Kövess minket!

Művház

Liszt Ferenc emléke előtt tiszteleg az M5 a zeneszerző születésnapján

210 éve született a 19. század egyetlen, világszerte ismert magyar zeneszerzője, Liszt Ferenc, akinek legnépszerűbb kompozíciói közé tartoznak a Liebesträume címen ismert noktürnök. A szerzeménnyel azonos, Szerelmi álmok című kétrészes romantikus filmet a világhírű művész születésének évfordulóján, október 22-én, pénteken este 21 órától vetíti az M5 kulturális csatorna.

Liszt Ferenc egyedi játékával és kompozícióival kora egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, újító zeneszerzője lett, de kiváló karmester is volt. Bár 1823-ban elhagyta hazáját, mégis hűséges maradt élete végéig Magyarországhoz: koncertjei bevételével támogatta a pesti árvízkárosultakat, a Nemzeti Színházat és egy Pesten felállítandó nemzeti konzervatórium ügyét is.

Az M5 kulturális csatornán október 22-én, pénteken  – Liszt születésének 210. évfordulóján – a zeneszerző életének egy-egy jelenetével ismerkedhetünk meg az 1970-es Szerelmi álmok című kétrészes történelmi filmdrámában. A párizsi és oroszországi évek fontos eseményei, valamint európai körútja és impresszáriója, Gaetano Belloni is megelevenednek a magyar-szovjet koprodukcióban. Megtudhatjuk, kik voltak a zeneszerző szerelmei és alkotásai születésének körülményeit is megismerhetjük, így a Szent Erzsébet legendája vagy a Koronázási mise című művek hátterét.

A film érdekessége, hogy a Liszt-műveket Cziffra György, a Chopin- és Beethoven-műveket Szvjatoszlav Richter játsszák, a főszereplőt a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Sinkovits Imre formálja meg. A romantikus, életrajzi drámát digitálisan felújított változatban tűzi műsorára az M5 csatorna.

Művház

“Nem készülünk kultúrharcra, de olyan szélsőségesek, mint NoÁr, biztos nem kapnak támogatást”

“Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!” – fogalmazott Hoppál Péter államtitkár.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint fia, Hoppál Hunor újságíró-műsorvezető és Kiss Fruzsina, az Ami összeköt című rendhagyó kötet szerkesztője volt Huth Gergely vendége a legutóbbi Polbeatben. A műsorvezető megkérdezte: harcos lesz-e a legújabb Orbán-kormány kultúrpolitikája, mire Hoppál Péter a miniszterét, Csák Jánost idézve úgy fogalmazott: 

Inkább értékalapú, amibe sok mindenki belefér, de a szélsőségesek nem.

A régi-új államtitkár, a Pesti TV és a PS-Polbeatek visszatérő szereplője elárulta: Csák János miniszterrel az első hivatali napjukon tartottak egy szűkebb körű megbeszélést, ahol rangos megszólalók egyből felvetették: harcos vagy nem harcos kultúrpolitikát folytatnak-e a jövőben?

„Erre a válaszunk az volt, hogy értékalapút. Ha konkrétabban kell fogalmazni: olyan támogatási okiratot biztosan nem fogok aláírni, amiben destruktív, utcai anarchistákat pénzelnek, merthogy a Molnár Áron, azaz a NoÁr névre hallgató szinkronszínészt és politikai aktivistát az Emberi Erőforrások Minisztériuma súlyos milliókkal támogatta eddig” – olvasható a Mandiner cikkében. 

Aki kisodródik a szélsőségesség ilyen fokára, az valóban éljen meg a piacról! Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!

„Mindig is harcoltam az Aczél György-i gondolat ellen, hogy az államnak ítélnie kell a kvalitások felett, ugyanakkor az állam által felkért, hozzáértő szakembereknek igenis meg kell mondania, hogy milyen nívó fölött érdemes valaki köztámogatásra” – érvelt Hoppál Péter, aki nyomatékosította: a hagyományőrző, értékalapú nemzeti kultúrpolitikába beletartozik az is, hogy például „az ikonográfiánk részét képező István, a király nagyszerű szövegírója (Bródy János – a szerk.) is részesülhessen támogatásból”, függetlenül attól, hogy fülsértő választási dalocskákat készített a kampányok során.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára

Tovább olvasom

Művház

Semmelweis Ignác igaz története a Dunán

Az anyák megmentőjének viszontagságos életéről és pályájáról készült 2014-es ismeretterjesztő filmet Semmelweis-napon, július 1-jén tűzi műsorára a csatorna. A film a vetítés után hét napig megtekinthető a Médiaklikken.

Közzétéve:

MTI Fotó: Rosta Tibor

Feltárt és tudományosan igazolt tények alapján rekonstruálja Semmelweis korszakalkotó felfedezésének körülményeit, valamint emberi és szakmai meg nem értettségének és korai halálának okait Az életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című film.

A Haumann Péter közreműködésével készült alkotás reklám és megszakítás nélkül, július 1-jén, az orvos zseni születésének évfordulóján 14:20-tól tekinthető meg a Dunán.

Az adásba kerülés után a film újranézhető a közmédia digitális gyűjteményében, a mediaklikk.hu oldalon, ahol több száz film, műsor és podcast-adás ingyenesen elérhető.

Borítókép: Farkas Pál szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác szobra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kertjében

Tovább olvasom

Művház

Halálos tavasz – 8 kulisszatitok a legendás “magyar film noirról”

Hogyan lett kasszasiker és kultuszfilm a Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével készült 1939-es játékfilm? A Halálos tavasz június 30-án, csütörtökön újra az M5 műsorán, amelynek legizgalmasabb háttértörténeteit* gyűjtöttük össze.

Közzétéve:

MTVA

Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak – ismerteti az MTVA. 

Június 30-án, csütörtökön 13:45-től, reklám és megszakítás nélkül az M5 kulturális csatornán tekintheti meg újra a közönség a világháborús évek népszerű melodrámáját, Karády Katalin filmes debütálását,

amelyről néhány lebilincselő érdekességet találhatunk az MTVA Archívumában.

1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.

2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.

Forrás: MTVA

3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására; habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. Polgár dalszöveget is próbált írni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért hozzájárulása nélkül nyúltak hozzá verséhez.

4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.

5) A női főszereplő, Karády Katalin darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.

6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhatott a háborúellenes véleményének.

7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget” – a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy csillagát mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.

8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.

Borítókép: Karády Katalin a Halálos tavasz című filmben

Tovább olvasom