Kövess minket!

Művház

Jelentősen nő a kultúrstratégiai intézmények támogatása

A Nemzeti Kulturális Tanács tagjait adó tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től 13,5 milliárd, 2022-től 17 milliárd forinttal emelkedik – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.

MTI/Vajda János

A hétfőn megjelenő kormányhatározat a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozik. Az idei többletforrásokat a kabinet augusztus 1-jével, illetve október 1-jével biztosítja, a jövő évtől a költségvetés normális rendje szerint történik a támogatás – tette hozzá.

Azt remélik, hogy ez mérföldkövet jelent majd, méltó kereteket és anyagi biztonságot teremt a kultúrában dolgozók számára

– mutatott rá Gulyás Gergely, hozzáfűzve, hogy a pluszjuttatásoknál figyelembe veszik az egyes intézmények különböző működési formáit, ugyanakkor tekintettel vannak arra, hogy a magyar kultúra megbecsültsége szorosan összefügg az ország megbecsültségével.

Magyarország kulturális nagyhatalom, és úgy tűnik, az idei gazdasági növekedés módot ad a terület kiemelt kezelésére

– hangsúlyozta Gulyás Gergely. Felidézte, hogy

a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulásáról 2019 decemberében döntött a kormány. A cél az volt, hogy legyen egy, a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet, amely időről időre megvitatja azokat a stratégiai kérdéseket, amelyekkel a kulturális terület találkozik.

A magyarországi kultúrstratégiai intézmények közé tartozik a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Müpa, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet. A Nemzeti Kulturális Tanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kulturális szféra nem sokkal a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulása után a koronavírus-járvány miatt máris komoly nehézségekkel szembesült, hiszen megszűntek a rendezvények, bezártak a múzeumok, és az online világ kivételével jó ideig nem voltak adottak a feltételek, amelyek biztosították volna a megfelelő működés lehetőségeit. “A Nemzeti Kulturális Tanács ennek ellenére kifejezetten aktív volt, többször találkoztunk és látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, a magyar kultúrában elfoglalt helyéről” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Vashegyi György, az MMA és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke azt mondta:

a magyar kultúra történetében korábban nem nagyon fordult elő, hogy a magyar kultúra működésének gerincét adó intézményeket ötéves folyamatra tervezhető háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány.

“Megnyílt az út az intézményekhez tartozó, az általuk leírt terület kulturális stratégiáinak elkészítése előtt. Reményeink szerint erről, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan még ebben a naptári évben szintén döntést fog hozni a kormány” – fűzte hozzá Vashegyi György.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter

Művház

Zsazsa Gabor Múzeum nyílt Budapesten

Csütörtökön ünnepélyes keretek között nyitották meg a budapesti ORIGO Filmstúdióban a világ első olyan múzeumát, amelyet Zsazsa Gabor színésznő emlékének ajánlanak. A látogatók mások mellett a művésznő bútorait, ruháit, kitüntetéseit, személyes tárgyait és fotóit is megtekinthetik ezentúl a magyar filmtörténelem fontos helyszínén.

Közzétéve:

Zsazsa Gabor Múzeum

Zsazsa Gabor Golden Globe-díjas magyar színésznő, szépségkirálynő, modell, üzletasszony, a 20. század közepének egyik legismertebb hollywoodi szex-szimbóluma, sokak szerint a világ első és máig legnagyobb celebje. Egyike azon kevés magyar származású hírességnek, akik csillagot kaptak a Hollywoodi Hírességek Sétányán.

Az ORIGO Filmstúdió és a Magyar Hollywood Tanács éveken át tartó kitartó munkájának eredményeként csütörtökön megnyitott a világ első olyan múzeum, amit Zsazsa Gabor színésznő emlékének ajánlanak. A budapesti filmstúdión belül már létezik egy Adolf Zukor és egy Andy Vajna múzeum is, ezek mellé került most Zsazsa Gabor életének egy jelentős szakasza.

Fontos jeleznünk a nemzetközi filmes szakma felé az örökségünket, hiszen a magyarok szerepválallása a nemzetközi filmgyártásban ma éppen olyan jelentős, mint Hollywood alapításakor volt

– mondta el Tóth Mihály, az ORIGO Filmstúdió marketingvezetője.

Az ORIGO Filmstúdió a fennállása óta eltelt tizenkét évben olyan filmeknek a forgatási helyszíne volt, mint az OSCAR díjas Szárnyas Fejvadász 2049 és a szintén OSCAR díjas Dűne. 

Mára nem pusztán helyszínként tekintenek hazánkra a nemzetközi stúdiók, hanem a világ élvonalába tartozó partnerként. Ennek ragyogó jele a technikai kategóriában OSCAR díjas és BAFTA díjas Sipos Zsuzsa is, aki a Dűne című produkcióban itt, Budapesten. 20.000 magyar filmes szakember dolgozik ma is a hozzánk érkező nemzetközi produkciókon, amelyek száma évről évre növekszik

– tette hozzá a marketingvezető.

