Kövess minket!

Művház

Márciusban mutatják be a Hadik című történelmi filmet (videó)

A március 9-től vászonra kerülő alkotás Hadik András 1757. évi berlini huszárportyájának történetét eleveníti fel a klasszikus magyar kalandfilmek stílusában

Jelenet a filmből, forrás: a Hadik című film Facebook-oldala

A magyar filmtörténet olyan klasszikusainak, mint A kőszívű ember fiai vagy az Egri csillagok stílusában, mégis a legmodernebb technikai megoldásokkal kiegészülve készült el a Hadik, amelynek forgatása több mint hat hónapon át tartott és idén februárban ért véget – olvasható a Nemzeti Filmintézet (NFI) MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

Az 500 fős stáb a felvételek többségét Keszthelyen, Gyenesdiáson, Mohácson, Pécelen, valamint az NFI fóti Huszárik stúdiójában, a Gödöllő melletti Babatpusztán és Komáromban rögzítette. Utóbbi helyszínen a berlini csata jeleneteit vették fel, amelyben Hadik András huszárcsapatával elfoglalta a várost, és ahonnan tetemes hadisarc, valamint a legendás 24 darab balkezes kesztyű birtokában nem sokkal később hirtelen távozott is.

A film címszerepét Trill Zsolt alakítja, Mária Terézia szerepében Horváth Lili látható. Mellettük játszik a filmben Szalma Tamás, Molnár Áron, Szabó Győző, Derzsi János, Reviczky Gábor, Gáspár Sándor, Forgács Péter,  Kovács Lajos, Mucsi Zoltán, Lábodi Ádám és Tordy Géza is.

A Hadik a Nemzeti Filmintézet támogatásával a B&L Line gyártásában készült, rendezője Szikora János, producere Nagy Endre. Technikai rendezője Dyga Zsombor, az akciójelenetek megtervezésében a hollywoodi kaszkadőrszakértő, Steve Dent és Gulyás Kiss Zoltán működött közre. A film operatőre Győri Márk.

Művház

Szenzációs sztárparádé várható a Megafilm és a közmédia Csehov adaptációjában

Javában zajlik a Megafilm Service legújabb televíziós játékfilmjének a forgatása Csehov egyik legismertebb színpadi művéből, a Ványa bácsiból.

Közzétéve:

Megafilm Service/ Sallak Dóra

A helyszín egy szarvasmarhatelep, ahol két férfi verseng egy harmadik férfi feleségének szerelméért – bár egyikük nem is tudja, hogy verseny van. Eldördül két lövés is, de az igazi konfliktusok máshol játszódnak – ismerteti a Megafilm Service közleménye.

Mint írják, már az első forgatási napokon készült fényképekről is kiderül, hogy a Ványa bácsi – Buborékkeringő” című televíziós játékfilm nem a megszokott Csehov feldolgozás. A színházi bemutatók, és a színházi környezetet választó filmes adaptációk után, a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásában készülő történet modernizált nyelvezettel és izgalmas környezettel teszi igazán filmessé az eredeti művet.

A készülő film alcíme, a „Buborékkeringő” amellett, hogy egy szokatlan szóösszetétel, izgalmas tartalmi asszociáció: a „buborék” az álmokat, vágyakat, az elérhetetlenséget jelképezi, de mutatja a bezárt belső valóságot is, hiszen a történet szereplői a világtól elzártan élnek a Vojnár Major nyújtotta „buborékban”, egy, a kinti világtól különböző valóságban. És bár a „keringő” kifejezi azt a szépséget, amit a tánc nyújt, emellett romantikát, szerelmet ígér, de megmutatja azt a céltalanságot is, amit a címszereplő megél – fogalmaz a közlemény.

A Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros nevével fémjelzett televíziós játékfilmben olyan karakterekkel találkozhatunk, akik az önáltatás illúziójában keringve folyamatosan önmagukba botlanak.

Csehov eredeti műve egy helytálló és megkérdőjelezhetetlen művészeti alapot adott számunkra. Ennek a tisztelete akkora feladatot rótt ránk, hogy egy nagyon különleges stábot építettünk fel és lettünk annyira merészek, hogy a mai néző számára lefordítsuk a csehovi gondolatot. Napjainkban is releváns, hogy egymás mellett és nem egymással beszélve éldegélünk sok esetben saját karakterünk fejlődése nélkül. Az életnek ezen örökké visszatérő körforgását tálaljuk mi most különleges és fogyasztható módon. A rendezővel, Fazakas Péterrel a Fapad című sorozatban dolgoztam először együtt, az akkor megtapasztalt humora és emberismerete lesz az egyik kulcsa ennek a mozinak

– mondta el Helmeczy Dorottya producer.

