Művház
Kittenberger Kálmán életéről készült film
A nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő kalandokkal teli életébe nyújt betekintést Az utolsó vadászat című, játékfilmes dokumentumfilm.
Az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendelésére készült alkotást a közelgő esemény alkalmából mutatták be hétfő este az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Takarékbank támogatásával készült tévéfilmben
Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a címszereplőt.
– A vadászati expo a teljességre törekszik. Egyrészt olyan kiállítást kínál, amelyben “lesz minden látnivaló”, másfelől komoly hangsúly jut a szakmai rendezvényekre, vad- és erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi konferenciákra, ezenfelül pedig nem marad el a szellemi üzenet sem – mondta el a film díszbemutatója előtt Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta,
a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek.
Semjén Zsolt szerint mindig vita tárgya, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond-Kittenberger Kálmán-Fekete István triász helye megkérdőjelezhetetlen.
Széchenyi Zsigmond életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni – emelte ki.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította. Hozzátette,
Kittenbergertől ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat.
Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni – jegyezte meg.
Kovács Zoltán, az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e.
Mint felidézte, 1971-ben Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett. Ötven év elteltével teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is. “Nagy fába vágtuk a fejszénket, de mindezt azzal az alázattal tettük, amire az embert a történelem tanítja” – fogalmazott.
A világkiállítás olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szakma különböző rétegei, százak és ezrek munkájának lenyomatát nyújtja, miközben mértékadó formában emléket állít azoknak is, akik az elmúlt évszázadban a vadászat alapjait lerakták – közölte a kormánybiztos.
Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt, és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat
– mondta el Kovács Zoltán, aki a film producere is.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra: a Nemzeti Filmintézet (NFI) azzal a céllal alakult 2020 elején, hogy olyan filmalkotások készüljenek, amelyek közelebb viszik az emberekhez a nemzet jeles személyiségeinek életútjait. Ezért is öröm, hogy Kittenberger Kálmán és előtte Széchenyi Zsigmond életéről is film készült a vadászati világkiállítás alkalmából – közölte.
Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida Joe.
Az ötvennégy perces filmet vetítik a vadászati világkiállításon, a tévépremiert pedig a Duna Televízióban tartják.
A film kommunikációjával foglalkozó ügynökség közlése szerint Kittenberger Kálmán kalandos életét a nagyközönség Fekete István regényéből ismerheti, a most elkészült film is barátságukon keresztül mutatja be, milyen ember volt, és milyen hatalmas életművet hagyott maga után.
Ki is volt Kittenberger Kálmán?
Kittenberger Kálmán a 20. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is.
A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.
A film visszatekint Kittenberger Kálmán életének megannyi korábbi epizódjára. A Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek gyűjtései, valamint vadászatai, írói és szerkesztői munkája. A Fekete Istvánnal folytatott beszélgetései alapján kirajzolódik, milyen ember volt Kittenberger: mindig őszinte, bátor, tisztességes, aki tisztelte és szerette az állatokat.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.