Kövess minket!

Művház

Különleges díszletvárosban készül a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm

A reformkori Pest-Buda emblematikus helyszíneit felelevenítő fóti díszletvárosban készül a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutatóalkotás több kiemelkedő, többek között a korabeli Helytartótanácsnál, a Landerer-nyomdánál, a dunai hajóhídnál, valamint a Pilvax kávéháznál játszódó jelenete is.

Borítókép: A Pilvax kávéház a Most vagy soha! című magyar történelmi film Fóton felépült új, a reformkori Pestet felidéző díszletváros bejárásán 2022. augusztus 25-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A fóti stúdióban tartott csütörtöki sajtóeseményen Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy Budapest és a vidéki helyszínek is egyre jobban bekapcsolódnak a nemzetközi filmgyártásba, mind több produkció szeretne ezeken a helyszíneken forgatni.

Budapest London után Európa második legnagyobb filmgyártó bázisává nőtte ki magát, ezt a piaci pozíciót pedig a fóti filmstúdió teljes rekonstrukciója és új stúdiók építése által lehet megtartani, ezért Fóton nagyívű beruházások kezdődtek el. A most felépült díszletváros iránt már most jelentős az érdeklődés

– tette hozzá Káel Csaba.

Rákay Philip, a Most vagy soha! producere kiemelte: a várhatóan több mint két óra hosszú filmben a történelmi tények mellett sok fikció is lesz, a produkciót átszövi a kaland, a pátosz és a humor is. A márciusi ifjak karakterei a filmben kellőképpen árnyaltan jelennek meg.

Lóth Balázs filmrendező, Rákay Philip producer és Szente Vajk társforgatókönyvíró (b-j) a Most vagy soha! című magyar történelmi film Fóton felépült új, a reformkori Pestet felidéző díszletváros bejárásán 2022. augusztus 25-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Mint felidézte, a fóti díszletváros márciustól négy hónapon keresztül épült. A homlokzati elemek acélszerkezetre épültek, így várhatóan hosszú évtizedekig tartósak maradnak és a jövőben több produkció forgatási helyszínéül szolgálhatnak. A film többi jelenetét Budapesten, Sopronban, Komáromban és Esztergomban vették fel.

A közönségfilm célja, hogy a nézők számára átélhetővé válhasson, hogy milyen lehetett 1848. március 15-én fiatalnak, forradalmárnak, egy szent ügyet támogatónak lenni

– mondta Lóth Balázs, a Most vagy soha! rendezője. Hozzátette, hogy a film több mint 100 szereplővel, a legnagyobb jelenetekben több mint 500 statisztával és több kaszkadőrrel is készül. A forgatás szeptemberben fejeződik be, a produkció utómunkái várhatóan további egy évet vesznek igénybe.

A pesti belváros korhű utcarészlete a Most vagy soha! című magyar történelmi film Fóton felépült új, a reformkori Pestet felidéző díszletváros bejárásán 2022. augusztus 25-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A történelmi kalandfilmben Petőfi Sándort Berettyán Nándor, míg a lánglelkű költő feleségét, Szendrey Júliát Mosolygó Sára formálja meg. Jókai Mórt Koltai-Nagy Balázs; Vasvári Pált Fehér Tibor; Irinyi Józsefet Ertl Zsombor; Bulyovszky Gyulát pedig Bordás Roland alakítja. A filmben szerepet kap többek között Horváth Lajos Ottó, Lukács Sándor, valamint Szerednyey Béla is.

Landerer és Heckenast nyomdájának díszlete a Most vagy soha! címû magyar történelmi film Fóton felépült új, a reformkori Pestet felidéző díszletváros bejárásán 2022. augusztus 25-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az díszletkomplexum a forgatást követően a Nemzeti Filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori városdíszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton.

Művház

Aki legyőzte az időt – bemutatták a Keleti Ágnesről készült filmet

A világ legidősebb élő olimpiai bajnokáról, a nemzet sportolójáról szóló alkotás sajtóvetítése a budapesti Puskin moziban volt csütörtökön.

Közzétéve:

Az eseményen megjelent Oláh Kata, a film rendezője, valamint operatőre, Csukás Sándor is.

“A film készítésekor nemcsak egy sportsikerekben gazdag életutat akartam bemutatni, egy olyan életet, amelyben benne van Magyarország száz éve is, hanem azt a Keleti Ágnest, akit én megismertem. Az a sok bölcsesség, amit tőle hallottam, remélem, másokat is megérint. A dokumentumfilmről az a vélemény él, hogy csak unalmas lehet. Szeretném bemutatni, hogy ebben is vannak érzelmek”

– mondta a vetítés előtt Oláh Kata rendező-producer.

A több mint egy éven keresztül forgatott film középpontjában az 1921. január 9-én született, ötszörös olimpiai bajnok tornász hétköznapjai és visszaemlékezései állnak. Rendkívüli életét a vele készült archív interjúk, naplójának részletei idézik fel. Keleti Ágnes életének tanúi is megszólalnak, többek között volt tornász társa, Zoller Mária, valamint egykori izraeli tanítványai. Megszólal Keleti Éva fotóművész is, aki elmeséli, hogy a két család baráti kapcsolatban állt egymással, és ő kislányként csodálta, ahogy a nála idősebb Keleti Ágnes szaltózott. Először kezdő fotósként készített róla fényképet, amikor Keleti Ágnes már sikeres tornász volt.

“Filmünk a koronavírus időszakában készült, így a háttérben nemcsak az elmúlt száz év történelme, hanem a napjainkat megnehezítő világjárvány is meghúzódik, rámutatva, hogy az egyedi élettörténetek adják ki a teljes egészet. Az 56-os forradalom idején készülni az olimpiára vagy a karanténnal terhelt koronavírus időszakában ünnepelni a 100. születésnapot egyszerre egyedi és mindannyiunk életét befolyásoló esemény”

– olvasható a film ismertetőjében.

Az “Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes” film ősbemutatója a Miskolci Cinefest Fesztiválon volt idén szeptemberben, ahol az alkotás a nemzetközi kritikusok (Fipresci) legjobb magyar film díját nyerte el.
A film december 8-án kerül a mozikba, illetve premier előtt a 11. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál zárófilmjeként láthatja a közönség.

Tovább olvasom

Művház

A Dal 2023 – Január 13-ig lehet jelentkezni a közmédia dalválasztó műsorába

A Duna tizenkettedik évadához érkezett élő showjában a zsűri jövőre is a nézőkkel együtt keresi az ország legjobb dalát. A közönségkedvenc produkció elnyeri Az Év Dala 2023 címet.

Közzétéve:

Borítókép: Oláh Ibolya a Nem adom el című dalt énekli A Dal 2022 televíziós show-műsor döntőjében, fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Dal 2023 válogatójába 40 új magyar dal kerül és kap lehetőséget arra, hogy főműsoridőben bemutatkozzon az országnak. A négy válogatóban tíz-tíz produkció mutatkozik be élőben, mindegyik adásból öt dal jut tovább: négy a zsűri, egy pedig a közönségszavazatok alapján. A két elődöntőben akusztikus verzióban szólalnak meg a dalok, közülük négy-négy jut a döntőbe. A fináléba kerülő nyolc produkció a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében hangzik el tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-t csütörtökön.

A nagy érdeklődés és a jelentkezők száma évről évre azt mutatja, hogy A Dal fontos katalizátora a magyar könnyűzenei életnek. A produkció műfajában egyedülálló: nem az előadók, hanem a dalok versenye, a daloké a főszerep

– olvasható a közleményben.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2023 cím és a Petőfi Zenei Díj Év dala 2023 elismerés mellett tízmillió forintot kap zenei produkciója fejlesztésére. A döntőbe jutó másik hét dal előadója szintén részesül zenei pályájára fordítható nyereményben.

A közlemény kiemeli:

az új magyar könnyűzenei művek megszületését és a teljes hazai zenei paletta színesítését szolgáló dalválasztó komoly lehetőségeket nyújt az előadóknak.

Pályázni legfeljebb háromperces magyar nyelvű dallal lehet, amely még nem vagy legkorábban 2022. augusztus 20. után került kereskedelmi forgalomba, médiafelületre (televízió, rádió, internet), vagy még nem hangzott el nyilvános előadáson.

A dalverseny ezúttal is nyitott mindenki számára, és támogatja a műfaji sokszínűséget. A jelentkezés és a pályázati feltételek megtalálhatók az adal.hu oldalon, amelyen keresztül 2023. január 13-án 22 óráig lehet jelentkezni az online jelentkezési lap kitöltésével és a szükséges mellékletek feltöltésével.

Tovább olvasom

Művház

Ternovszky Béla munkássága előtt tiszteleg az Uránia Nemzeti Filmszínház decemberben

Ternovszky Béla animációiból tartanak vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 10-én és 11-én.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

A program részeként mutatják be december 11-én Varga Zoltán Macska-egér játékok című Ternovszky-portrékötetét. A könyvbemutatón az érdeklődők Ternovszky Bélával is találkozhatnak.

Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó fél évszázados munkássága a magyar animációs film különösen népszerű fejezete, a rendező rajzfilmjei a humor jegyében formálódtak. A Ternovszky-animációkban az állandó alkotótárs, Nepp József forgatókönyvei kelnek életre. A derűről olyan legendás figurák gondoskodnak többek között mint Gusztáv, az örökké csetlő-botló kispolgár, valamint Ternovszky Béla fő műve, a Macskafogó szereplői

– olvasható az Uránia közleményében.

Az összegzésben felidézik, hogy az eredetileg képzőművészi ambíciókat dédelgető Ternovszky Béla a hatvanas évek legelején csatlakozott a Pannónia Filmstúdió animációs gárdájához, ahol oszlopos tagjává vált annak a csapatnak, amely megalapozta a magyar animáció aranykorát. Ezt az időszakot a nemzetközi sikereket arató rövidfilmek, az országos népszerűségnek örvendő sorozatok és a milliókat mozikba vonzó egész estés animációk fémjelzik, és Ternovszky Béla valamennyiből kivette a részét.

Mint hozzáteszik, a humort középpontba állító karikaturisztikus animáció elkötelezettjeként a rendező rövidfilmjei is komikus alkotások, legyen szó a sport világát a fekete humor szűrőjén át láttató Modern edzésmódszerekről, az ember és a kutya viszonyához szelídebb iróniával közelítő Tartsunk kutyát! című rajzfilmről vagy a morbid humort felértékelő Mindennek van határa című, erősen önreflexív alkotásról.

A Mézga Aladár különös kalandjai és a Vakáción a Mézga család epizódjai a címszereplők hol fantasztikumba ágyazott, hol akció- és kalandfilmekbe illő komikus hányattatásainak füzérét kínálják, míg a Kérem a következőt! az állatok társadalmának szatirikus ábrázolásával az embervilágnak mutat görbe tükröt. Akárcsak a Gusztáv, a hatvanas évek legendás mozisorozatának a televízió számára készült hetvenes évek végi folytatása, melynek egyik főrendezőjeként Ternovszky a címszereplőben legkedvesebb figuráját formálhatta meg. A német-magyar együttműködésben létrejött, a rajzfilmfiguraként megjelenő manót hús-vér színésszel együtt felléptető Pumukli animációs kivitelezése is Ternovszky irányítása alatt készült.

Az 1986-ban bemutatott, Macskafogó című egész estés alkotásban a macska-egér párbaj ad keretet a népszerű moziműfajok parodizálásának és a jellegzetesen kelet-közép-európai groteszk-szatirikus humor érvényesülésének. A Macskafogót két egész estés rajzfilm követte még Ternovszky pályáján, immár a rendszerváltás után az Egérút régivágású mesefilmje és a Macskafogó 2 – A Sátán macskája, az ezredforduló óta készült legnézettebb egész estés magyar animáció – emlékeztetnek a közleményben.

A program egyik kiemelt eseménye lesz december 11-én a rendező munkásságát feldolgozó, az MMA Kiadó által most megjelentetett portrékötet bemutatása.

A rendezvény a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.

Borítókép: Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja pomázi otthonában 2022. április 14-én

Tovább olvasom