Kövess minket!

Művház

Like me for who i am – Performatív kiállítás

Életünk a mesterséges intelligencia értelmezésében. Röviden így írható le, hogy mi foglalkoztatta Puskás Marcellt, a Republic Group Art Directorát a szeptemberben tartott pop-up kiállítása kapcsán.

A kiállításon bemutatott 29 tipográfiai posztert, az online térbeli szerepvállalás és a generációk közösségi média központúsága inspirálta. Marcell saját fényképekeit elemezte a Google képfelismerő algoritmusának segítségével, és azok alapján a kapott adatokat (képeken szereplő érzelmek, tárgyak, személyek) ábrázolta szöveges poszterek formájában. Bemutatva, hogy egy személy ténylegesen egyenértékű lehet az általa alkotott adathalmazzal, hiszen az online felületek többsége csak data-ként, és nem hús vér emberként kezelik felhasználókat.

„Az üzenetváltásaim vagyok. 4 darab Insta fiók, 2 darab Facebook Account vagyok. 813 poszt vagyok. 852 ismerős vagyok. 12.585 like vagyok. Egy egyre növekvő adathalmaz vagyok. Ez a kiállítás vagyok.” – Puskás Marcell slam poetry-je a kiállításról

A kiállítást egy kontemporári performansszal nyitotta meg az alkotó, mely során betekintést nyújtott az adatelemzés és tipográfiai poszterek folyamatába, zenei kísérettel Balázs Gábor és Biljarszki Maxim közreműködésével. Az aláfestő zene ritmusa adta a lendületet az alkotáshoz, párhuzamot vonva az adatelemzés monotonitásához és a poszter készítés egyes fázisaihoz. A performansz az alkotó virtuális világban folytatott mindennapjait mutatta be. Egy online térbeli üzenetváltást láthattak a nézők Szilágyi B. Andrással (művészettörténész), mely a face to face beszélgetések eltűnésére kívánta felhívni a figyelmet, hiszen az online beszélgetőpartner jelen volt az eseményen személyesen is. A jelen pillanatot is virtualizálta Marcell a kiállításon. Készült egy fotó, ami bekerült az adatbázisba, mely alapján megszületett a kiállítás utolsó posztere, ami felkerült a művész Instagram oldalára.

kiállításon készült poszter: https://www.instagram.com/p/CE9vSjlBgjt/
A kiállításon készült poszter: https://www.instagram.com/p/CE9vSjlBgjt/

Ez keretezte az egész eseményt, hiszen az elkészült fotóból az algoritmus adatokat nyert ki, amiből elkészült a feltöltött poszter, ami végül az Instagram számára már csak egy adatként jelent meg a hálózatban.

A Like me for who i am kiállítás legfőbb célja, a digitális térben való folyamatos önazonosítás és szerepvállalás feltárása és szembesítése volt a közönséggel. A kiállítás megtekintői elgondolkodtató tartalmakat láthattak, ami remélhetőleg hatással lesz az online jelenlétük és adathalmazuk jövőbeli kialakulására.

„A tavalyi évben megrendezésre kerülő Republic Free the art projekt után egy frissen csatlakozott Art Directorunk legújabb performanszában is szerettünk volna szerepet vállalni. Marcell néhány hónapja érkezett hozzánk, és nem sokkal később elmesélte, hogy tervez egy kiállítást, ahol online algoritmusokból nyert adatok segítségével alkot újra 30 fotót az életéből. Mivel a digitális megoldásokra való törekvés évek óta kiemelt szerepet kap az ügynökség életében, nem volt kérdés, hogy a magunk eszközeivel mi is beszállunk. Elmondhatatlanul büszkék vagyunk, hogy ilyen kreatív, tehetséges, inspiráló fiatalok választják szakmai kibontakozásukhoz ügynökségünket” – mondta Márton Szabolcs a Republic Group kreatívigazgatója.

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom