Kövess minket!

Művház

Megelevenül a kamaszkor a Capa Központban

Oltai Kata a kurátora a neves külföldi és magyar fotósok anyagával nyílt kiállításnak.

A kamaszkort egy pszichológiai fejlődési szakaszként és egy társadalmi kategóriaként is számon tartjuk, amelyet társadalmi intézmények és rituálék foglalnak keretbe. A szociális reprezentáció erősebben jellemzi, mint bármelyik megelőző vagy ezt követő életszakaszt: az öltözködés, választott beszédmód, zenei ízlés, szubkulturális hovatartozást jelentő elemek speciális jellemzőivel összhangban a fiatalok különböző eredetű stíluselemeket olvasztanak egybe és választanak szét – olykor tudatosan, olykor csupán mintákat követve. Ezeket a különböző csoportokhoz tartozást, identitáskeresést és annak hangsúlyos megtalálását is bemutatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kiállítása, amely arra is keresi a választ, hogyan van kódolva a fiatalság szorongása, a „semmittevés esztétikája” és az útkeresés.

Az Oltai Kata művészettörténész által kurált, nemzetközi tárlat megnyitójára Budapestre érkezett szinte az összes külföldi kiállító, köztük a brit szubkultúrákat negyven éve szisztematikusan fotózó Derek Ridgers, vagy a tizenöt évig pszichoterapeutaként dolgozó Sian Davey, aki 2014-ben egyik pillanatról a másikra váltott a fotózásra és Down-kóros lányáról készült fotóival két évvel később már díjat nyert a Paris Photo-n.

 

Szintén láthatóak a Capa Központban Zuza Krajewska képei: az immár világhírű lengyel fotós sorozatán egy fiú javítóintézet lakói egyszerre tűnnek édes és ártatlan gyermekeknek és sokat megélt felnőtteknek.

 

A kiállításon a Berlinben dolgozó Jörg Brüggemann a heavy metal rajongokról világszerte készített díjnyertes sorozatát is megnézhetjük, míg a szintén Berlinben élő, grúz származású David Meskhi az IDFA dokumentumfilm-fesztiválon díjazott, grúz gördeszkás kamaszok világát bemutató filmjét is vetítik a Nagymező utcában.

A magyar kiállítók között találjuk Halász Dánielt, aki a Google nemzetközi fotódíját és az Epson Art Photo Award-ot is megnyerte. Szintén láthatjuk a kiállításon a Mexikóban élő Koleszár Adél munkáit, illetve Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea fotográfiáit és Tóth Márton Emil humorral operáló koncept szobrait.

„Az utóbbi ötven évben megbomlott a művészettörténet és saját eszközeinek az ortodoxiája, így különösen fontos, hogy egy olyan témában, amely társadalomábárzolásról szól, működtessük azokat a szempontrendszereket, amelyek elsősorban a szociológia felől érkeztek. A kamaszkort, ha a youth culture-t erre szűkítjük, egy metaforaként vagy kulcsként használom, amely lehetőséget ad, hogy olyan, szándékoltan külön dobozba zárt kategóriákat és a köztük húzódó vastag szürke sávot átrendezzük, mint a gyerek és felnőtt, jó és rossz, hasznos és haszontalan, nőies és férfias, és így tovább” – mondta a megnyitón Oltai Kata.

A kultúrtörténet mindig kitüntetett figyelemmel kísérte a kamaszkort, amelynek hossza, megítélése, előjele változatos utat járt be. Vajon a romlatlan, tökéletes gyermekkorból vezet át a megalkuvó, tisztátalan felnőttkorba vagy éppen a tudatlan, egyszerű gyermekből válik egy szellemi és lelkierővel, képességekkel megáldott felnőtt? A felnőtté válás kulturálisan meghatározott, így minden társadalom igyekszik kialakítani saját normáit arról, mi gyerekes és mi felnőttes, mi férfias és mi nőies, mi hasznos és mi haszontalan, mi előremutató és mi retrográd. Ezek a követési módok előíróak és néha azonos, néha pedig ellentétes irányba mennek a globális trendekkel. A kategóriák, természetükből fakadóan, sztereotip módon írják elő a helyes boldogulás módját, hogy hogyan lehet valakiből megfelelő állampolgár, úgynevezett teljes tagja a társadalomnak. Az ellenállás és az elfogadás közötti egyensúly életben tartása az egyik legfőbb jellemzője ennek az életszakasznak. A jövő március közepéig látható Golden Boundaries azt is boncolgatja, megjelenhet-e különféle formákban az önállóságra ösztönzés és az önmeghatározás, illetve hogy ez az új individualizmus megközelíthető-e a nemek szerinti felosztásban.

Művház

Már nem csak fotókat várnak az Ezüstgerely Művészeti Pályázatra

Megújult koncepció: immár grafikákat és installációkat is beküldhetnek a pályázók.

Közzétéve:

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár bemutatja az Ezüstgerely Művészeti Pályázat arculati elemeit a pályázat meghirdetését bejelentő budapesti sajtótájékoztatón 2024. május 28-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Elindult a regisztráció, a pályamunkákat pedig júliustól lehet beküldeni a megújult koncepciójú Ezüstgerely Művészeti Pályázatra, amelyre

idén a sport témájú fotókon kívül alkalmazott művészeti alkotásokat, így grafikákat és installációkat is várnak a kiírók.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a pályázat meghirdetését bejelentő keddi sajtótájékoztatónaz MTI beszámolója szerint hangsúlyozta: az a céljuk, hogy minél több emberhez juttassák el a sport üzenetét. Hozzáfűzte: a sport és a művészet is az egyetemes kultúra része, és úgy érzi, ha a két terület összefog, olyan társadalmi kört is meg tudnak szólítani, amelyet különben nem.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar sportirányítás kezdeményezésére 2023-ban megújult a pályázat koncepciója.

Tavaly a budapesti atlétikai világbajnokság volt a központi téma, és az alkotásokat több százezren láthatták az Allee Bevásárlóközpontban. Idén „a közösség ereje a sportban” a hívó szó, ebben a témakörben várják a sport témavilágát felölelő alkotásokat.

Az államtitkár a témakörválasztásra több magyarázatot is adott: egyrészt szeretnék a sportra ösztönözni a fiatalokat, felhívni a figyelmüket arra, hogy egyedülálló a sport világa, amely segíti az eligazodásukat az életben, és hogy az egyéni sportok mögött is mindig ott rejlik egy közösség.

Schmidt Ádám kiemelte: szeretnének a sport által olyan mozzanatokat létrehozni, amelyek önmagukban is műalkotások alapjai lehetnek. Ennek érdekében a pályázatot kiíró sportért felelős államtitkárság és a Nemzeti Sportügynökség olyan szakmai partnerekkel működik együtt, amelyek a művészeti képzés és oktatás kulcsintézményei.

Amint elhangzott,

a fotó kategóriában a pályázat nyílt, amelyen minden természetes személy részt vehet, aki elfogadja a pályázati feltételeket.

A pályázat kiírója egyaránt várja az alkalmazott és a művészi célú alkotásokat. Egy pályázó legfeljebb öt fotóalkotással indulhat, a professzionális fotóalkotás kategóriában megengedett a sorozat benyújtása is, amely egy fotóalkotásnak minősül.

A grafika és az installáció kategóriában a pályázat meghívásos, amelyre az együttműködő partnerek – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete – előre meghatározott számú pályázati helyre hívnak meg alkotókat.

Ezen felül mindkét – grafika és installáció – kategóriában az előre megadott számú „szabad kártyákra” minden természetes vagy jogi személy benyújthat pályaműveket. Utóbbiakra a beérkezett alkotások közül a szakmai előzsűri által kiválasztott legjobb öt grafikai, illetve a legjobb három installációs alkotás készítője is 200 ezer forint vázlatdíjban részesül és részt vesz a további bírálati folyamatban.

Mindhárom kategóriában az első, a második és a harmadik helyezettet díjazzák,  de lehetőség van különdíj odaítélésére is. A győztes az amatőr fotó kategóriában 500 ezer, a professzionális fotó, a grafika és az installáció kategóriában 1,2 millió forintot kap.

A pályaműveket július 1-jétől október 30-ig lehet benyújtani, az eredményhirdetés decemberben lesz.

Tovább olvasom

Művház

Fotókiállítás nyílt a Szegedi Kortárs Balettről

Fotókiállítás nyílt 30 év 30 kép címmel a Szegedi Kortárs Balett elmúlt három évtizedéről kedden a szegedi Kisszínházban.

Közzétéve:

MTI/Vasvári Tamás

Echéry-Pataki András igazgató elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia szegedi regionális munkacsoportjának támogatásával létrehozott tárlat a jubileumi évad záróeseménye. Juronics Tamás művészeti vezetővel harminc éve irányítják együtt a társulatot.

A kiállítást, melyen Dusha Béla, Frank Ivett, Futár Ernő, Révész Róbert és Tarnavölgyi Zoltán képei szerepelnek, az évad végéig, a következő néhány hétben tekintheti meg a színházi előadásokra érkező közönség, majd még ősszel is látható lesz.

Juronics Tamás hangsúlyozta, a fotóművészek az együttes kiemelten fontos partnerei, hiszen ők rögzítik a táncművészet múlékony pillanatát. A képek összművészeti produkció eredményei: létrehozásukban a fotográfus mellett nélkülözhetetlen a táncosok tudása, tehetsége, erőfeszítése, a koreográfusok, díszlet- és jelmeztervezők munkája. Meghatározó a fénytervezők szerepe is, hiszen nem egy kép különlegességét a mozdulatokon túl pont a fényhatások adják.

A harminc képből álló válogatás szükségszerűen aránytalan, a társulat a három évtized alatt több mint száz önálló produkciót hozott létre

– mondta a táncművész, koreográfus.

A képeken felidézett előadások között vannak hosszú ideje nagy sikerrel játszott művek, mint a 23 éve töretlen sikerrel futó Carmina Burana és régen nem látott produkciók, mint az 1996-os Homo Ludens. Ez utóbbi egy 1998-as előadását megörökítő fotón fiatal táncosként és már a társulat vezetőiként egymás mellett látható Echéry-Pataki András és Juronics Tamás.

A művészeti vezető úgy fogalmazott, a kiállítást látva jó érzés visszatekinteni az elmúlt 30 évre, de sokkal izgalmasabbnak tartja a jövőt. Az együttes emelkedő pályán van, eddigi legsikeresebb turnéit zárta. A közelmúltban nagyon erős előadások születettek, mint a Lear vagy a Fekete hattyú, és ebben közrejátszik az évek során szerzett tapasztalat is.

Tarnavölgyi Zoltán, a társulat korábbi táncosa, aki már egy évtizede örökíti meg az együttes produkcióit, elmondta, képeit a történetmesélés szándékával készíti. A teljes próbahetet végigköveti, filmszerűen igyekszik megörökíteni a jeleneteket, több szögből is rögzítve azokat, és ügyel arra, hogy valamennyi táncos szerepét bemutassa a fotográfiákon.

Borítókép: A Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana című előadása a XXV. Nemzetközi Kortárs Táncfesztivál megnyitóját követően az Agóra Veszprém Kulturális Központban 2023. május 15-én

Tovább olvasom

Művház

Ritkán látható klasszikusok az idei Magyar Mozgókép Fesztivál programján

A többi között az Égigérő fű, a Rabmadár, az Ők tudják, mi a szerelem, a Kontroll és a Csak szex és más semmi is vászonra kerül.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A legújabb magyar filmek és premierek mellett ritkán látható klasszikus alkotások is szerepelnek az idei Magyar Mozgókép Fesztivál programjában. Az új néven megrendezett, MOZ.GO fesztiválra keresztelt programsorozat Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban várja a közönséget június 12. és 15. között – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Június 13-án délelőtt a veszprémi Expresszóban a Filmarchívum Klassz programban lesz látható Palásthy György Égigérő fű című alkotása. A magyar gyermek- és ifjúsági filmek klasszikusának történetében Poldi bácsi, a parkőr, akit Rajz János alakít, nyugdíjba készül, de negyvenéves szolgálata alatt annyira megszokta a szép zöld gyepet, hogy el sem tudja képzelni, mi lesz vele nélküle.

Június 13-án este a veszprémi Foton Audiovizuális Centrum udvarán vetítik Sugár Pál és Lázár Lajos 1929-ben készített, erotikus jelenetei miatt sokáig betiltott Rabmadár című alkotását, amely a fesztiválon élő zenei kísérettel lesz látható. A modern, izgalmas bűnügyi melodrámában Anna, a női börtön rabja egyetlen éjszakára elhagyhatja a fogságot, és felkeresi a férfit, aki szerelmük hajnalán bűnbe sodorta. A filmben egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is.

A fesztiválon lesz a premierje az Ők tudják, mi a szerelem című játékfilmnek Rátóti Zoltán és Tősér Ádám rendezésében, Udvaros Dorottyával és Blaskó Péterrel a fő szerepben. Az eseményen Hubay Miklós azonos című művének 1963-as feldolgozását június 14-én láthatják a nézők a veszprémi Hangvilla nagytermében. Az Ők tudják, mi a szerelem című legendás tévéjátékot Ádám Ottó rendezte, a főbb szerepeket Schütz Ila, Haumann Péter, Tolnay Klári és Sinkovits Imre alakítják.

Június 15-én a veszprémi Expresszóban lesz műsoron a Hollywoodban Andre de Tóth néven ismertté vált Tóth Endre Semmelweis című, a vígjáték, a melodráma és a horror árnyalatait is kidomborító munkája Uray Tivadarral a főszerepben.

A fesztivál idei életműdíjasaihoz kapcsolódóan szerepel a programban június 13-án Elek Judit Sziget a szárazföldön című filmjének restaurált változata, míg az Agórában a Gulyás Buda által fényképezett Csak szex és más semmi, a balatonalmádi strandon a 20 éves Kontroll című film lesz látható, amelynek fénymegadója Deimanik Tamásné Baba volt. A veszprémi Expresszóban vetítik az Angi Vera című filmet, amelynek zeneszerzője Selmeczi György. Június 15-én a nemrég elhunyt Eötvös Péter zeneszerző és Piros Ildikó életműdíjas tiszteletére a füredi Balaton mozi az Oscar-jelölt Macskajáték felújított változatát tűzi műsorra.

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében, a Magyar Filmakadémia védnökségével rendezendő fesztiválon 12 helyszínen mintegy 100 magyar filmet láthat a közönség – áll a közleményben.

Tovább olvasom