Művház
Kettős magyar filmsiker született a horvátországi Vukovar Filmfesztiválon
A Külön falka kapta a legjobb filmnek járó díjat, míg a Branka a legjobb kisfilmnek járó trófeát a horvátországi Vukovar Filmfesztiválon – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).
A közlemény szerint a Duna menti országok legújabb filmjeit szemléző fesztivál zsűrije az elsőfilmes Kis Hajni alkotásának a műfajt újraértelmező koncepcióját, valamint a színészek játékát méltatta.
A Külön falka története a Horváth Zorka által alakított tizenkét éves vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő Niki és édesapja, a kidobóként dolgozó, börtönből kiengedett, Dietz Gusztáv által megformált Tibor találkozásáról szól. Mint a közleményben felidézik, Kis Hajni alkotása legutóbb a Magyar Mozgókép Fesztiválon és a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon is a legjobb film lett, utóbbin a közönségdíjat és a legjobb férfiszereplő díját is megkapta.
A Külön falka egy olyan film, amely a változásról, a megbocsátásról és az önmegvalósításról szól, a főszereplők energiája által vezérelt nyers természetesség pedig fokozza az érzelmes alkotás hatást
– idézi a közlemény a Vukovar Filmfesztivál zsűrijének indoklását.
A magyar-szlovák koprodukcióban készült filmben Kis Hajni alkotótársai Nyoszoli Ákos operatőr, Nyitrai Anna látványtervező, Gorácz Vanda vágó és Borsos Oleg zeneszerző voltak. A forgatókönyvet a rendező Szántó Fannival közösen jegyzi. A filmet a Proton Cinema a szlovák MPhilms-szel és a Visionteam L.O-val koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával gyártotta, producere Berkes Júlia és Zachar Balázs, koproducere Prikler Mátyás és Zora Jaurová, executive producere Petrányi Viktória.
A július első hétvégéjén megrendezett Vukovár Filmfesztiválról a legjobb kisfilmnek járó díjat hazahozó Branka K. Kovács Ákos rendezésében készült.
A magyar-jugoszláv határ közelében 1991-ben játszódó történet címszereplője egy szarajevói ápolónő a kórház szülészeti osztályán, ahol az osztály főorvosa megpróbálja rávenni arra, hogy segítsen újszülötteket kicsempészni a kórházból, majd hitesse el a szüleikkel, hogy a külföldi pároknak eladott babák a születésük után nem sokkal meghaltak. Az önmagát és családját is féltő lánynak élete legnehezebb döntését kell meghoznia.
A Branka a Salamandra Film gyártásában készült a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával, producere Gyurin Zsuzsi és Osváth Gábor volt.
Borítókép: Horváth Zorka és Dietz Gusztáv a Külön falka című filmben/Fotó: Nyoszoli Ákos
Művház
A TV Macit ábrázoló bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta
A bélyegblokkon Bálint Ágnes író és Foky Ottó bábtervező alkotása, a TV Maci és Paprika Jancsi figurája egy-egy jellegzetes életképpel szerepel.
A Mesehősök bélyegsorozat részeként látott napvilágot a sorszámozott alkalmi bélyegblokk a Magyar Posta és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésében – számolt be róla az MTI.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a csütörtöki budapesti bélyegblokk-kibocsátó ünnepségen kiemelte: 2019 óta folyamatos a Magyar Posta és az MTVA együttműködése, amely a továbbiakban is folytatódik. A bélyegblokk-kibocsátás apropója, hogy idén 60 éves a TV Maci, amely már nemcsak a közmédiát fémjelzi, hanem nemzeti kincs, igazi hungarikum – tette hozzá.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának alelnöke elmondta: a bélyegblokk Weisenburger István grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 50 ezer példányban. A bélyegblokkon Bálint Ágnes író és Foky Ottó bábtervező alkotása, a TV Maci és Paprika Jancsi figurája egy-egy jellegzetes életképpel szerepel.
Művház
Nimród 111 címmel nyílt fotókiállítás a Vajdahunyad-várban
Az idén 111. évfolyamát és Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóját ünneplő Nimród Vadászújság tárlata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban július 9-ig látogatható.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke elmondta, hogy a két évforduló ihlette tárlaton 111 képet állítanak ki.