A Thália színház Télikertjében bemutatott Ványa bá egy teljesen új fordításban azonnal megszólította a színház közönségét. Kelemen József rendezésében, számtalan kiváló színész közreműködésével szinte az első pillanatban látszott, hogy egy nagyon izgalmas filmet lehet belőle készíteni. Egy kortalan történet mély emberi kapcsolatokról, szerelemről, árulásról. Mindezt Csehov humorával fűszerezve. Izgalmas kihívás filmkészítők számára” – tette hozzá Kálomista Gábor producer.

A Duna az elmúlt több mint 3 évtizedes története alatt sokszor, sokféle megvalósításban tűzte már műsorára Csehov művét, de így, magyar környezetben, az ezredfordulós vidéki világba helyezve még soha. Igazán izgalmas ez a felütés, a sejtelmes alcím pedig mindezt csak fokozza. A feltétel tehát adott, hogy a nézőink a jól ismert csehovi történetnek egy eddig ismeretlen olvasatát láthatják majd a Duna képernyőjén.” – emelte ki Andrónyi Kolos, a Duna csatornaigazgatója.

A történet szerint az életből már kiábrándult Iván (Görög László) megszokott, békés mindennapjait alaposan felforgatja nárcisztikus ex-sógora, Jakab (Szervét Tibor), aki a nagyvárosból leköltözik egész nyárra a családi birtokra fiatal és gyönyörű feleségével, Lénával (Czakó Julianna) és elvárja, hogy minden körülötte forogjon. Sajnos, Iván sokkal szívesebben forogna Jakab szépséges, ifjú felesége, Léna körül, aki viszont egyetlen percre sem veszi őt komolyan. Bánatában Iván megpróbálja megfejteni, miért is nem sikerült neki semmi az életében: egy vidéki birtokon ragadt és belenyugvóan úgy táncol, ahogyan a családja fütyül. Ám hamarosan rá kell rádöbbennie, hogy a birtok valójában sokkal többet jelent neki, mint azt korábban gondolta volna. És ha meg kell védenie, akkor nem válogathat az eszközökben… A két világ összecsapása elkerülhetetlen, és hamarosan olyan események sorozatát indítja el, melyben végül mindenkinek szembesülnie kell a saját sorsával. A film Csehov Ványa bácsi című örökérvényű, ma is aktuális drámájának szabadon kezelt átirata.

A ”Ványa bácsi – Buborékkeringő” nem csak a hangulatát tekintve különleges, de a szereposztása is igazi sztárparádé: Ványa bácsi, vagyis Iván szerepében Görög Lászlót láthatjuk, partnerei Szervét Tibor (Jakab), Szabó Győző (Doktor), Czakó Julianna (Léna), Molnár Piroska (Rozália), Csarnóy Zsuzsanna (Mária)Martos Hanga (Szonja), Bede-Fazekas Szabolcs (Csimi) lesznek Fazakas Péter rendező karakterfókuszú filmjében.

A Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő, 90 perces televíziós játékfilm 22 forgatási napja egy helyszínen, Tahitótfalun zajlik. A „Ványa bácsi – Buborékkeringő” című televíziós játékfilm a Duna műsorán látható majd.

Tovább olvasom

Művház

Portréfilm készül Illés Fanni paraúszóról

Hat televíziós és streamingplatformra készülő alkotás gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet.

Közzétéve:

Illés Fanni és edzője, Szabó Álmos a magyar úszóválogatott edzésén a Rio de Janeiró-i Olimpiai Uszodában két nappal a riói paralimpiai játékok kezdete előtt, 2016. szeptember 5-én, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streamingbemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A döntőbizottság ezúttal négy dokumentumfilm- és két animációs sorozat gyártására szavazott meg támogatást – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Illés Fanni világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó, négyszeres paralimpikon, a 2024-es párizsi paralimpiai játékok versenyzője. Hernáth Csaba és Korn Anita rendezők Illés Fanni portréfilm címmel készülő alkotása a kivételes sportoló inspiráló élettörténetén keresztül az anyaság, kitartás, hit és elfogadás témáit járja körbe az NFI 20 millió forint támogatásával.

