Kövess minket!

Művház

Kihirdették a XXI. Lakiteleki Filmszemle eredményét

Az Országgyűlés elnöke és a kulturális és innovációs miniszer által felajánlott egy-egy millió forintos különdíjat Zajti Ferenc Autóstoppal a szabadság felé című, illetve Domokos János A Te neved című alkotása kapta.

Krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni a Sára Sándor emlékezetére meghirdetett idei XXI. Lakiteleki Filmszemlére.

A felhívásban kiírt határidőig a Kárpát-medencéből 114 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába huszonkét alkotás jutott.

A szemlének 2022. november 16. és 18. között a Lakitelek Népfőiskola adott otthont.

Lezsák Sándor, a szervező Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében Sára Sándorra emlékezett, és reményét fejezte ki, hogy a Lakiteleki Filmszemlét a jövő esztendőben is meg tudják majd tartani.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület és a Dunaversitas Egyesület idén közösen szervezte meg a filmszemlét.

A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője volt.

A XXI. Lakiteleki Filmszemle díjai és díjazottjai

Kövér László, az Országgyűlés elnökének 1 millió forintos különdíját, és a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 200 ezer forintos különdíját Zajti Ferenc filmje, az Autóstoppal a szabadság felé című alkotás kapta.

A Csák János kulturális és innovációs miniszter által felajánlott 1 millió forintos különdíjat a Domokos János rendezte A Te neved című filmnek ítélték oda.

A Magyar Művészeti Akadémia 500 ezer forintos különdíját, a FilmHungary és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem különdíját a Láthatatlanok című alkotás kapta, amelynek rendezője Cs. Nagy Sándor.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 200 ezer forintos különdíját és a Medimédia Kft. 150 ezer forintos különdíját A bennünk élő Börzsöny című film, Végh Attila alkotása kapta.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 300 ezer forintos különdíját és a lakiteleki Tisza Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját Csibi László A szocializmus hátsó bejárata című filmjének ítélték oda.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 300 ezer forintos különdíját és az M5 csatorna különdíját Szél Zsolt Léptem után nyomot hagyok című alkotása kapta.

A Kairosz Kiadó 200 ezer forintos különdíját és a Nemzeti Művelődési Intézet különdíját A miniszterelnök című alkotás kapta, Märle Tamás filmje.

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár 150 ezer forintos különdíját, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter különdíját és a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete 25 ezer forintos különdíját a Major Anita rendezte Erdély és Románia „nagy egyesülése” című alkotás kapta.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 150 ezer forintos különdíját és a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 25 ezer forintos különdíját a Sárba ragadva című alkotás, Balla Béla filmje kapta.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 150 ezer forintos különdíját, valamint az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. könyv- és ajándékcsomagját Osgyáni Gábor filmjének, a Be nem gyógyult sebek című alkotásnak ítélték oda.

A Mediaworks Hungary Zrt. 100 ezer forintos különdíját és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának különdíját a Háborús színtér című alkotás, Zsigmond Dezső filmje kapta.

Nagy István agrárminiszter különdíját az Antika című alkotás főszereplője, Puhalák Antal kapta.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. különdíját a Léptem után nyomot hagyok című alkotás főszereplője, Nagy-György János kapta.

A Petőfi Népe című napilap 50 ezer forint értékű különdíját Fejős Csilla a Szerémi borvidék című műve érdemelte ki.

Kulcsár Gábor, a HM Zrínyi Nkft. ügyvezetőjének különdíját a Magyar korridor – Varsó 1944 című alkotás, Jamrik Levente filmje kapta.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat különdíját A halas bicska című alkotás kapta, melynek rendezője Cs. Gát László.

A Lakiteleki Önkormányzat különdíját az Anyu, apu, autizmus című alkotás kapta, melynek rendezője Szűcs Gergely.

A Nemzeti Művelődési Intézet különdíját a Mesekuckó Kolozsváron című film, Székely Blanka alkotása kapta.

A kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium 25 ezer forintos különdíját, a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium 25 ezer forintos különdíját és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium 25 ezer forintos különdíját A röpülő falu című alkotás, Gyarmati-Paor Zoltán rendezése érdemelte ki.

A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégium 25 ezer forintos különdíját, és a Kecskeméti SzC Gáspár András Technikum 25 ezer forintos különdíját a Café Marylin című alkotás, Reszeli-Soós András filmje kapta.

A kunszállási Aranyalkony Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját és a fülöpjakabi Őszidő Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a Váratlan zuhanás – 1985. április 22-e igaz története című film, Szűcs Gergely műve érdemelte ki.

A Jakabszállás Község Önkormányzata 25 ezer forintos különdíját a Kőműves Kelemen című alkotás kapta, amelyet Domokos László rendezett.

A nap filmje, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola, a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és a közönség döntése alapján a Léptem után nyomot hagyok című alkotás lett.

A filmszemle zsűrijének tagjai

Agócs Sándor költő, szerkesztő; Bagi Iván humorista, író; Bágya Rita kommunikációs szakember, a Lakiteleki Filmszemle zsűri titkára; Bakos Edit az Art-Mozi Egyesület tiszteletbeli elnöke; Balogh László a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke; Bartók Csaba szerkesztő-rendező; Boros Bánk Levente politológus, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, a Médiapiac kiadóvezetője; Dippold Pál író; Dizseri András a Retro Rádió hírszerkesztője; Dulai Sándor a Szabad Föld újságírója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára; Ékes Ilona a ERGO-Európai Regionális Szervezet elnöke; Falusi Márton József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészet főszerkesztője; Farkas György rendező, producer; Fehér István Lakitelek alpolgármestere, egyetemi tanár; Gulyás Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész; Házi Balázs történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár kutatási munkatársa; Havasi János a DUNA Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós igazgatója;  Hévizi Róbert a Nemzeti Művelődési Intézet Látogatóközpontjának vezetője; Kecsenovity Egon a Szegedi Tudományegyetem kutatója; az eChemicles Zrt. fejlesztőmérnöke; Kollarik Tamás Magyar Filmdíjas és Bánffy Miklós-díjas filmes szakember, egyetemi oktató; Kovács Anita a Karc FM szerkesztő-műsorvezetője; Lakatos Iván filmrendező-producer; Lezsák Sándor József Attila-díjas író, az Országgyűlés alelnöke; Kárpáti Árpád közművelődési és ifjúsági szakértő; M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár tudományos tanácsának elnöke; Matkovics Annamária színművész, a Nemzetstratégiai Kutatóközpont képviselője; Mezei Károly a Magyar Katolikus Rádió műsorvezető-szerkesztője, a Kairosz Kiadó főszerkeszője; Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. stúdióvezetője; Néző László a Mediaworks Központi szerkesztősége főszerkesztője; Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója; Ökrös Csaba a Petőfi Népe főszerkesztője; Pálffy-Orbán István a DUNA Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. televíziós igazgatója; Pilhál György a Magyar Nemzet főmunkatársa; Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense; Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas rendező; Szabó Attila rendező-operatőr; Tóth István Zoltán a Hír TV főszerkesztő-helyettese; Tóth Klára Balázs Béla-díjas filmesztéta; Tuba Mariann filmvágó, a DUNA Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezető szerkesztője; Zsigmond Attila Aranyszem-díjas operatőr, rendező; továbbá Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Lakitelek, Nagykőrös, Szentes és Tiszakécske iskoláiból álló, közel 350 fős diákzsűri, valamint Fülöpjakab, Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Lakitelek képviselőinek különdíját, több mint 100 fős nyugdíjas ítélte oda. 

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom