Kövess minket!

Művház

Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája

Uránia

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.

125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.

120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

A könyv borítója

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.

Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.

A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.

A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Borítókép: részlet a könyvből

Művház

Káel Csaba: sikeres volt a magyar mozgókép ágazat elmúlt éve

Az elmúlt év sikeres volt a magyar mozgókép ágazatban, csúcsot ért el a Magyarországon forgatott produkciók száma és az itt elköltött összegek is – jelentette ki a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztivál, a MOZ.GO megnyitóján.

Közzétéve:

MTI/Vasvári Tamás

Káel Csaba jelezte:

a különböző filmes produkciókra Magyarországon tavaly elköltött összegek megközelítették az egymilliárd dollárt. London után Budapest a második nagy filmgyártó bázisa Európának, és ez a környezet a magyar produkciók minőségében is meglátszik

– tette hozzá.

A Magyar Mozgókép Fesztivál idei névváltoztatásáról szólva elmondta: az új MOZ.GO név a dinamizmusra is utal, és céljuk továbbra is minél több emberhez eljuttatni a magyar alkotásokat.
A fesztiválon mozi, televízió és streaming felületekre készült produkciók is láthatók különböző műfajokban – emelte ki. Mások mellett vetítik majd a Szegény Párák című filmet, amellyel Mihalek Zsuzsa idén a legjobb díszletért járó Oscar-díjat vihette haza, valamint a Dűnét is, amelyért pedig Sipos Zsuzsanna kapott Oscar-díjat 2022-ben.

Résztvevők a Magyar Mozgókép Fesztivál, a MOZ.GO megnyitóján Veszprémben 2024. június 12-én MTI/Vasvári Tamás



Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a művészetek és a kultúra nem csak a szabadidő eltöltésének módjai, hanem közösségteremtő és gazdaságélénkítő eszközök is.

A Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi együttműködésével megvalósuló mozgókép fesztivál mára a magyar filmművészet nyári találkozóhelyévé vált

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) Veszprém polgármestere három szakaszra osztotta a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó rendezvényeket. A felvezető években több rendezvényt is indítottak – ilyen volt a mozgókép fesztivál elődje, a filmpiknik is – majd 2023 az ünnepről szólt, most pedig azért dolgoznak, hogy tovább tudják vinni az olyan jól bevált programelemeket, mint a MOZ.GO.
A megnyitó előtti pohárköszöntőjében Csáky Attila fesztiváligazgató örömét fejezte ki, hogy van egy hely, ahol lehet beszélgetni a magyar filmekről, beszélgetni arról, hogy ki mit csinált az elmúlt évben, és arról, hogy hol tart a magyar film.

A megnyitót követően a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték premier előtti gálavetítését tartották a veszprémi História Kertben, amelyen az alkotók és a szereplők közül is többen megjelentek.

A szerdán kezdődött Magyar Mozgókép Fesztivál, a MOZ.GO programjain szombatig mintegy száz magyar filmet mutatnak be Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, összesen tizenkét helyszínen.

A fesztivál a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében, a Magyar Filmakadémia védnökségével valósul meg.

Borítókép: Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszédet mond a Magyar Mozgókép Fesztivál, a MOZ.GO megnyitóján Veszprémben 2024. június 12-én

Tovább olvasom

Művház

Howard Shore életműdíjat kap a 20. Zürichi Filmfesztiválon

Életműdíjjal ismeri el Howard Shore Oscar-díjas kanadai filmzeneszerzőt októberben a 20. Zürichi Filmfesztivál – jelentették be a szervezők az MTI tudósítása szerint.

Közzétéve:

Életműdíjjal ismeri el Howard Shore Oscar-díjas kanadai filmzeneszerzőt októberben a 20. Zürichi Filmfesztivál – jelentették be a szervezők az MTI tudósítása szerint.

A Gyűrűk Ura- és A hobbit-trilógia zeneszerzője október 5-én, a fesztivál Cinema in Concert című rendezvényén veheti majd át a díjat.

Christian Jungen, a fesztivál művészeti igazgatója a legnagyobb kortárs filmzeneszerzők közé sorolta az alkotót. Méltatásában kiemelte, hogy Shore zenéje mindig a film történetét szolgálja. Hozzáfűzte:

a zeneszerzőt sokoldalúsága is jellemzi, és bármilyen műfajú filmet képes zenéjével még élvezetesebbé tenni. Művészetének „intenzív és felejthetetlen filmes élményeket köszönhetünk”

– idézte az igazgatót hétfőn a deadline.com hollywoodi hírportál.

Szerzeményei közül a legismertebbek közé tartozik A Gyűrűk Ura-trilógia és A hobbit-trilógia zenéjén kívül A tégla, A leleményes Hugo, A légy, az Aviátor, A bárányok hallgatnak, a Philadelphia és a New York bandái című produkciók muzsikája. De Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjének zenéjén is dolgozott.

Shore a svájci filmmustra alatt megszervezett 12. Nemzetközi Filmzenei Verseny (IFMC) zsűrielnöki feladatát is elvállalta.

A Zürichi Filmfesztivált október 3. és 13. között rendezik meg.

Tovább olvasom

Művház

Új Színház- és Filmművészeti Egyetemi Intézet jön létre Pécsett

Színház- és Filmművészeti Intézetet alapítanak Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara (PTE MK), a budapesti Színház és Film Intézettel (SZFI) együttműködésben – áll az SZFI MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Május 23-án a kari tanács megszavazta az új szakok alapítását és az akkreditációs folyamat elindítását, amit az egyetem oktatási bizottsága is támogatott – áll a dokumentumban.

A 2025 őszre tervezett szakindításokat 2 osztatlan képzés, 2 alapszak, 6 magyar nyelvű és 2 angol nyelvű szakirány, valamint további 12 szakirányú továbbképzés létrehozásával tervezték meg – írták.

A szakok között van színművész; színházrendező; a mozgókép alapszakból filmíró, film- és televíziórendező, operatőr, hangmester, filmvágó, gyártásszervező szakirányok; televíziós műsorkészítő;

valamint a Művészeti Kar és az SZFI közös oktatási programjában jelenleg is meglévő

szakirányú továbbképzések: a többi között forgatókönyv- és drámaíró; mozgóképalkotó; dokumentumfilm-alkotó; hatásvilágítás-tervező; előadóművészeti műszaki vezető, gazdasági vezető, intézményvezető, előadóművészeti marketing és további szakirányú továbbképzések.

Az új szakok indítását mintegy 50 neves színházi és filmes szakember fémjelzi, a szakfelelős jelöltek között van Balázs Zoltán és Csányi János rendező, Deák Kristóf filmrendező, producer, Goda Krisztina forgatókönyvíró, filmrendező, Gózon Francisco operatőr, Kollányi Tamás vágó, Szabó Gábor operatőr, Tasnádi István forgatókönyv- és drámaíró, rendező, Tuba Mariann vágó, televíziós műsorvezető, valamint Zányi Tamás filmhangtervező.

A közlemény szerint a Lengyel Péter dékán által vezetett Művészeti Karral együttműködve, a szakmai fejlesztést vezető Csányi János SZFI igazgató a szakok oktatási programját teljes körűen összehangolta, így kivételes gazdasági hatékonyságú oktatási programot hoztak létre, a szakok hallgatói – mestertanáraikkal együtt – alkotó csoportokat alakíthatnak ki és akár egész pályafutásukra felépíthetik saját alkotó közösségüket.

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tervezett Színház- és Filmművészeti Intézet létrehozása – a kar jelenlegi intézeteivel: a Képzőművészeti-, a Zeneművészeti- és a Design és Médiaművészeti Intézettel együtt komplex összművészeti egyetemi portfólió kialakítását teszi lehetővé, amely nemzetközi szempontból is egyedülálló, vonzó művészetoktatási kínálatot hoz létre – áll a közleményben.

Tovább olvasom