Kövess minket!

Művház

Könyvcsere Pikniket tartanak a Millenáris parkban

Könyvcsere Pikniket rendez csütörtökön a Bookline könyvkereskedéssel együttműködésben a Millenáris park, ahol rövidesen állandó könyvcserepontok is nyílnak.

A Könyvcsere Piknikre bárki elviheti már kiolvasott könyveit, hogy ott elcserélje azokat olyan kötetekre, amelyeket szívesen hazavinne. A rendezvényhez 17 órától gyermekprogram, majd irodalmi beszélgetések és koncertek kapcsolódnak a Nemzeti Táncszínházzal szemközti réten

– közölte a Libri-Bookline.

A Lapozó néven a Millenáris kezdeményezésére könyvcserepontok is indulnak, ahol az olvasók támogatásával segítik a könyvek újrahasznosítását és az olvasás élményének megosztását.

Az első két Lapozó a következő egy évben a Millenárison fog működni. A gyerekek a Zöld Péter játszótér mellett kialakított gyűjtőponton találhatják meg az izgalmas történeteket, míg a felnőttek a Samantha bisztró mellett kereshetik leendő olvasmányaikat.

Borítókép: illusztráció

Művház

“Nem készülünk kultúrharcra, de olyan szélsőségesek, mint NoÁr, biztos nem kapnak támogatást”

“Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!” – fogalmazott Hoppál Péter államtitkár.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint fia, Hoppál Hunor újságíró-műsorvezető és Kiss Fruzsina, az Ami összeköt című rendhagyó kötet szerkesztője volt Huth Gergely vendége a legutóbbi Polbeatben. A műsorvezető megkérdezte: harcos lesz-e a legújabb Orbán-kormány kultúrpolitikája, mire Hoppál Péter a miniszterét, Csák Jánost idézve úgy fogalmazott: 

Inkább értékalapú, amibe sok mindenki belefér, de a szélsőségesek nem.

A régi-új államtitkár, a Pesti TV és a PS-Polbeatek visszatérő szereplője elárulta: Csák János miniszterrel az első hivatali napjukon tartottak egy szűkebb körű megbeszélést, ahol rangos megszólalók egyből felvetették: harcos vagy nem harcos kultúrpolitikát folytatnak-e a jövőben?

„Erre a válaszunk az volt, hogy értékalapút. Ha konkrétabban kell fogalmazni: olyan támogatási okiratot biztosan nem fogok aláírni, amiben destruktív, utcai anarchistákat pénzelnek, merthogy a Molnár Áron, azaz a NoÁr névre hallgató szinkronszínészt és politikai aktivistát az Emberi Erőforrások Minisztériuma súlyos milliókkal támogatta eddig” – olvasható a Mandiner cikkében. 

Aki kisodródik a szélsőségesség ilyen fokára, az valóban éljen meg a piacról! Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!

„Mindig is harcoltam az Aczél György-i gondolat ellen, hogy az államnak ítélnie kell a kvalitások felett, ugyanakkor az állam által felkért, hozzáértő szakembereknek igenis meg kell mondania, hogy milyen nívó fölött érdemes valaki köztámogatásra” – érvelt Hoppál Péter, aki nyomatékosította: a hagyományőrző, értékalapú nemzeti kultúrpolitikába beletartozik az is, hogy például „az ikonográfiánk részét képező István, a király nagyszerű szövegírója (Bródy János – a szerk.) is részesülhessen támogatásból”, függetlenül attól, hogy fülsértő választási dalocskákat készített a kampányok során.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára

Tovább olvasom

Művház

Semmelweis Ignác igaz története a Dunán

Az anyák megmentőjének viszontagságos életéről és pályájáról készült 2014-es ismeretterjesztő filmet Semmelweis-napon, július 1-jén tűzi műsorára a csatorna. A film a vetítés után hét napig megtekinthető a Médiaklikken.

Közzétéve:

MTI Fotó: Rosta Tibor

Feltárt és tudományosan igazolt tények alapján rekonstruálja Semmelweis korszakalkotó felfedezésének körülményeit, valamint emberi és szakmai meg nem értettségének és korai halálának okait Az életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című film.

A Haumann Péter közreműködésével készült alkotás reklám és megszakítás nélkül, július 1-jén, az orvos zseni születésének évfordulóján 14:20-tól tekinthető meg a Dunán.

Az adásba kerülés után a film újranézhető a közmédia digitális gyűjteményében, a mediaklikk.hu oldalon, ahol több száz film, műsor és podcast-adás ingyenesen elérhető.

Borítókép: Farkas Pál szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác szobra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kertjében

Tovább olvasom

Művház

Halálos tavasz – 8 kulisszatitok a legendás “magyar film noirról”

Hogyan lett kasszasiker és kultuszfilm a Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével készült 1939-es játékfilm? A Halálos tavasz június 30-án, csütörtökön újra az M5 műsorán, amelynek legizgalmasabb háttértörténeteit* gyűjtöttük össze.

Közzétéve:

MTVA

Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak – ismerteti az MTVA. 

Június 30-án, csütörtökön 13:45-től, reklám és megszakítás nélkül az M5 kulturális csatornán tekintheti meg újra a közönség a világháborús évek népszerű melodrámáját, Karády Katalin filmes debütálását,

amelyről néhány lebilincselő érdekességet találhatunk az MTVA Archívumában.

1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.

2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.

Forrás: MTVA

3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására; habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. Polgár dalszöveget is próbált írni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért hozzájárulása nélkül nyúltak hozzá verséhez.

4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.

5) A női főszereplő, Karády Katalin darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.

6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhatott a háborúellenes véleményének.

7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget” – a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy csillagát mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.

8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.

Borítókép: Karády Katalin a Halálos tavasz című filmben

Tovább olvasom