Kiemelte, hogy
a Nimródot mindig is a betű és a kép egysége jellemezte. A természetfotózás egyfelől dokumentálja, ihleti és inspirálja a vadászatot, másfelől viszont – és ez a kiállítás erre a bizonyíték – egy önálló műfaj
– mondta, hangsúlyozva: alázattal figyeli meg a természetet, mégis művészet, mert szimbolikus üzenet minden egyes kép, a művész sajátos alkotása.
A Nimród nemcsak az egyik legrégebbi magyar periodika, hanem ma Magyarországon a legnagyobb példányszámú periodika
– fogalmazott, hozzátéve hogy 80 ezres példányszámban jelenik meg. Ősztől kezdve a nemzetegyesítés jegyében a Nimródot ingyenesen minden határon túli magyar vadász meg fogja kapni – közölte Semjén Zsolt.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője elmondta: az intimitás, amely a fotókon megjelenik, nem véletlen. A fotózás egyik alapszabálya, hogy kerülj olyan közel ahhoz, amit meg akarsz ragadni, amilyen közel csak lehet. A legintimebb, legelragadóbb felvételeket a spontán pillanat elkapása, megjelenítése adja – mutatott rá, hozzátéve: a kiállításon erre tettek kísérletet, ezt próbálják megmutatni. Elmondta, hogy
a tárlatot hagyományteremtő céllal rendezték meg, ezentúl évente, az újság alapításának évfordulójához igazodva bemutatják munkatársaik, hivatásos fotósok munkáit.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója elmondta: olyan kiállításnak adhatnak helyet, amely a múzeum első kiállításának megnyitásától kezdődően otthon van náluk. Hiszen már 1897-ben megnyílt az első vadászati kiállítás, az első erdészeti kiállítás, az erdők, mezők vadjait mutatták be. Ennek a tárlatnak itt nagyon is helye van – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Nimród vadászújsággal régóta kiváló szakmai kapcsolatban állnak.
“Egészen különleges ez a képi világ, nagyon megragadó, nagyon személyes” – fogalmazott a kiállításról szólva, hozzátéve: biztos abban, hogy a tárlat gondolatokat indít meg, nem pedig lezár.
Mint a megnyitón elhangzott, a kiállításon 17 fotós, köztük Széchenyi Zsigmond és Nagygyörgy Sándor, valamint négy alkotóművész, köztük Schell József alkotása látható.
Művház
Altorjai Anita: nagy sikerrel zárult a Duna-napok programsorozat
Nagyon jó volt magyarnak lenni Torockón – mondta Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
A vezérigazgató kiemelte: az volt az elképzelés, hogy idén először ne csak az anyaországbeliek találkozzanak az erdélyi magyarsággal, hanem háromnapos programmá bővítik az eredetileg másfél napos rendezvényt, és így a Kárpát-medencében élő valamennyi magyarlakta terület képviseltetheti magát.
Altorjai Anita úgy fogalmazott: nagy öröm volt találkozni kárpátaljaiakkal, vajdaságiakkal, Horvátországból érkezőkkel, de jöttek vendégek Szerbiából és más külhoni magyar területekről is. A programokat is bővítették, figyeltek arra is, hogy kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándor, és Torockón is megünnepelték a nagy költőt.
A vezérigazgató értékelése szerint nagy sikert arattak a koncertek és a most először megrendezett főzőverseny. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat, felejthetetlen élményekkel gazdagodtak – mondta.
Jó volt Torockón három napig beszélgetni, együtt énekelni, egymás szemébe nézni, és azt érezni, hogy – bármilyen határok választanak is el bennünket – mi magyarok összetartozunk
– mondta Altorjai Anita.
A Duna-napot 2014 óta tartják meg a június 4-i nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó hétvégén az Europa Nostra-díjas Torockón. A Duna-nap célja, hogy a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, gyermekeknek és felnőtteknek szóló programokkal erősítsék a nemzeti összetartozás érzését. Az anyaországból, Délvidékről, Őrvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkező fellépőknek köszönhetően a Duna-nap programjaira ellátogatók részesei lehettek az ősi kultúra, a hagyomány és a modern világ találkozásának.
Borítókép: Miller Zoltán énekes az Összetartozás koncerten a Duna-napon Torockón 2023. június 3-án