Az év legjobb animációs film díjáért van versenyben a Műanyag égbolt, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása. Az Európai Filmdíjak mintegy négy évtizedes történetében most először jelöltek magyar alkotást ebben a kategóriában.

“Nagyon izgalmas, lényegi változásokkal teli időszakát éli az animációs ágazat világszerte, manapság alig készül élőszereplős film animációs szakemberek utómunkája nélkül. Új dimenziók felé tart ez az iparág, így még jelentősebbek a magyar alkotócsapatok és kreatív szakemberek sikerei, amiket az elmúlt évben a rekordszámú új filmmel a nagy fesztiválokon értek el” – idézte a filmügyi kormánybiztost a Nemzeti Filmintézet közleménye.

Káel Csaba kiemelte: az NFI átfogó stratégiai tervet egyeztet az animációs ipar szereplőivel, hogy az ágazat további fejlődéséhez, sikereihez hozzájáruljon, és helyzetbe hozza nemzetközi viszonylatban is.

A Filmión is megtekinthető, rotoszkóp technikával készült Műanyag égbolt 2123-ban játszódik, egy olyan jövőben, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki.

Az alkotás világpremierje a Berlinalén volt az év elején, azóta sikerrel járja a nagy presztízsű fesztiválokat, a strasbourgi mustráról a legjobb film Ezüst Mélies-díját hozta el.

Szombaton Berlinben díjat nyerhet Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve is, amely a legjobb rövidfilm díj jelöltjei között van. A tizenegy perces alkotás főszereplője a huszonhét éves Alíz, akiben egy átmulatott éjszaka során tudatosul, hogy ideje megélni az őt körülvevő valóságot. A 27 a francia Miyu és a magyar Boddah cég gyártásában készült.

A német fővárosban az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíjával tüntetik ki Tarr Béla filmrendezőt, és a díjátadók között lesz Borbély Alexandra színművész.

A legtöbb – öt – kategóriában Jonathan Glazer Zone of Interest című holokausztdrámáját jelölték Európai Filmdíjra. A film, amely Rudolf Höss auschwitzi táborparancsnokról és családjáról szól, a legjobb film, rendező és forgatókönyv díját is elnyerheti, emellett a színészi kategóriákban két főszereplője, Sandra Hüller és Christian Friedel is esélyes az Európai Filmdíjra.

A legjobb európai film mezőnyében szerepel még a finn Aki Kaurismäki Hulló levelek című románca, a francia Justine Triet Egy zuhanás anatómiája című családi drámája, az olasz Matteo Garrone Io Capitano című bevándorlódrámája és a lengyel Agnieszka Holland Green Border című, a lengyel-fehérorosz határon játszódó menekültdrámája.

A legjobb rendező-kategóriába mind az öt film rendezője bejutott. Az Egy zuhanás anatómiája, amely idén elnyerte az Arany Pálma díjat Cannes-ban, négy kategóriában kapott jelölést az Európai Filmdíjra. Sandra Hüllert a Zone of Interest és az Egy zuhanás anatómiája című filmben nyújtott alakításáért is jelölték a legjobb európai színésznő díjára.

Az Európai Filmdíj-jelölésekről a 4600 fős filmakadémia tagsága döntött. A 36. díjátadó ceremóniára, amelyet az Arena Berlinben rendeznek szombaton este, ezer vendéget várnak.

A díjátadók között lesz Borbély Alexandra mellett Sandra Hüller német, Alina Serban román, Branka Katic szerb, Guslagie Malanda francia színész, Maria Schrader német színész, forgatókönyvíró és rendező, Thea Ehre osztrák színész, a házigazda pedig Britta Steffenhagen német újságíró, színész lesz.

A barátságról, első szerelemről, fényről és sötétségről mesélő Tomi, Polli és a Varázsfény főszereplője az ódon bérházban élő 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.

A cseh, szlovák és magyar összefogással készült bábanimációs film forgatása 2020-ban kezdődött. A felvételek a prágai Barrandov stúdióban folytak épített díszletek közt. Már ezekbe a munkálatokba is bekapcsolódott magyar részről Papp Károly Kása animátor.

A számtalan trükktechnika megvalósítását igénylő utómunka jelentős része Magyarországon valósult meg és ennek részeként a speciális effektek (VFX), valamint a hangdizájn véglegesítése is,

utóbbi Lukács Péter Benjámin vezetésével.

A Tomi, Polli és a Varázsfény forgatókönyvét Filip Posivac és Jana Srámková jegyzi, rendezője Filip Posivac, aki a prágai művészeti egyetemen szerzett animációs diplomát. Nevéhez több díjnyertes animáció fűződik, többek között a 2015-ben bemutatott Deep in Moss, folytatása a 2016-os Live from the Moss című websorozat, valamint a 2019-ben bemutatott Overboard. Az alkotó filmes munkái mellett mind a mai napig gyerekkönyvek illusztrálásával is foglalkozik. Magyar részről az Osváth Gábor vezette Filmfabriq segítette a film elkészülését. A producer korábban olyan alkotások megvalósításában vett részt a műfajon belül, mint a Hajótöröttek című sorozat, valamint az idei cannes-i filmfesztiválon a rövidfilmes szekcióban Arany Pálmát elnyert 27 című animációs film.