Horváthné Dr. Fekszi Márta, az Origo Film Group Zrt. cégvezetője és Magyar Hollywood Tanács kuratóriumi tagja elmondta: a gyűjtemény magját a világhírű színésznő férjétől, Frédéric von Anhalt hercegtől kapott tárgyak alkotják.

Az eredeti Zsazsa Gabor relikviákat Los Angelesből szállították Magyarországra. A tárlat a művészhez köthető bútorokat, könyveket, képeket, fotókat, kitüntetéseket és sok személyes tárgyakat is bemutat. Különlegessége, hogy Zsazsa híresen tündöklő estélyi ruháiból is megcsodálhatnak néhányat a Zsazsa Gabor múzeum látogatói.

Az eseményen megjelent Frédéric Prinz von Anhalt, Zsazsa Gabor utolsó férje, aki felidézte nyitóbeszédében a közösen töltött 35 évet, és méltatta a magyarok szerepvállalását Hollywood megteremtésében. Elmondta, hogy az általa a múzeumnak adományozott relikviák mindegyikének egyedi története van, amelyekről hosszan lehetne mesélni. 

Frédéric von Anhalt, Zsazsa Gabor utolsó férje

Amit itt láthatunk, azok mindegyikét megtalálhatjuk a magazinokban és az interneten: a vörös ruhát a díjátadókon viselte, de itt van a híressé vált fehér ruhája, amelyben egy rendőrt pofozott meg Zsazsa. Többezer történet van azonban, amelyet senki sem ismer, mert a zárt ajtók mögött zajlottak. Szereplői elnökök, hírességek, diplomaták. Van közöttük szép, megható, vad és megdöbbentő is. Ezeket, és azt, hogy Zsazsa hogyan formálta Hollywoodot, hamarosan egy könyvben fogják tudni elolvasni

– tette hozzá.

Az ORIGO Filmstúdió a Magyar Hollywood Tanács elnökével, Bokor Balázzsal együtt nemcsak a tárgyi emlékeket akarják megörökíteni, hanem egy olyan filmsorozatot is terveznek, ami Hollywood alapítóiról szól. A terv már bemutatásra került a Nemzeti Filmintézetnél, az első híresség Tony Curtis lenne, de természetesen Zsazsa Gabor kalandos életéről is készülne egy sorozat, mert, ahogyan Horváthné Dr. Fekszi Márta mondja: „Zsazsa pályafutása egyetlen filmalkotásba nem is férne bele”.

Tovább olvasom

Művház

Rövidesen indul a váci múmiákról szóló film forgatása

A történelmi kalandfilm az egykor élt váciak személyes történeteit eleveníti fel.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1806-ban elhunyt Orlovits Mihály Vácról származó múmiája, fotó: MTI / Bruzák Noémi

Rövidesen indul a Vácról szóló eddigi legnagyobb léptékű történelmi kalandfilm, a Memento Mori forgatása. Kiss Stefán Mónika producer-rendező alkotása a váci Fehérek templomában talált, 18. századi múmiák történetét idézi meg – mondta el csütörtökön Vácon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője.

A Memento Mori nézői a 18. századi Vácot láthatják majd, az akkori homlokzatokkal, ruhákkal, hajviseletekkel, ékszerekkel. A film tehát egyfajta időutazásra hív, “egy kis hollywoodi élményt” kínál – közölte az államtitkár a történelmi kalandfilm sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, KDNP-s országgyűlési képviselõ, Trokán Nóra színésznő, Kiss-Stefán Mónika, a Memento Mori című film producere és rendezője, valamint Pap Ildikó antropológus (b-j) a filmről tartott sajtótájékoztatón a váci Fehérek temploma előtt 2022. május 26-án, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rétvári Bence kiemelte, hogy a váci múmiákat világszerte ismerik, a Memento Mori hatására azonban még többen tudomást szerezhetnek róluk. Remélhetőleg a film megtekintése után sokan kedvet kapnak majd arra, hogy Vácra látogassanak és személyesen is megnézzék a múmiákat – jegyezte meg.

A Kiss-Stefán Mónika, Maruszki Balázs és Dubinyák Réka forgatókönyvéből készülő alkotás gyártására 300 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Filmintézet. A film története fikció ugyan, de a munka teljes mértékben tudományos alapokon zajlik – hangsúlyozta az államtitkár.

A Memento Mori forgatása június végén indul. A vasárnapi szereplőválogatáson az alkotók várják azokat a váciakat, akik egyes tömegjelenetekben eljátszanák elődeik történetét – mondta el Rétvári Bence.

A váci Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak: ez a templomtorony alatt fekvő kriptába vezetett, ahol 265 díszes koporsót találtak. Kiss-Stefán Mónika rendező-producer Memento Mori címmel készülő filmje a 265 múmia sorsát, személyes történeteit idézi fel, visszarepítve a nézőt a 18. század történelmébe.

Tovább olvasom

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom