Kövess minket!

Művház

A boldogságot kutatja az új magyar-bhutáni dokumentumfilm

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai magyar-bhutáni koprodukcióban forgat road movie dokumentumfilmet a Bruttó Nemzeti Boldogságról, és arra is keresik a választ a Boldogság Minisztérium munkatársaival, hogy valóban mérhető-e a boldogság.

Nemzeti Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 75 millió forint támogatást szavazott meg a Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezőpáros új dokumentumfilmjének gyártására. A forgatás októberben kezdődik a világ egyik legelzártabb országában, Bhutánban.

A Himalája utolsó buddhista királyságaként ismert Bhután mindössze 700 000 embert számlál, apró ország földrajzi és politikai elszigeteltsége miatt csak az elmúlt pár évtizedben kezdett modernizálódni. Világszerte ismert, hogy Bhutánban boldogságban mérik a GDP-t: működik a Boldogság Minisztérium, ahol boldogság-ügynökök dolgoznak, akik felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki a fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. Ez az ideológia Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) néven vált ismertté, a buddhista filozófia és a közgazdaságtan értékeit ötvözi. Bhután alternatív társadalmi modelljét óriási érdeklődés övezi napjaink felgyorsult, elidegenedett, urbanista társadalmainak körében.

A dokumentumfilmes csapat két, negyvenes éveiben járó boldogság-ügynököt követ, akik évente kétszer másfél hónapot töltenek úton, kérdőíveikkel házról-házra járják az elszigetelt falvakat a Himalájában.

A filmesek arra vállalkoznak, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak hétköznapjaiba és vágyaiba, továbbá arra az univerzális kérdésre keresik a választ, hogy valóban mérhető-e a boldogság.

A Bruttó Nemzeti Boldogság szívmelengető utazást ígér egy titokzatos, meseszerű világba, mely szöges ellentéte a fogyasztás és vágyak által dominált társadalmi berendezkedésnek.

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai a Színház és Filmművészeti Egyetem DocNomads Nemzetközi Dokumentumfilm-rendező Mesterképzésén végeztek Almási Tamás és Kékesi Attila osztályában. Első közös alkotásuk, a szintén Bhutánban forgatott, A monostor gyermekei (2017) nagy siker volt világszerte, számos fesztiváldíjat nyert. Zurbó Dorottya első önálló rendezése, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Könnyű leckék, egy gyönyörű fiatal szomáliai lány életét tárta a nézők elé, aki a felnőtté válás határán új életet kezdett Magyarországon. Világpremierjét a nagy presztízsű locarnói fesztiválon tartották, nagy sikerrel szerepelt a mozikban és elérhető a Filmio kínálatában.

A Bruttó Nemzeti Boldogság című dokumentumfilm a Match Frame Productions gyártásában készül Szakonyi Noémi Veronika producer vezetésével, a bemutatót 2024-re tervezik az alkotók.

Művház

Abszurd romantikus komédiát forgat Szeleczki Rozália

Törőcsik Franciska és Polgár Csaba főszereplésével készül a rendező első mozifilmje, a Cicaverzum.

Közzétéve:

Borítókép: Cicaverzum / Glódi Balázs / Lupa Pictures / nfi.hu

Amint a filmet támogató Nemzeti Filmintézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében olvasható, a két hete Budapesten készülő Cicaverzum egy harmincéves lány, Fáni és egy fekete macska szokatlan románcáról szól. A kapcsolat idővel egyre különösebb fordulatokat vesz, mígnem Fáni a nárcisztikus macska miatt majdnem mindent elveszít, ami addig fontos volt neki. A film valódi tétje, hogy a főszereplő Fáni rájön-e, hogy elakadt a múltban, és emiatt menekül álomvilágba.

“A Cicaverzum egy olyan világban játszódik, ahol a furcsa a normális, ezáltal szerintem különös módon nagyon hasonlít a valóságra. Azért fontos nekem ez a film, mert ebben a mesei, abszurd világban a drámai élethelyzeteket is lehetséges humorral, könnyedséggel ábrázolni”

– idézi a közlemény Szeleczki Rozália rendezőt.

Hozzátette, hogy a Rozgonyiné című rövidfilmje óta tervezi, hogy újra Törőcsik Franciskával forgat, Fáni karakterét pedig a kezdetektől fogva vele képzelte el.

A tájékoztatás szerint a forgatókönyvet a rendező Kemény Zsófival közösen írta, operatőre M. Deák Kristóf, producere Iványi Petra (FOMO, Látom, amit látsz). A Macska Patkós Márton hangján szólal meg, gazdáját Polgár Csaba játssza. Mellékszerepekben többek között Udvaros Dorottya, Csobot Adél, Alföldi Róbert, Martin Márta, Tordai Teri, Blahó Gergő és Kiss Tibi zenész is látható lesz.

A közlemény felidézi, hogy a Cicaverzum látványtervezője Pater Sparrow, a jelmezeket Szlávik Juli tervezte, vágója Érdi Zsófi. A zenei karrierre vágyó Macska rapdalát Schwarcz Ádám (Beton.hofi) készítette, a film zeneszerzője Czitrom Ádám.

A film fejlesztése a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában valósult meg, és az RTL Magyarország koprodukciójában készül. A filmet a Fórum Hungary forgalmazza és 2023-ban lesz látható a magyar mozikban – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Új hangszerelésű Székely himnusz készült a százéves évfordulóra

Százéves a Székely himnusz, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán, szövegét Csanády György szerezte. Az évfordulóra Takó Sándor, a Magyar Mozgókép Szemle-díjas filmalkotó és a történelmi filmek alkotójaként ismert Bárány Krisztián rendezésében évfordulós Himnuszfilm is készült. A műben felcsendülő himnusz-feldolgozást Cseh István zeneszerző külön az évfordulóra írta, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar előadásában, Kocsár Balázs vezényletével rögzítettek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Először 1922. május 22-én játszották nyilvánosan a Székely himnuszt, ma már minden magyar ember szívét megdobogtatja, ha hallja, bárhol is éljen a világban. A százéves évfordulóra új hangszerelésű himnusz-feldolgozás készült a gyergyószentmiklósi születésű zeneszerző, Cseh István alkotásában, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar előadásában, Kocsár Balázs vezényletével. Takó Sándor, aki Bárány Krisztiánnal együtt készítette az évfordulós kisfilmet, lapunknak elmondta, hogy a filmben egyrészt a Művészetek Palotájában készült hangfelvételek képei láthatók, másrészt az Erdély – Ég és föld között című produkció felemelő filmkockáiból egy székelyföldi válogatás, amit Derzsy András és Jorgopulos Jannis fényképeztek.

– Mikor évekkel ezelőtt a Csíksomlyói búcsún forgattunk, és láttam, ahogy a Székely himnusz alatt több mint százezer magyar és székely zászló lengedezik a szélben, magával ragadott a pillanat, és elhatároztam, hogy a kerek évfordulót meg szeretnénk egy filmmel ünnepelni. Nem véletlen, hogy a Csíksomlyói búcsú a filmben is központi szerepet kap – emelte ki Takó Sándor, aki fontosnak tartotta azt is, hogy a székelyderzsi Szent László legenda-freskók is láthatók az új hangszerelésű himnusz-feldolgozás alatt. Takó arról is szólt, hogy az Erdély – Ég és föld között című filmprodukció, amelyet a Duna Televízió mutatott be 2021 Pünkösdjén négy részben, hároméves alkotómunka és harminc forgatási nap után jött létre, minden várakozásukat felülmúlva közel hétszázezer nézőt ültetett a televíziók képernyői elé.

– Nemcsak a Székely himnusz százéves évfordulójára készített filmben láthatók emlékezetes, minden magyar ember szívét megdobogtató képek ebből a sorozatból, hanem ősszel egy mozifilmmel is jelentkezünk, amelyet szeretnénk bemutatni az egész Kárpát-medencében– fejtegette Takó Sándor. A himnuszfilm kapcsán kiemelt köszönetet mondott Halász Jánosnak, aki a film elkészítésének főtámogatója volt.

Hozzátette, hogy a produkció nem jöhetett volna létre Kollarik Tamás segítsége és az általa vezetett, a hazai és határontúli filmek kapcsán 2010 és 2019 között meghatározó szerepet betöltő Mecenatúra program nélkül. Megköszönte egyúttal Cseh István zeneszerző nevében is a Himnusz felvételt támogató Kövér László házelnöknek, valamint Káel Csabának, a Művészetek Palotája igazgatójának is a támogatását és segítségét.

Kiemelte, hogy a készülő mozifilmben a narrátor Reviczky Gábor lesz, és központi látványelem a nagyfelbontású drónokkal készült temérdek felvétel, amely remélhetőleg minden magyar ember szívét megdobogtatja határon innen és túl – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.

Tovább olvasom

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom