriában – játékfilm, TV-film, dokumentumfilm, természetfilm, ismeretterjesztő film, portréfilm, kisjátékfilm, diákfilm (diák vizsgafilmek), zenés klip, promóciós videók, reklámfilmek, valamint 3D látványtervezők és kivitelezők kategóriákban – várják a jelentkezéseket április 6-ig.
A diákfilm kategória résztvevőinek idén is lehetőségük lesz elnyerni Magyarország legértékesebb diákfilmes díját, a Sparks Kft.-Panavision filmes kameracsomag különdíját, amelyet 2005-ben Zsigmond Vilmos és Romwalter Béla “Richy” alapított – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Művház
Honlap, mobilapp és YouTube-videók ismertetik meg az alsósokkal a reformkor nagyjait
Fontos, hogy a gyerekek magyar hősökkel tudjanak játszani és azonosulni.
A fiatalokat szólítja meg A reformkor nagyjai – kicsiknek program, melynek keretében többek között honlap, YouTube-videók és mobiltelefonos alkalmazás ismerteti meg az alsó tagozatosokkal a reformkor vezető politikusait, művészeit, feltalálóit és közéleti személyiségeit péntektől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Hol vagy, Kajla? program alkotóinak összefogásában.
Fontos, hogy a családoknak közös szellemi élményekben legyen részük, hogy a fiataloknak legyenek példaképeik. A reformkor olyan időszak, amelyhez érdemes visszanyúlni, hiszen a magyar történelem legnagyobb korszakainak egyike volt
– mondta el a program pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János kiemelte: a magyar kormány rengeteg anyagi forrást áldoz a családpolitikára, és legfontosabb céljai között szerepel a gyerekek testi, lelki és szellemi egészségének megőrzése.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A most induló projekt méltó a reformkor nagyjaihoz, és még a felnőtteknek is érdemes kipróbálniuk – méltatta a kezdeményezést Csák János.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője arra emlékeztetett, hogy a kultúrafogyasztási szokások gyorsan változnak, a fiatalokat ezért egyre újabb eszközökkel kell megszólítani.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Ha nem sikerül a magyar kulturális örökség összefüggéseit élettel megtölteni, akkor a múzeumokból idővel elfogynak a látogatók – mutatott rá a főigazgató, kiemelve annak fontosságát, hogy
a gyerekek magyar hősökkel tudjanak játszani és azonosulni.
Walton Tamás, A reformkor nagyjai – kicsiknek program koncepciójáért felelős kreatív producer felidézte, hogy a Magyarország nevezetességeinek megismertetését célzó Hol vagy, Kajla? programmal már több mint egymillió gyereket értek el.
A program egyik videóját itt tudja megtekinteni:
Az új projekt a reformkorról és hőseiről csempész tudást és értéket a gyerekek fejébe és szívébe szerethető, vidám, játékos formában. Különlegessége, hogy
a reformkori hősök gyermekkori alakjukban szólítják meg a diákokat és mesélnek saját ifjúkorukról, valamint arról, milyen nagy tetteket fognak végrehajtani felnőttként
– közölte.
A programsorozatról minden információ fellelhető a reformkornagyjai.hu weboldalon, a Reformkor nagyjai YouTube-csatornán pedig a nemzeti hősökről szóló videók találhatók.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Újdonsült hőseikkel mobilalkalmazásban is találkozhatnak a gyerekek. A Kajla applikációhoz hasonlóan itt is az élvezetes és játékos tudásszerzés a cél, ebben először Petőfi Sanyi, Széchenyi Pisti, Brunszvik Rézi és Semmelweis Ignác lesz segítségükre – mondta el Walton Tamás.
A program még idén újabb nemzeti hősökkel bővül.
Év végén az osztályok egy országos élő, online bajnokságban mérhetik össze megszerzett tudásukat, és a legjobbak osztálykirándulást nyerhetnek; ősszel pedig minden iskolába matricás füzetek érkeznek az alsós diákokhoz.
A tartalmak összeállítását és történelmi hitelességét az ELTE Történettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Levéltár és számos történész – mások mellett Fónagy Zoltán, Katona Csaba, Csorba László és Hernády Zsolt – segítette.
Művház
Március 27-én éjfélig még lehet regisztrálni a 16. KAFF versenyprogramjába
Meghosszabbították a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nevezési határidejét.
Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje kétévente mutatja be a legfrissebb magyar és európai animációsfilm-termést. A 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált idén június 21. és 25. között rendezik meg – emlékeztet az MTI.
A magyar alkotások versenyére egész estés film, tv-speciál, rövidfilm, televíziós sorozat, diákfilm, alkalmazott animáció (reklám, szignál, előzetes, főcím, videóklip) kategóriában lehet ingyenesen nevezni, míg az európai filmek kategóriában egész estés filmek, tv-speciálok és televíziós sorozatok versenyeznek majd – olvasható a közleményben.
Mint írják, a KAFF célja, hogy a legszélesebb körben merítsen az elmúlt két évben készült hazai és nemzetközi animációsfilm-termésből. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok és kiállítások színesítik majd a programot.
A 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramjába 2021. február 1-je után befejezett hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, témamegkötés nélkül. A filmalkotásnak kockáról kockára, valamilyen animációs technikával kell készülnie. Az előzsűrizés áprilisban várható.
A nevezés részletes feltételei és az online nevezési lap a fesztivál weboldalán, a www.kaff.hu oldalon található.