Kövess minket!

Művház

Karácsonyi videóklippel várja az ünnepeket az Opera

Vezető szólistáinak önkéntes közreműködésével forgatott karácsonyi videóklipet a Magyar Állami Operaház Adolphe Adam Cantique de Noël (O Holy Night) című karácsonyi dalára, amelynek apropóján játékra is hívja közönségét. Az intézmény a tavalyi nagy sikerre való tekintettel karácsonykor ismét elérhetővé teszi A diótörő 2016-ban rögzített operaházi felvételét.

Fotó: MTI/Mónus Márton

Adolphe Adam francia zeneszerző 1847-ben írt karácsonyi dala számos feldolgozásban ismert. A Magyar Állami Operaház most az ünnep és legnépszerűbb közösségi oldala százezer követőjének elérése alkalmából tette közzé az interneten saját változatát, amit Kovács Zoltán, a Djabe korábbi billentyűse hangszerelt, magyar szövegét pedig Ókovács Szilveszter készítette az alkalomra.

Az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában rögzített felvételen az Opera tizenhét kamaraművésze – Balga Gabriella, Boncsér Gergely, Fekete Attila, Gál Erika, Haja Zsolt, Kolonits Klára, Komlósi Ildikó, Kovácsházi István, László Boldizsár, Létay-Kiss Gabriella, Palerdi András, Pasztircsák Polina, Rálik Szilvia, Sáfár Orsolya, Sümegi Eszter, Szvétek László és Váradi Zita – valamint Abebe-Ayeye Rafael az Opera Gyermekkar, Pásztor Lili Boróka pedig a Magyar Nemzeti Balettintézet képviseletében énekel szólót.

A felvételen – csakúgy, mint a videóklipben – a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara működött közre Kocsár Balázs fő-zeneigazgató vezényletével, és képviseltették magukat a Magyar Nemzeti Balett művészei és az Opera Adminisztráció munkatársai is.

A zenés kisfilmet, ami az Eiffel Műhelyház mellett a felújítás alatt álló Operaházba is betekintést enged, Czeglédi Zsombor rendezte.

A videóklip megjelentetésével párhuzamosan az Opera játékra is invitálja arra fogékony közönségét. Azok, akik az Opera honlapján közzétett zenei anyag és kotta felhasználásával maguk is feléneklik Adolphe Adam karácsonyi dalának új változatát, és annak hang- vagy videófelvételét a közreműködők megjelölésével 2022. január 3-ig elküldik a jatek@opera.hu e-mail-címre, esélyt kapnak arra, hogy részt vegyenek egy előadás nyilvános főpróbáján a márciusban megnyíló Operaházban. A legjobb produkciókat az Opera vezetése választja ki.

Eredményhirdetés: 2022. január 6-án az Opera Facebook-oldalán. A játékosokat kérik, hogy a tárgyban tüntessék fel az „opera karácsonyi dal” jeligét.

Az Opera további karácsonyi ajándéka, hogy a tavalyi közvetítés nagy sikere nyomán 2021. december 24. 16 óra és 2021. december 26. éjfél között ismét elérhetővé teszi A diótörő balettprodukció 2016-ban az Operaházban rögzített felvételét – írja a Magyar Nemzet.

Művház

Rövidesen indul a váci múmiákról szóló film forgatása

A történelmi kalandfilm az egykor élt váciak személyes történeteit eleveníti fel.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1806-ban elhunyt Orlovits Mihály Vácról származó múmiája, fotó: MTI / Bruzák Noémi

Rövidesen indul a Vácról szóló eddigi legnagyobb léptékű történelmi kalandfilm, a Memento Mori forgatása. Kiss Stefán Mónika producer-rendező alkotása a váci Fehérek templomában talált, 18. századi múmiák történetét idézi meg – mondta el csütörtökön Vácon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője.

A Memento Mori nézői a 18. századi Vácot láthatják majd, az akkori homlokzatokkal, ruhákkal, hajviseletekkel, ékszerekkel. A film tehát egyfajta időutazásra hív, “egy kis hollywoodi élményt” kínál – közölte az államtitkár a történelmi kalandfilm sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, KDNP-s országgyűlési képviselõ, Trokán Nóra színésznő, Kiss-Stefán Mónika, a Memento Mori című film producere és rendezője, valamint Pap Ildikó antropológus (b-j) a filmről tartott sajtótájékoztatón a váci Fehérek temploma előtt 2022. május 26-án, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rétvári Bence kiemelte, hogy a váci múmiákat világszerte ismerik, a Memento Mori hatására azonban még többen tudomást szerezhetnek róluk. Remélhetőleg a film megtekintése után sokan kedvet kapnak majd arra, hogy Vácra látogassanak és személyesen is megnézzék a múmiákat – jegyezte meg.

A Kiss-Stefán Mónika, Maruszki Balázs és Dubinyák Réka forgatókönyvéből készülő alkotás gyártására 300 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Filmintézet. A film története fikció ugyan, de a munka teljes mértékben tudományos alapokon zajlik – hangsúlyozta az államtitkár.

A Memento Mori forgatása június végén indul. A vasárnapi szereplőválogatáson az alkotók várják azokat a váciakat, akik egyes tömegjelenetekben eljátszanák elődeik történetét – mondta el Rétvári Bence.

A váci Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak: ez a templomtorony alatt fekvő kriptába vezetett, ahol 265 díszes koporsót találtak. Kiss-Stefán Mónika rendező-producer Memento Mori címmel készülő filmje a 265 múmia sorsát, személyes történeteit idézi fel, visszarepítve a nézőt a 18. század történelmébe.

Tovább olvasom

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom