Kövess minket!

Művház

Jövő májusban ismét lesz Scorpions-koncert a Sportarénában

Az első lemeze megjelenésének 50. évfordulóját jövőre ünneplő német rockzenekar új albummal is készül.

MTI/Mohai Balázs

2022. május 30-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet világkörüli turnéja keretében a Scorpions. A Rock Believer című anyag, amely 2022. februárjában jön ki, a Scorpions 19. stúdióalbuma lesz. Ezután indul koncertsorozatra az együttes, az első állomás márciusban Las Vegas

– közölte a szervező Live Nation.

2022 azért is különleges lesz a zenekar számára, mert éppen ötven évvel korábban, 1972. január 22-én jelent meg bemutatkozó albumuk, a Lonesome Crow, és megkezdődött nemzetközi karrierjük.

A Scorpions Rock Believer című világkörüli turnéját Las Vegasban a Planet Hollywood Hotelben kezdi március 26. és április 16. között egy koncertsorozattal. Ezt követően átkelnek az Atlanti-óceánon, és elindulnak Európába, ahol kilenc országban játszanak, és végül hat németországi koncerttel zárnak.

Az 1965-ben Rudolf Schenker gitáros által alapított Scorpions az elmúlt több mint öt évtized alatt Németország és a kontinentális Európa egyik legsikeresebb rockcsapatává vált.

Több mint 120 millió albumot adtak el, több mint ötezer koncertjük volt, a világ szinte minden részét bejárták, felléptek többek között Rio de Janeiróban, Tokióban, Moszkvában, Washingtonban, Dubajban, Párizsban és Berlinben is. Amerikában számos kiemelkedő zenekar, köztük a Smashing Pumpkins, a Green Day, a Korn, a System of A Down és a Queensryche dolgozott fel Scorpions-dalt az elmúlt években. A Rock You Like A Hurricane-t több mint 150 különböző változatban rögzítették.

1988-ban a Scorpions volt az első nyugati rockbanda, amely (öt telt házas) koncertet adott az akkori Szovjetunióban, Leningrádban. De úttörők voltak Kínában és Délkelet-Ázsiában is, rengeteg helyen léptek fel elsőként a nyugati zenekarok közül.

A csapat a nyolcvanas évekre lett világszerte ismert, befutott zenekar, a rendszerváltoztatásnak a Wind of Change című dallal állított emléket.

Klaus Meine és Rudolf Schenker fellépett az Omega 1994-es népstadionbeli esős koncertjén: Kóbor és Meine együtt énekelte magyarul a Fekete pillangót, angolul a Wind of Change-et. Ezt viszonozta 2009-ben Budapesten a Sportarénában, majd Kassán a Scorpions-koncerten Kóbor János és Molnár György gitáros. A Scorpions 1995-ben angol nyelven, White Dove címmel feldolgozta a Gyöngyhajú lányt; a két együttes 2014 júniusában, a rendszerváltoztatás 25. évfordulóján, több tízezer ember előtt ismét együtt lépett fel a budapesti Hősök terén.

A Scorpions legutóbb 2019-ben járt Budapesten; jelenlegi felállásában Rudolf Schenker és Klaus Meine mellett Matthias Jabs gitározik, Pawel Maciwoda basszusgitáron játszik, Mikkey Dee dobol.

Borítókép: Klaus Meine énekes (j) és Rudolf Schenker gitáros a német Scorpions együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. november 18-án.

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező

Kilencvenéves korában elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A család közlése szerint Gyarmathy Lívia türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség hunyt el szerdán éjjel.

Gyarmathy Lívia Budapesten született 1932. január 8-án. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

A filmezés azért érdekelte, mert imádta a képet, a történeteket, és lenyűgözte a film világa. Diplomamunkája, az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm egy sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben.

Végzése után a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

Időszerű közéleti gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klubja és a Minden szerdán című filmje (utóbbiban Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt). A kamaszok “ragasztózásáról” szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tart, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című filmet egy csángó fiú és egy német lány “vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte, az Egy kicsit én, egy kicsit te című vígjátéka a több nemzedék együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta).

A mi gólyánk című, 1998-ban készült félórás, “néma” dokumentumfilmje a Somogy megyei Mesztegnyőn télre ottrekedt gólya és a falusiak között kialakuló különleges kapcsolatról, a mitologikus jelentést hordozó madár és a megmentésére szövetkező emberek viszonyáról szól. A mű számos nemzetközi elismerést nyert: megkapta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó díját és a 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál 2012-ben első ízben odaítélt Best Choice-díját is.
Ezt követte a csongrádi Pitvaros községben csaknem egy évig forgatott, dialógust szintén alig tartalmazó több díjat nyert Táncrend. A több díjat nyert, szívmelengető film azt mutatja be, miként találják meg a legkülönbözőbb munkát végző és eltérő családi hátterű emberek a hétköznapokat megszépítő órákat, amikor tánctanárt fogadnak.

2008-ban Kishalak… Nagyhalak címmel az orvhalászokról forgatott dokumentumfilmet egy régi élménye alapján. A tér című, 2013-ban készült dokumentumfilmje – amely a Budapest XII. kerületében épült Turul-szobor fogadtatását, politikai hullámveréseit és a tér életét követi nyomon – azt mutatja be, miként tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül.

Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet.



Az alkotás elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat, a témából 1996-ban Szökés címmel (főszerepben a lengyel Daniel Olbrychskivel) játékfilmet is forgattak. Közösen készítették 1988-ban a “Faludy György, költő” című portréfilmet, majd 1991-ben a “…hol zsarnokság van…” című dokumentumfilmet Sárközy Endréről, az ötvenes években halálos ítéletek sorát hozó bíróról. Ez a filmjük 21 évig állt a dobozban, mert a bíró a filmszemlés bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását a vetítéshez.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező, aki 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat.

Gyarmathy Líviát 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest, 2015-ben a Budapest International Documentary Festival (BIDF) életműdíját.

Az Európai Filmakadémia tagjainak sorába is beválasztott alkotó, akinek minden munkája mély empátiáról és emberismeretről tanúskodik, egy nyilatkozata szerint az olyan filmeket szereti, amelyek képesek arra, hogy “az ember humánumát fejlesszék, érzelmeket keltsenek”. Azt vallotta: meg kell találni a témát, és úgy kell megvalósítani, hogy elvarázsolja a nézőt.

Borítókép: Gyarmathy Lívia az MTVA stúdiójában

Tovább olvasom