Kövess minket!

Művház

Magasságok és mélységek: Az özvegy drámájára fókuszál a mozifilm

Az Erőss Zsolt halála utáni eseményeket elsősorban a felesége szemszögéből mutatja be Csoma Sándor Mélységek és magasságok munkacímű mozifilmje – mondta a Magyar Nemzetnek a hegymászót alakító Trill Zsolt. A Jászai Mari-díjas színművész azt is elárulta, mire tanít bennünket Erőss Zsolt.

A borítóképen Erõss Zsolt beszél a Kancsendzönga csúcsának megmászására készülve, 2013 március 27-én. MTI Fotó: Kallos Bea

A Magasságok és mélységek munkacímmel készülő alkotás megtörtént eseményeket dolgoz fel: bizonyára sokan emlékeznek rá, amikor Erőss Zsolt hegymászó eltűnt, és feleségére, Sterczer Hildára irányult a figyelem. A film a két kisgyerekkel magára maradt özvegy drámáját, gyászfeldolgozási folyamatát, valamint a házaspár különleges kapcsolatát mutatja be emlékképek formájában.
– Az alkotás középpontjában valójában a hegymászóhoz közeli emberek – a felesége, a szülei és a társai – állnak. Erőss Zsolt csupán visszaemlékezések formájában jelenik meg – mutatott rá Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze, akitől azt is megtudtuk, hogy amikor egy korábbi filmforgatás alkalmával együtt dolgozott Csoma Sándorral,

a rendező megjegyezte, hogy mennyire hasonlít a hegymászóra.

– Ám azt gondolom, a női karakter sokkal fontosabb, sokkal jobban érdekli a rendezőt, hiszen vele keveset foglalkozunk – hangsúlyozta a színész. A Sterczer Hildáról szóló film munkálatai április végén kezdődtek. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor-programjának támogatásával készülő alkotás női főszereplője az erdélyi származású Pál Emőke.
Trill Zsolt a szerepre való felkészülésről elmondta, hogy bár személyesen nem ismerte Erőss Zsoltot, de sokat olvasott róla, folyamatosan követte a róla szóló híreket. Emellett beszélgetett a rendezővel és Erőss feleségével is találkozott.

A színész úgy véli, hogy az erdélyi születésű Erőss Zsolt olyan dolgokat vitt véghez, ami mindannyiunkat gyarapít határon innen és túl, hiszen közös magyarsághoz tartozunk.

– Erőss Zsolt végtelen kitartásra, elszántságra tanít bennünket, mert a nehéz anyagi és egyéb körülmények ellenére nekivágott a csúcsoknak. Nekünk, egyszerű embereknek fogalmunk sincs arról, hogy mit jelent véghezvinni azt az álmot, ami fizikailag és mentálisan iszonyatosan megterhelő – fogalmazott Trill Zsolt.

A Casting című rendezéséért a Magyar Filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia által is az év legjobb rövidfilmje címével elismert, Sára Sándor-díjas Csoma Sándor a Nemzeti Filmintézet Inkubátor-programjában készíti első mozifilmjét. Hogy minél hitelesebben tudja ábrázolni a hegymászók világát, a forgatókönyvet is jegyző rendező saját tapasztalatokat is gyűjtött a felkészülés során, amikor a Mount Everest alaptáborába, 5300 méter magasra mászott Nepálban. Bár a cselekmény hegymászók körében játszódik, és néhány valóban látványos, az osztrák Alpokban felvett jelenetre is számíthatunk, a Magasságok és mélységek mégsem sportfilm, sokkal inkább érzelmi folyamatokat bemutató dráma, ami a gyászfeldolgozás mellett a médianyomás negatív hatásairól is szól.

Szentendrén kezdték a forgatást, majd néhány, az igéző szépségű Dömörkapu-erdőben, Tóth Levente operatőr által felvett külső jelenettel folytatták. Noha az első napon a munkát jégeső nehezítette, a folytatásban már minden a legnagyobb rendben ment. Trill Zsolt azt is elárulta, hogy a következő hetekben a stáb a Ferihegyi repülőtéren és több budapesti helyszínen is forgat, hogy aztán ősszel Ausztriában folytassák a munkát. – Néhány napot 3000 méter magasban forgatunk majd, s drukkolok, hogy a stáb női tagjai bírják az ezzel járó megpróbáltatásokat – mondta a színész.

Csoma Sándor rendező a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés neki, hogy egy ilyen fontos és érzékeny témával foglalkozhat, amelynek viszonylag kevés feldolgozása létezik a magyar filmtörténetben. Mint mondta, a gyászfeldolgozás hiteles bemutatása komplex és nagy precizitást igénylő feladat, de szerencsére a stáb tehetséges és lelkes emberekből verbuválódott, a színészekben pedig csodálatos alkotótársakra lelt, ami nagyban megkönnyíti és el is mélyíti a munkát.

A Magasságok és mélységek a Juno11 Pictures gyártásában, a Sparks Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom