Kövess minket!

Művház

Körtvélyesi László organikus képeiből nyílik kiállítás Pécsett

A több mint ötven éve aktív fotográfus, fotóművész utoljára hét éve mutatta be műveit önálló kiállítás keretében, most augusztus 25-től a pécsi Művészetek és Irodalom Házában lesznek láthatók alkotásai.

Az eredetileg erdészeti-vadászati technikumi végzettségű Körtvélyesi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a kiállítás ars poeticája a “hajolj közelebb, nézz a szemembe, fényképezz le, vigyél magaddal és mutass meg másoknak” gondolatai köré rendeződik.

“A kövekben, a patakokban, az évszakok változásában, a körülöttünk lévő mikrovilágban olyan gyönyörűséges értékek lakoznak, amelyeket észre kell venni”

– fogalmazott.

A tárlaton a közönség egyebek mellett átvilágított termésekről, különleges formájú gyümölcsökről és bomlófélben lévő falevelekről láthat kisméretű, 18-szor 24 centiméteres képeket, amelyekhez – mint a fotóművész rámutatott – “garantáltan közelebb kell hajolni”.

Körtvélyesi László kifejtette: az alkotások méretéből fakadóan a kiállított fotókat egyszerre csak egy ember tudja szemlélni, így “kényszeríti rá” a nézőt, hogy rászánja azokra az időt.

Hozzátette:

a túlnyomó többségben néhány négyzetméteren, “a lehető legegyszerűbb technológiával” készült képek esetében nem alkalmazta a fotográfia – mint fogalmazott – “jelenleg divatos” utómunkálatait.

Körtvélyesi László, becenevén Körte 1948-ban született Mosonmagyaróváron, szabadúszó fotográfus, 1992-től tanított a Janus Pannonius Tudományegyetem, később a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán gyakorlati fotográfiát. Az 1970-es évektől kezdve a polgári légi fotózás magyarországi újjáélesztésének egyik központi alakja, úttörője volt, emellett több mint harminc éve fényképezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett előadásait a társulatok hivatalos fotósaként.

Az Artportal művészlexikonjának ismertetése a Mecseki Fotóklub tagja, fotózta a siklósi művésztelep életét, munkáit, aktfotóiról ismert szélesebb körben, de készít műtárgyfotókat, reklámfelvételeket, pécsi városképeket földről és levegőből egyaránt. Hosszú ideje dokumentálja a magyarországi németek, újabban a baranyai horvátok életét, szokásait, népviseletét. Az e témában eddig megjelent köteteken túl továbbiakat is tervez kiadatni a jövőben.

Művház

A zene világnapján az MRME koncertjeivel ünnepel a Bartók Rádió

Rendhagyó műsorfolyammal ünnepli a Bartók Rádió a zene világnapját, amely egyúttal a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja is.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek koncertfelvételeivel és élő közvetítéssel is készül a zene világnapjára a Bartók Rádió.

Az egyedülálló „Kodály 140” koncertsorozat második hangversenyének részleteit a Magyar Rádió Énekkarának előadásában 16:20-tól, míg a harmadik koncertet a Gyermekkórus előadásában 18:30-tól sugározza a csatorna. A hatrészes sorozat negyedik előadását élőben közvetíti a rádió 19:35-től az Olasz Kultúrintézetből.

A koncerten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, az estet Pad Zoltán és Vásáry Tamás vezényli. A kórusművekből álló műsorban elhangzik többek között a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus is.

A hangversenyen adják át – a társulat titkos szavazása alapján – az Évad Énekkari és Zenekari Művésze díjakat. A kitüntetéseket Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya adják át, ezzel ismerve el a zenekari, illetve az énekkari tagok kiemelkedő teljesítményét.

Borítókép: a fővárosi Deák téren, az Akváriumban adott koncertet 2020. június 26-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Tovább olvasom

Művház

Újabb filmkockák láttak napvilágot A helység kalapácsa című filmből (videó)

Szeptember 30-án jelent meg a tévéfilm teasere, amelyben Petőfi Sándor eposzparódiájának főszereplői tűnnek fel, zseniális színművészek alakításában. Az alkotás premierje januárban lesz a Dunán.

Közzétéve:

Megafilm

Ízelítőt kaptak a nézők az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm gyártásában készülő, A helység kalapácsa című tévéfilmből.

A nemrég közzétett teaserből már megismerhetik a nézők a főbb karaktereket; Fejenagy, a helység kalapácsa (Pindroch Csaba) szemérmetes Erzsók (Györgyi Anna), a lágyszívű Kántor (Cserna Antal), Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi (Szervét Tibor) és Márta, a kántor amazon természetű felesége (Gubás Gabi) is feltűnnek a kisfilmben.

