Kövess minket!

Művház

Kittenberger Kálmán életéről készült film

A nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő kalandokkal teli életébe nyújt betekintést Az utolsó vadászat című, játékfilmes dokumentumfilm.

Borítókép: Az idős Kittenberger Kálmánt alakító Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész film plakátja előtt, fotó: MTI/Mónus Márton

Az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendelésére készült alkotást a közelgő esemény alkalmából mutatták be hétfő este az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Takarékbank támogatásával készült tévéfilmben

Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a címszereplőt.

– A vadászati expo a teljességre törekszik. Egyrészt olyan kiállítást kínál, amelyben “lesz minden látnivaló”, másfelől komoly hangsúly jut a szakmai rendezvényekre, vad- és erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi konferenciákra, ezenfelül pedig nem marad el a szellemi üzenet sem – mondta el a film díszbemutatója előtt Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta,

a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek.

Semjén Zsolt szerint mindig vita tárgya, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond-Kittenberger Kálmán-Fekete István triász helye megkérdőjelezhetetlen.

Széchenyi Zsigmond életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni – emelte ki.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította. Hozzátette,

Kittenbergertől ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat.

Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni – jegyezte meg.

Kovács Zoltán, az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e.

Az idős Kittenberger Kálmánt alakító Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész (j2), a Fekete Istvánt alakító Szabó-Sípos Barnabás színművész (k), Bayer Zsolt író (b3), Kovács Zoltán, az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos (b2) és Vida József (Vida Joe), a Takarékbank elnök-vezérigazgatója (j) producerek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j3) és Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (b) a Kittenberger – Az utolsó vadászat című film díszbemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban, fotó: MTI/Mónus Márton

Mint felidézte, 1971-ben Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett. Ötven év elteltével teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is. “Nagy fába vágtuk a fejszénket, de mindezt azzal az alázattal tettük, amire az embert a történelem tanítja” – fogalmazott.

A világkiállítás olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szakma különböző rétegei, százak és ezrek munkájának lenyomatát nyújtja, miközben mértékadó formában emléket állít azoknak is, akik az elmúlt évszázadban a vadászat alapjait lerakták – közölte a kormánybiztos.

Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt, és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat

– mondta el Kovács Zoltán, aki a film producere is.

Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra: a Nemzeti Filmintézet (NFI) azzal a céllal alakult 2020 elején, hogy olyan filmalkotások készüljenek, amelyek közelebb viszik az emberekhez a nemzet jeles személyiségeinek életútjait. Ezért is öröm, hogy Kittenberger Kálmán és előtte Széchenyi Zsigmond életéről is film készült a vadászati világkiállítás alkalmából – közölte.

Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida Joe.

Az ötvennégy perces filmet vetítik a vadászati világkiállításon, a tévépremiert pedig a Duna Televízióban tartják.

A film kommunikációjával foglalkozó ügynökség közlése szerint Kittenberger Kálmán kalandos életét a nagyközönség Fekete István regényéből ismerheti, a most elkészült film is barátságukon keresztül mutatja be, milyen ember volt, és milyen hatalmas életművet hagyott maga után.

Ki is volt Kittenberger Kálmán?

Kittenberger Kálmán a 20. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is.

A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.

A film visszatekint Kittenberger Kálmán életének megannyi korábbi epizódjára. A Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek gyűjtései, valamint vadászatai, írói és szerkesztői munkája. A Fekete Istvánnal folytatott beszélgetései alapján kirajzolódik, milyen ember volt Kittenberger: mindig őszinte, bátor, tisztességes, aki tisztelte és szerette az állatokat.

Művház

Magyar filmek a fókuszban a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon

A magyar filmművészetre fókuszál Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a Tallinn Black Nights Filmfesztivál (PÖFF), amelyet november 12. és 28. között rendeznek meg az észt fővárosban. Az A-kategóriás nemzetközi fesztivált Enyedi Ildikó nagyszabású európai koprodukcióban készült filmje, A feleségem története nyitja meg – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közlemény szerint az idén 25. alkalommal megrendezett tallinni fesztivál, amelyen összesen mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek, kurrens alkotásokat és felújított klasszikusokat egyaránt műsorra tűz a magyar film javából.
 

“2021-ben a magyar filmgyártás 120. jubileumát ünnepeljük. Tökéletes az időzítés arra, hogy Észak-Európa nagy presztízsű filmes rendezvényével együttműködve, a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon felvillantsuk a magyarországi filmkészítési hagyomány gazdagságát és kortárs mozgóképeink széles spektrumát” – idézi a közlemény Káel Csabát, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

A fesztivál In Focus: Hungary programja, amely a Nemzeti Filmintézet együttműködésével valósul meg, összesen 17 filmet vonultat fel. A közelmúlt legizgalmasabb alkotásai közül látható lesz Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, Lakos Nóra Hab és Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című mozija, továbbá Mundruczó Kornél Evolúció, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot és Bergendy Péter Post Mortem című borzongató kísértetfilmje, mely Magyarország Oscar-nevezése.

A PÖFF Shorts keretében 10 magyar rövidfilm is műsoron lesz. A gazdag magyar filmörökségből Bereményi Géza, Enyedi Ildikó, Fábri Zoltán, Gaál István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Makk Károly, Mészáros Márta és Szabó István egy-egy világhírű alkotását vetítik le.

“A magyar filmművészet hosszú évek óta kiemelkedik minőségével és kreatív látásmódjával. Örülök, hogy idén ilyen erős felhozatalt láthatunk vendégül egy olyan országból, amelynek filmjeit fiatal kritikusként és diákkorom óta messzemenően csodálom. Nagyszerű születésnapi ajándék ez a jubileumi fesztiválnak és az észt közönségnek” – idézik a Tallinn Black Nights Filmfesztivál igazgatóját, Tiina Lokkot a közleményben.

A fesztivál szervezői korábban már nyilvánosságra hozták, hogy Pálfi György Mindörökké című filmjének világpremierje a tallinni fesztivál versenyprogramját gazdagítja. Kis Hajni első mozifilmje, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Külön falka az ifjúsági filmek versenyében indul.

Tovább olvasom

Művház

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmjének a forgatása

Befejeződött Baranyi Benő első mozifilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című romantikus sci-fi forgatása.

Közzétéve:

Salamandra Film / Rumann Gábor

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Inkubátor Programjának támogatásával készülő romantikus sci-fi egy vidéki iparvárosban zajló gyógyszerkísérlet körül bonyolódik, amelyben egy 18 éves fiú véletlenül szert tesz az időutazás képességére – közölte az intézmény.

A 19 napos forgatás jelentős része rendhagyó módon a fővárostól távol, Dunaújvárosban és Komlón zajlott, majd a munkálatok utolsó szakaszában az alkotók Budapestre érkeztek, ahol egy látványos bulijelenettel zárták a film felvételeit. A Zanox műfaji alapokon nyugszik, ugyanakkor feszegeti is a határokat, hogy élvezetesen térjen el ezektől – idézi az NFI tájékoztatója a rendezőt.

A Zanox operatőre Gajdics Dávid, vágója Kis André. A főszerepeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti szakán idén diplomázott Bálint Előd, valamint Erdős Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója alakítja.

A további szerepekben többek között Hatházi András, Sólyom Katalin, Máhr Ágnes, Dráfi Mátyás, Vasvári Emese, Danis Lídia, Hozák Kevin, Radvánszki Ronett, Vilmányi Benett láthatóak. Kisebb szerepekben influenszerek is felbukkannak.

A Zanox – Kockázatok és mellékhatások a Salamandra Film gyártásában, Romwalter Judit és a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Gyurin Zsuzsi és Molnár Dániel.
A film bemutatóját 2022-re tervezik az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

Bali kevéssé ismert arcát mutatja be a vadonatúj kiállítás

Az indonéziai Bali szigetének hitvilágába és rítusaiba vezet be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Transz-Tánc-Bali Gill Marais fotóin címmel csütörtöktől látható kiállítása.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1923-ban megnyílt Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mûvészeti Múzeum épülete az Andrássy út 103-ban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

A pandémia egyik sajnálatos hatása, hogy erősen beszűkültek az utazási lehetőségek, az elmúlt másfél évben kevesen jutottak el távoli kontinensekre. A Hopp Ferenc Múzeum legújabb időszaki kiállítása ezért virtuális utazásra hívja a látogatókat az egyik legvágyottabb turistaparadicsomba, Bali szigetére – mondta el a tárlat keddi sajtóbejárásán az intézmény igazgatója.

Fajcsák Györgyi hozzátette: Bali egy kevéssé ismert oldalát szeretnék megmutatni két utazó szemszögéből. Mindketten nők voltak: Zboray Ilona az 1930-as évek közepén érkezett a szigetre, Gill Marais pedig a 20-21. század fordulóján élt ott. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin több évtized különbséggel – jegyezte meg.

Zboray Ilona hosszabb ideje az indonéz szigetvilágban dolgozó bátyja, Zboray Ernő látogatására érkezett, és utazott Balira 1937-ben. Benyomásait, élményeit őszinte hangvételű, írott beszámolókban rögzítette, amelyeket a nagyközönséggel is megosztott a magyar lapokban.

A fiatal magyar utazó nemcsak a balinéz nők szépségéről és táncairól írt, hanem fárasztó munkával töltött mindennapjaikról is. Különös érzékkel figyelte meg a helyi sajátságokat, és komoly figyelmet szentelt írásaiban a nők helyzetének.

Írt a balinézek hétköznapjait átszövő vallásos életről, mitológiájukról, gazdag hitvilágukról és ünnepeikről, amelyekben fontos szerep jut a gyakran transzállapotban előadott táncoknak is – mondta el az igazgató.

Gill Marais bő ötven évvel később, az 1980-as évek végén járt először Bali szigetén, ahol később le is telepedett. Dél-Afrikában született, majd egy francia diplomatával kötött házassága révén Franciaországban élt negyven évig. Fotóriporterként járta a világot; Balin a hétköznapokat, ünnepeket, és mindenekelőtt az embereket fotózta.

Gill Marais a kiállítás előkészítő munkái közben hunyt el 2021 áprilisában, így a tárlat rá is emlékezik – közölte Fajcsák Györgyi.

Brittig Vera kurátor elmondása szerint a tárlat Gill Marais Balin készült fotóiból válogat, a képek mellett bemutatva Zboray Ilona ugyanazon témában évtizedekkel korábban írt, élményszerű beszámolóit.

A tárlat első egysége a balinézek életének négy nagy rítusán keresztül vezet be a helyiek életszemléletébe, mely szerint az ember az ég és föld között az újratestesülések körforgásában, a látható és a láthatatlan világ között él.

Az első fontos ünnep “a föld első érintése”, amikor a születés utáni 105. napon a baba lába először érhet a földhöz, a felnőtté válást pedig a házasság előtti fogreszelés jelzi, amely a szemfogak visszareszelésével az emberben rejlő állati erők megszelídítését célozza. Bonyolult és kasztonként eltérő szertartásrendszer szabályozza az esküvők rendjét, a temetéseket pedig talán még ennél is hosszadalmasabb és költségesebb rítusok kísérik.

A Balin előadott táncok egy jelentős része ma is szorosan kötődik a vallásgyakorlathoz, és rituális keretek között zajlik, akár zárt közösségben, akár a turisták előtt kerül rá sor. Balin a transzállapotban bemutatott táncok az istenségek és az emberek számára láthatatlan világ közötti kapcsolattartás fontos eszközének számítanak.

Gill Marais fotói és Zboray Ilona szövegei segítségével a kiállítás bemutatja az úgynevezett krisztáncot, amelynek során a résztvevő férfiak önkívületben próbálják saját magukat megsebezni tőrjeikkel (a kriszekkel), valamint a tűztáncot is, melynek végén a transzállapotban lévő fiatal lányok sértetlenül futnak át a lángokon.

A tárlatot kísérő kötet Gill Marais fotóit adja közre az általa írt képaláírásokkal, Zboray Ilonától pedig három egykori cikkét közli újra, eredeti fotóikkal együtt.

A csütörtöktől 2022. január 30-ig látogatható kiállításhoz az Andrássy úti Hopp Ferenc Múzeum számos kísérőprogramot is szervez.

Tovább olvasom