Mándoki László munkásságáról A jövőnk emléke: Béke címmel rendez dokumentumfilmet Császár Tamás az NFI 240 millió forintos támogatásával. Az alkotás bemutatja, ahogyan a később Leslie Mandoki néven híressé vált zenész és két társa disszidál a kommunista Magyarországról, majd megszületnek a dalok, amelyek a progresszív rock műfaján át a béke hírnökeivé váltak a hidegháború idején.

Mészáros Attila rendezésében Magyar Nemzeti Levéltár címmel dokumentumfilm mutatja be a nemzetünk írott örökségét őrző intézmény és a benne dolgozó szakemberek világát az NFI 25 millió forint támogatásával. A film megismertet az intézményben használt legmodernebb technológiákkal és a dokumentumokhoz kapcsolódó történetekkel.

A magyar kormány Hungary Helps programja a világ 40 országában több százezer bajba jutott embernek segít, hogy új életet tervezhessen saját hazájában. A program munkáját bemutató Magyarország segít sorozat második évada személyes történeteken keresztül mutatja be az afrikai és közel-keleti missziókat az NFI 26,6 millió forint támogatásával.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila legújabb animációs sorozata egy távoli bolygó furcsa, de mókás teremtményeinek életébe enged bepillantást. A különleges látványvilágú, szórakoztató epizódok 10,5 millió forint támogatással mutatják be a Rozogarázs istálló mindennapjait.

A Kecskemétfilm gyártásában egyedi, 3D technikával készített Cigánymesék című sorozat a cigányok eredettörténetéről, humorukról, a család szerepéről, szerelemről, vándorlásról mesél. A sorozat újabb két epizóddal bővül, amelyek A lyukasztó eredete és Boldímó hegedűje című történeteket dolgozzák fel a Filmintézet 30 millió forintos támogatásával.

Tovább olvasom

Művház

Vajdasági magyar kiadványokat digitalizál az OSZK

A vajdasági magyar könyvek, folyóiratok digitalizálásáról szóló együttműködési megállapodást írt alá Zentán Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója.

Közzétéve:

Az elsőként digitalizált és máris ingyenesen hozzáférhetővé tett Torontál című napilap 1872 és 1944 között jelent meg, több mint tizenhatezer lapszámban és több mint hetvenhatezer oldalon – tájékoztatta az OSZK szerdán az MTI-t.

A zentai székhelyű VMMI és az OSZK kedden kötött megállapodása alapján a magyar nemzeti könyvtár biztosítja az online hozzáférést a Bánság 1872 és 1944 között megjelent, kiemelt jelentőségű lapjához, a Torontálhoz, hogy az ingyenesen hozzáférhetővé váljon a kutatók és az érdeklődők számára a Vajdasági Magyar Digitális Archívum adatbázisában, valamint az OSZK által üzemeltetett Elektronikus Periodikaarchívumban – olvasható a közleményben.

Mint írják, a frissen közzétett lap emlékei hozzájárulhatnak a Vajdaság társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetének mélyebb megismeréséhez és népszerűsítéséhez.

„Magyarország nemzeti könyvtára 1802 óta gyűjti és teszi hozzáférhetővé a magyar írott kulturális örökség legfontosabb dokumentumait. Fontos küldetésünk és büszkén vállaljuk, hogy a teljes magyar nemzetet szolgáljuk. Kárpát-medencei feladatellátásunk jegyében pedig igyekszünk a helyi magyar közösségek számára segítséget nyújtani, illetve bármilyen olyan dokumentumot digitalizálni, amelyet kérnek tőlünk”

– idézi a közlemény Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját.

Rózsa Dávid hozzátette: a Torontál tulajdonképpen lapcsalád, hiszen több lapról és mellékletről van szó, ezt a lapot digitalizálták az elmúlt hónapokban.

A napilap a Bánság több mint hetven évének gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait mutatja be, ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen ennek a korszaknak, az itt élő emberek mindennapjainak a megismeréséhez – jegyezte meg a főigazgató.

A most aláírt együttműködési megállapodás részeként a VMMI összegyűjtötte és átadta az elmúlt öt évben megjelent vajdasági magyar vonatkozású kiadványokat az OSZK részére – olvasható az összegzésben.

A két intézmény vezetője megállapodott arról is, hogy az OSZK Könyvtári Intézete kihelyezett könyvtárszakmai továbbképzéseket tart Zentán évi egy-két alkalommal – áll a közleményben.

Tovább olvasom