A rendező, Dombrovszky Linda tudatosan választott olyan színészeket, akik remek humorérzékkel rendelkeznek. Az eredeti Petőfi műben a költő olyan jelzős szerkezeteket használ, amelyek jelentősen meghatároznak egy-egy szereplőt, éppen ezért jellegzetes figurákra volt szükség. Olyan karakterekre, akik annyira egyértelműen kategorizálhatók, mint “western nyelven” A Jó, a Rossz és a Csúf.

A helység kalapácsa egy komikus eposz, ami egyben stílusparódia, a hőseposzok karikírozása, vagyis gyakorlatilag egy pamflet. A film éppen erre reflektál, hiszen az eredeti szöveg érintetlenül megmaradt, viszont a látványvilág, a betétdalok és dramaturgia segítségével filmesebbé tették az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

40 éve mutatták be az István, a királyt – Alaposan megünneplik

Nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik az István, a király című rockopera bemutatásának 40. évfordulóját jövőre.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

L. Simon László, a múzeum főigazgatója az eseménysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az István, a király ügye össznemzeti ügy. Olyan műről van szó, amely 40 éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt – mondta a főigazgató Szörényi Levente és Bródy János legendássá vált alkotásáról, amelynek ősbemutatója 1983-ban a városligeti Királydombon volt.

Tájékoztatása szerint 2023-ban, a rockopera bemutatásának 40. évfordulójára kiállítást hoznak létre, amely a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól napjainkig bemutatva ennek fontos állomásait, tárgyi anyagait és dokumentumait.

Hozzátette: a kiállításon bemutatják, hogyan jelenik meg a hétköznapokban Szent István személyisége. A tárlat záró részében a rockopera fontos pillanatait, tárgyi anyagait, díszleteit, jelmezeit, fénykép és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják.

A tervek szerint 2023. május 15-én nyíló tárlatról elmondta: megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.

Novák Péter, a jubileumi produkció rendezője kiemelte: a 2023. augusztus 18-án és 19-én látható előadáson szeretnék a közönséget a fókuszba helyezni, egyes részein egy táncháztalálkozóhoz hasonló, népünnepély jellegű, interaktív előadást terveznek. Az előadás producere Rosta Mária.

Elmondta: Feke Pál produceri és rendezői munkájával egy koncertkeresztmetszet is készül a darabból, amelyet országos turnén mutatnak be.

Bródy János felidézte: a darabot eredetileg dupla nagylemezre írták, ennek megjelenése inspirálta az előadásokat. Mint fogalmazott, úgy érzi ezért, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.

Mint mondta, amikor 1983 augusztusában a felvett lemezanyaggal megérkeztek a Királydombra, – amit akkor szánkózó dombnak hívtak, és Királydombnak annak nyomán nevezték el hivatalosan is, hogy ők a plakátra ezt írták – a próbák kezdetén elképzelni sem tudták, hogy ekkora hatással lesz az előadás a közönségre. A sikeres és demonstráció-szerű előadások után indult el ez a máig tartó folyamat.

Mint felidézte, a bemutató után kapott dicséretekre azt mondta, hogy ha harminc év múlva még emlékezni fognak az előadásra, akkor elhiszi, hogy sikerült valami értékeset létrehozni.

Bródy János szerint tragikus, hogy Magyarországon a nemzeti hagyományok őrzése és a progresszió, a felemelkedés és az európai integráció vágya egymással gyakran szembefordult, a haza és a haladás ritkán tudott egymással kézenfogva működni.

Megjegyezte: a darab szerint ez már az államalapítás idején is kimutatható volt, és azóta is jelen van a társadalomban. Szerinte a darab azt bizonyítja, hogy ezt a konfliktust a művészet erejével lehet feloldani. “Aki a darabot nézi – tapasztalatom szerint – mindig jó érzéssel távozik, különösen, amikor a két főszereplő, István és Koppány együtt hajol meg az előadás végén” – tette hozzá.

Szörényi Levente hozzáfűzte: 1983-ban az emberek 99 százaléka azt sem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.

Bródy János szavait kiegészítve szólt arról is, hogy a mű megírásakor tekintetbe kellett venni a hanghordozó korlátait, például azért alakult ki a négy kép, mert négy oldala volt a két nagylemeznek. Ezeket a részeket pedig el kellett nevezni: Az Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király. A darabot a hanghordozó terjedelme is meghatározta: egy oldalra csak mintegy 20 percnyi zene fért rá – emelte ki.

Tovább olvasom