Művház
Két lemeze is megjelenik a Fonó életműdíjas Dresch Mihálynak
Az etnodzsessz kiemelkedő képviselője a napokban kapta meg a Fonó Budai Zeneház életműdíját, emellett három további kategóriában díjazták.
Két kvartettjével is lemezmegjelenés előtt áll Dresch Mihály.
Nem vagyok igazán elégedett azzal, amit eddig csináltam. Az egykori öntudatlan zenélés utólag másként szól számomra, mint a megszületés pillanatában. És nem vagyok szórakoztató színpadi ember, csak egy olyan figura, aki egyszerűen kiáll és zenél
– mondta a 65 éves fúvós zenész.
Dresch Mihály csaknem négy évtizede meghatározó szereplője a hazai zenei életnek; az afroamerikai fekete dzsessz harmóniavilága és improvizációs technikája, valamint az autentikus magyar népdalkincs ötvözésével műfajt teremtett. Saját együttesével 1984, vonós kvartettjével 2014 óta dolgozik, emellett számos egyéb formációban, projektben, lemezfelvételen volt fontos szereplő.
“A dzsessz és a magyar népzene látszólag egymástól távol álló két világ, de számomra ugyanaz az emberi megnyilatkozás, miközben stilárisan sok a különbség. A bartóki utat követve beépülnek a zenémbe a különböző hatások, és szeretném megmutatni, mit gondolok én értéknek. Lehet, hogy ha most kezdeném, nem ebbe az irányba indulnék el, mert nagyon nehéz út” – jegyezte meg.
A zenész a napokban négy Fonó-díjat kapott. A negyedszázados fennállását nemrég ünnepelt Fonó Budai Zeneház első díjátadóját a visszatekintés jegyében a napokban tartották,
Dresch Mihályt az életműdíj mellett a legjobb koncert, a legjobb jazz album, valamint a legjobb hangszeres művész kategóriában is elismerte a közönség és a szakmai zsűri.
“Nagyon megtisztelő ez, egyben érdekes érzés szembesülni számos régi élménnyel. A Mozdulatlan utazás című lemezt, amiért most Fonó-díjat kaptam, 2000-ben készítettem a kvartettel, és azon kevés anyagom közé tartozik, amelyet most is büszkén vállalok. Az elemek talán először ezen az albumon kezdtek összeállni egy szervesebb zenévé” – idézte fel Dresch Mihály.
Szintén Fonó-díjat kapott az a koncert, amelyet a Dresch Quartet Archie Shepp amerikai szaxofonos legendával közösen adott 2001-ben. Az együttműködésből egy évvel később lemez is lett Hungarian Bebop címmel. “Az öreg most 85 éves, még mindig aktív. Tavaly ősszel találkoztam a Párizsban élő Szandai Matyi bőgőssel, a kvartettem akkori tagjával, aki most Shepp formációjában muzsikál”.
Dresch szaxofonosként végzett 1979-ben a Zeneakadémia dzsessz tanszakán, de fő hangszere mellett furulyán és jó ideje a saját maga által kifejlesztett hangszeren, a fuhunon (ami egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel) is játszik koncertjein és lemezein. Fuhun címmel 2011-ben lemezt is készített a Dresch Quartettel.
“A fuhunnak különleges hangszíne van, de nem egyszerű rajta játszani, érzékenyebb a hangképzésre, mint a szaxofonon. Tíz évig tartott, amíg a mostani formáját kialakítottam, de nem volt tudatos dolog, hogy egy új hangszert hozzak létre” – fűzte hozzá.
Az elmúlt évtizedekben számos külföldi sztárral játszott együtt, Archie Shepp mellett köztük volt Chris Potter, Chico Freeman, John Tchicai, Roscoe Mitchell, Lee Konitz, David Murray vagy Dewey Redman.
Mint elmondta, figyelemmel követi a nemzetközi dzsesszéletet, szívesen hallgatja az európai színtér számos fiatal előadóját, köztük a francia szaxofonost, Emile Parisient.
A Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész a közeljövőben két új lemezzel jelentkezik a Fonónál, az egyiket a Dresch Vonós Quartet (további tagok: Csoóri Sándor Sündi – brácsa; Zimber Ferenc – cimbalom; Bognár András – bőgő) a másikat a Dresch Quartet (Lukács Miklós – cimbalom; Gyányi Marcell – nagybőgő; Csizi László – dob) rögzítette.
“A vonóskvartett anyagán saját szerzeményeim mellett szerepel két mezőségi zene, több darabban basszusklarinéton játszom. A hagyományos kvartett dzsesszesebb új lemezére friss kompozícióim kerültek. Az elmúlt egy év karanténidőszakában több online koncertünk volt, a két anyagot is bemutattuk a magyar kultúra napján, persze jobb lenne közönség előtt. A vonóskvartettel az áprilisi Budapest Ritmo fesztiválon is fellépünk online az Epreskertből” – mondta végül Dresch Mihály.
Borítókép: Dresch Mihály
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció
Művház
Filmkoncerttel készül a magyar film napjára az Uránia
Április 30-án élőzenei kísérettel vetítenek két 1914-ben készült filmritkaságot, a Munkászubbony és a Dódi karrierje című filmeket.
Mindkettőt Bródy István rendezte, és mindkettőnek Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze volt az operatőre, aki arról híres, hogy ő fényképezte A tánczot, az első magyar filmalkotást – ismerteti az Uránia közleménye.
A február végén indult FILM/ZENE sorozatban több mint negyven vetítést, közönségtalálkozót, koncertet rendeztek az Urániában. Ennek a nagyszabású, a filmek hangi-zenei dimenzióját kutató eseménysorozatnak az április 30-i filmkoncert lesz a fináléja. Ezen az estén először vetítik nagy nyilvánosság előtt a néhány éve Amszterdamban felbukkant, majd idehaza a Filmarchívumban teljes körűen restaurált Munkászubbonyt. Bródy István filmje Hegedűs Gyula remeklő főszereplésével egy gyárigazgatóról szól, aki egyrészt munkásruhába öltözve beáll dolgozni a fizikai munkások közé, hogy fényt derítsen panaszaik jogosságára, másfelől nem várt szerelmi kalandba keveredik, aminek bonyodalmas következményei lesznek. Mindeközben csodálatos felvételeket láthatunk a korabeli Budapestről, utazhatunk a Ferencz Ferdinánd nevű dunai gőzösön, de rácsodálkozhatunk a Duna régi teherhajóira és a korabeli emberi karakterekre is. A felújítás során új kísérőzene is készült a filmhez – megtartva a némafilm-korszak mozizenéjének világát, de kortárs, jazzes hangzással, amit a zeneszerző, Káel Norbert zongoraművész ad elő ezen az alkalmon.
Az est másik némafilmje a Dódi karrierje szintén századelős karriertörténet, de immár könnyedebb hangnemben. Bohózatot látunk egy léha pesti fiatalemberről, aki hősiesen megvéd egy csinos lányt egy részeg ember tolakodásától. A dologból randevú, majd szerelem és házasság lesz, és a lány, illetve annak apja révén Dódi végül hihetetlen karriert csinál. A vetítéshez Szabó Ádám harmonikaművész-énekes, számos tehetségkutató sikeres szereplője, a Sztárban sztár hetedik évadának nyertese adja a harmonikakíséretet a rá jellemző virtuozitással. Érdekesség, hogy az est során látható két filmnek nemcsak a rendezője, de az operatőre is közös: Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze. Ő rögzítette egykor az épület tetőteraszán az első magyar filmalkotást, az egyperces jelenetek fűzéréből álló Tánczot, amelynek 1901-es premierje a magyar filmtörténet kezdete. Erre emlékezünk minden év április 30-án – idén egyebek mellett ezzel a két régi magyar mozidarabbal is. A vetítések előtt Ráduly György, a filmeket őrző és felújító Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója mond bevezetőt – írják.
A filmtörténeti klasszikusok sorát felvonultató FILM/ZENE sorozat záróeseményéig további érdekességekkel készül még az Uránia. Április 24-én közönségtalálkozóra várják Forgács Péter médiaművészt, filmrendezőt, aki a Dusi és Jenő, valamint a Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – A Szépség útja című különleges found footage filmjeit kíséri el a moziba – az előbbi zenéjét Szemző Tibor, az utóbbiét Melis László szerezte. További emlékezetes kortárs alkotások is műsorra kerülnek, köztük Mundruczó Kornél Johannája Tallér Zsófia zenéjével, Giuseppe Tornatore Ennio Morriconéról szóló dokumentumfilmje, Leos Carax Annatte című rendhagyó musicalje a Mael-fivérek zenéjével és – április 26-án – Alejandro González Inárritu Birdmanje, amely idén tízéves. A mexikói sztárrendező munkáját nemcsak a látszólag vágások nélküli kameravezetés és jelenetszervezés teszi bravúrossá, hanem az egyetlen dzsessz dobszólóra épülő zenei világ.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult FILM/ZENE sorozat teljes programja elérhető a www.urania-nf.hu weboldalon.