Kövess minket!

Művház

Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája

Uránia

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.

125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.

120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

A könyv borítója

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.

Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.

A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.

A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Borítókép: részlet a könyvből

Művház

A Toldi zenéje több mint rajzfilmzene

Szakmai életében is nagy jelentősége van a Toldinak – nyilatkozta a rajzfilmsorozat zenéjét komponáló Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, Selmeczi György. A művész nagy tisztelője Jankovics Marcellnek, ezért volt különösen fontos számára a felkérés.

Közzétéve:

„Különös víziót épített fel Jankovics Marcell a Toldi köré, nem a népmesei szellemet próbálta élesztgetni benne, hanem egy hallatlanul mély emberi drámát, egy fiatalember drámáját akarta megjeleníteni” – méltatta Jankovics Marcell munkáját Selmeczi György az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában. A komponista nagy tisztelője a nemrég elhunyt rajzfilmrendezőnek, ezért sokat jelentett neki a felkérés.

„Egészen különleges és gazdag élvezet volt a Toldin dolgozni másfél éven át. Fokozatosan világossá vált, hogy többről van szó mint rajzfilmzenéről. Az volt Marcell szándéka, és az enyém is, hogy gazdag, strukturált, sokágú, rétegzett zene szülessen az animációhoz” – mondta a Librettóban Selmeczi György, aki elárulta, milyen rétegek hallhatók a Toldiban.

„Kifejezett törekvés volt, hogy ne egy illusztratív hangoszlop legyen a képek mögött, hanem legyen a zenének archaizáló rétege, amely Arany korához köti a művet, ugyanakkor legyen egy expresszív rétege is, amely »színháziasítja« a jeleneteket, és még egy karakterizáló réteg is hallható benne, vagyis minden figurához tartozik egy külön zene”

– árulta el a részleteket a Librettó stúdiójában.

A nézők vasárnap este maguk is elmerülhetnek a Toldi zenei motívumaiban, hiszen az animációs sorozat dupla résszel folytatódik 19.40-től a Duna Televízió műsorán.

A Librettó beszélgetése IDE kattintva nézhető meg!

Tovább olvasom

Művház

Folytatja a Tigrisvilágot a Netflix

A Netflix streamingszolgáltató bejelentette, hogy folytatja tavalyi nagy sikerű sorozatát, a Tigrisvilágot.

Közzétéve:

Flickr

Csütörtökön egy rövid részletet is nyilvánosságra hoztak a Tiger King 2-ből, melyben a címszereplő Joe Exotic hajdani állatkert-tulajdonos riválisával, Carol Baskin nagymacskamentővel beszél. Az előbbi a börtönből telefonál, ahol 17 éves büntetését tölti a Baskin elleni gyilkossági kísérlet miatt.

A Variety felhívta Carol Baskint, a Big Cat Rescue szervezet és állatkert tulajdonosát. Baskin elmondta, tudta, hogy a Tigrisvilág rendezői forgatnak, de nem számít arra, hogy a nézők egyhamar láthatják a folytatást. A Tigrisvilágot 2020 márciusában mutatták be, viharos sikert aratott a világjárvány miatti korlátozások és a bezártság idején.

“Ismerek néhány embert, akik részt vettek a munkában, és megint forgatnak, ezért egy idő után azt gondoltam, lesz Tiger King 2., de nem hiszem, hogy gyorsan végeznek, mert az első sorozatot öt év alatt rakták össze”

– mondta Baskin.

Az első sorozat az egzotikus állatok kereskedelmét vizsgálta, feltárta az ellenük elkövetett visszaéléseket, Joe Exotic mellett bemutatta Baskint is, aki egyesek szerint meggyilkolta első férjét, ám ő végig tagadta ezt.

A The Hollywood Reporter szerint az év végén mutatják be a Tiger King 2-t. Augusztusban egyszer feltűnt a Netflix egy listáján, majd később eltávolították.

A streamingszolgáltató csütörtökön számos további dokumentumfilm-sorozatának érkezését is bejelentette a Tiger King 2-n kívül, melyekben különböző csalók és szélhámosok történetét mutatják be.

Borítókép: Joe Exotic

Tovább olvasom

Művház

A Charter című film nyerte a prágai Febiofest fesztivált

Amanda Kernell fiatal svéd rendező Charter című filmje kapta idén a győztesnek kijáró Krisztián-díjat a prágai Febiofest nemzetközi filmfesztiválon.

Közzétéve:

A 34 éves svéd rendező, akinek ez a második játékfilmje, csütörtök este vette át az elismerést a prágai Slovansky dum filmszínházban megtartott gálaesten.

A versenyszekcióban, amelyben a győztes Krisztián-díjához 15 ezer dolláros (4,566 millió forint) pénzjutalom is jár, az idén hét filmet vetítettek. Tekintettel a koronajárványra, a díjakat ezúttal kizárólag cseh filmesekből és civilekből álló zsűri ítélte oda.

A Charter egy anyáról szól, aki nehezen találja az utat gyermekeihez.

“A történet nem szokatlan, de ezúttal mesterien van feldolgozva. A történet feszültsége folyamatos, a néző állandóan új impulzusokat kap, új látószögből nézi az eseményeket”

– olvasható a zsűri indoklásában.

Az egyhetes rendezvényen több mint száz filmet láthattak az érdeklődők, az utóbbi évek legérdekesebb, legsikeresebb alkotásait a világ számos országából.

A 28 éves múltra visszatekintő filmszemlét hagyományosan márciusban rendezik meg, de a koronavírus-járvány miatt az idén – akárcsak tavaly – őszre halasztották.

A Febiofest, amelyet Fero Fenic Prágában élő szlovák filmrendező hívott életre az 1990-es évek elején, az egyik legnagyobb és legnépszerűbb kulturális rendezvénnyé vált Csehországban.

A prágai szemle után a kiválasztott filmeket több cseh városban is levetítik, majd a rendezvény átköltözik Szlovákiába, ahol egy héten át lesznek megtekinthetők az alkotások.

Tovább olvasom