A film előzetesét itt tekintheti meg:

A Tomi, Polli és a Varázsfény világpremierjét a 47. Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon tartották, ahol a Contrechamp elnevezésű versenyprogramban a zsűri díját nyerte el. A filmet Magyarországon a Vertigo Média forgalmazza – közölte az NFI az MTI-vel.

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első tagjaként 1943-ban alapították a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely számos hazai és nemzetközi hangversennyel, a szinte teljes szimfonikus és oratorikus repertoárral vívta ki helyét a nagyzenekarok élmezőnyében.

Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója a Budapest Music Centerben tartott szerdai könyvbemutatón úgy fogalmazott: a kötet ajándék a zenekarnak és ajándék a magyar zenei életnek. Egy olyan munka született, amely nemcsak a szépre emlékezik, hanem hitelesen adja vissza a Rádiózenekar 80 éves történetét.

Kiemelte:

elképesztő az a művészi teljesítmény és az a mennyiségű hangverseny, felvétel, turné, amelyet a Rádiózenekar megvalósított ebben a 80 évben.

Az ember elképed, hogy mennyi érdekes történet, fantasztikus fellépés, micsoda karmesterek, muzsikusok jellemzik a zenekar életét – mondta.

A könyvben történeti dokumentumok, a zenekari napló, egykori zenekari muzsikusok visszaemlékezései, élménybeszámolók, interjúk, fényképek, dokumentumok, kritikák kaptak helyet.

Mint mondta, a képek, amelyeket a rádióarchívum mellett több helyről, köztük Geiger György és Fodor Artur fotógyűjteményéből válogatott, rengeteget hozzátesznek a történethez és az élményhez.

László Ferenc zenetörténész elmondta, hogy egy zenekar történetét a hangzó emlékek őrzik, szövegszerűen az intézménytörténet ragadható meg. A források közül kiemelte az évtizedeken át gyűlő zenekari naplót, amelybe az adatok mellett olyan élmények is bekerülnek, amelyek megragadhatóvá teszik, hogy milyen volt a Rádiózenekar mint közösség. Megjegyezte: számos egykori rádiózenekari taggal is beszélgethetett, hogy megtudja, milyen volt a zenekar belső élete, a tagok saját értékítélete – karmesterekről, vendégművészekről, kritikusokról.

László Ferenc elmondta: 1985-ben jelent meg utoljára évfordulós kötet a zenekar életéről, mivel a zenekar alapításának sokáig 1945-öt tekintették, az 1943-44-es működést előtörténetként kezelték.
A zenetörténész a zenekar vezetői közül Somogyi László karmestert és Lehel György karmestert emelte ki. Utóbbi 40 éven át dolgozott az együttessel. A vezetése által fémjelzett, 1964-ban kezdődő negyedszázados korszakot aranykorként emlegetik a muzsikusok.

A bemutatón elhangzott: az 1960-as évek második felétől számos vendégkarmester, nagy művész érkezett a zenekarhoz, köztük Claudio Abbado, Charles Münch, Lovro von Matacic. Ez a korszak a legjobb muzsikusokat is odavonzotta, köztük – csak néhány fúvóst megemlítve – Geiger Györgyöt, Vajda Józsefet, Veér Istvánt, Drahos Bélát, Tarjáni Ferencet, Hőna Gusztávot – mondták a kötet szerzői.
A zenetörténész hangsúlyozta: Lehel György kinyitotta a világot a zenekar előtt, megindultak olyan turnék, amelyekre korábban nem volt lehetőség.

Kiemelte: a Rádiózenekar “karmesternevelő” együttes, jelentős karmesterek a zenekarnak köszönhették első, megalapozó időszakukat. Példaként említette Kertész Istvánt és Vásáry Tamást, aki a Rádiózenekarral tanulta be karmesteri repertoárja döntő többségét, miközben már világhírű művészként érkezett.

László Ferenc arról is beszélt, hogy a Rádiózenekart a gyors reakciókészség, az adaptálódás készsége emeli ki a mezőnyből, hiszen napról napra új művészekkel kellett együttműködni, új műveket begyakorolni, felvételkészítési rutint szerezni.

Devich Márton elmondta: már zajlik a 80. évforduló ünnepe, december 11-től tematikus hetet rendeznek a Bartók Rádióban, számos műsor foglalkozik a zenekarral. December 19-én az együttes jubileumi koncertet ad a Müpában, amely élőben hallható a Bartók Rádión, valamint látható lesz az M5 kulturális csatornán.

Elmondta: az évfordulóra készült kötet az MTVA webshopjában vásárolható meg.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója, a kötet társszerzője, László Ferenc zenetörténész, a kötet társszerzője és Bazsinka József moderátor (b-j) A muzsika hullámhosszán – A Rádiózenekar története 1943-2023 című könyv bemutatóján a Budapest Music Center (BMC) könyvtártermében 2023. december 6-án