Kövess minket!

Művház

Javában forog A helység kalapácsa című tévéfilm

Javában zajlik A helység kalapácsa című tévéfilm forgatása Dombrovszky Linda rendezésében. Petőfi Sándor azonos című komikus eposzának adaptációját a tervek szerint jövő januárban mutatják be a Duna televízióban a Petőfi-bicentárium alkalmából.

Borítókép: Dombrovszky Linda rendezõ, Demeter Szilárd, a Petõfi Kulturális Ügynökség igazgatóságának elnöke, a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) fõigazgatója, Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) vezérigazgatója, Kálomista Gábor, a Megafilm producere és Nagy Viktor színmûvész (b-j) A helység kalapácsa címû televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A helység kalapácsa egy hősköltemény paródiája. “Ez egy westernfilm magyaros elemekkel megbolygatva, például matyómotívumok jelennek meg a jelmezekben, Ferenczi György által megzenésített Petőfi-versek pedig egy furcsa egyveleget adnak, amely erősíti a paródiát” – hangsúlyozta Dombrovszky Linda rendező a tordasi Westernfaluban zajló forgatás szerdai sajtótájékoztatóján.

Az eredeti szöveg megmaradt, csak filmnyelvileg és látványban teremtettek új világot. Somogyi György forgatókönyvíróval az eposzt dialógusba ültették át, pár leírósort kihúztak, de ez nem törte meg a költemény ritmikáját – tette hozzá.

Nem modernizálták a történetet, csak vizuálisan izgalmassá és fogyaszthatóvá tették, de van olyan szándéka is a filmnek, hogy jelen problémákat is feszegessen azon túl, hogy feltűnnek benne az örök emberi érzések, mint a szerelem, gyűlölet vagy a bosszú. A rendező szerint az eposz aktualitása elrejtve ugyan, de egy-két sorban megjelenik a szövegben.

“Petőfi üzenete az, hogy mi, emberek pici porszemek vagyunk a világegyetemben, apró-cseprő dolgokkal küzdünk, miközben a világ elpusztul, ez az üzenet a film fináléjában teljesedik ki ” – magyarázta.
 Bekerült a történetbe a mesélő karaktere, akit Zayzon Zsolt alakít, ő kalauzol végig az eseményeken. “Ez az élő figura segített minket abban, hogy a sok szöveg megmozduljon és filmesebb világ jöjjön létre” – magyarázta.

Kortárs nyelven nyúlni Petőfihez

A forgatás két hetet vesz igénybe, augusztus 21-én fejeződik be, a tordasi Westernfalu mellett Nagyszékelyen, Ráckeve mellett, Visegrádon, Etyeken és Mátyásföldön vettek fel jeleneteket.
 Ember Márk, aki Csepű Palkót alakítja, karakteréről elmondta, látszólag egy félelmet nem ismerő ember. Kiemelte: szereti ezt a történetet, a humorát, játékosságát és emberségét.

Nagy Viktor színész, aki a tévéfilmben Bagarja uramot alakítja, arról beszélt, hogy “Petőfi Sándor költeményeit kisiskolás korunk óta valamennyi jól ismerjük, felnőtt fejjel már tudjuk, hogy Petőfi külföldön az egyik legnépszerűbb magyar költő, aki után világirodalmi rangú életmű maradt fenn, amelyek mind, ahogy A helység kalapácsa is megfilmesítésre várnak”.

Kálomista Gábor producer hangsúlyozta: a Megafilm sokat foglalkozik a közelmúlt és régmúlt történelmével, többek között Trianonról is készítettek filmet. Felidézte azt is, hogy Petőfi komikus eposzából 1965-ben készült már filmes adaptáció Zsurzs Éva rendezésében. Az új adaptáció a közmédia és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg – tette hozzá.

“Petőfi Sándor, a nemzet költője nemcsak a közeledő bicentárium miatt fontos a közmédiának, hanem azért is, mert ő volt az a költőnk, aki a korában összefogta a nemzetet, megtestesítette a szabadságharcot és az együvé tartozást” – hangsúlyozta Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Hozzátette: a közszolgálati média feladata, hogy őrizze a magyar nemzet kulturális értékeit, ezért is tartotta fontosnak, hogy megrendelje és teljes körűen finanszírozza a most készülő filmet.

Petőfi komikus eposzát több mint ötven éve nem dolgozták fel filmben, a közmédia számára pedig fontos, hogy változatos módon, a mai kor szellemének megfelelően mutassa be a költő életművét. A helység kalapácsa egy kortalan mű, amely a különféle generációk számára többféle stílusban is bemutatható – mondta, hozzátéve: a közmédia tervei szerint a bicentenárium alkalmából különféle formában szeretnék bemutatni Petőfi valamennyi művét.

Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Alappal közösen több milliárd forintot szánnak a Petőfi-bicentenárium megünneplésére: egyebek mellett vidéki múzeumok kiállításai, irodalmi emlékházak újulnak meg. Terveik szerint olyan produkciókat hoznak létre, amelyek a magyar anyanyelvi kultúrát “a maga sokszínűségében tudják megmutatni”.

“Célunk, hogy kortárs nyelven nyúljunk Petőfihez vissza és mindenki számára élővé tegyük az alakját, költészetét” – hangsúlyozta, hozzátéve: Futaki Attila rajzoló képregényt készít Petőfi Az apostol című elbeszélő költeményéből, a jövőben megvalósuló nagyszabású Petőfi-filmben pedig egyebek mellett egy olyan szemlélet is megjelenik, amely a költő vagányságát helyezi a középpontba – magyarázta.

A helység kalapácsa további szerepeit Pindroch Csaba, Cserna Antal, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Hunyadkürti István és Gubás Gabi alakítják. A film operatőre Hartung Dávid, vágója Pap Levente.

Művház

A zene világnapján az MRME koncertjeivel ünnepel a Bartók Rádió

Rendhagyó műsorfolyammal ünnepli a Bartók Rádió a zene világnapját, amely egyúttal a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja is.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek koncertfelvételeivel és élő közvetítéssel is készül a zene világnapjára a Bartók Rádió.

Az egyedülálló „Kodály 140” koncertsorozat második hangversenyének részleteit a Magyar Rádió Énekkarának előadásában 16:20-tól, míg a harmadik koncertet a Gyermekkórus előadásában 18:30-tól sugározza a csatorna. A hatrészes sorozat negyedik előadását élőben közvetíti a rádió 19:35-től az Olasz Kultúrintézetből.

A koncerten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, az estet Pad Zoltán és Vásáry Tamás vezényli. A kórusművekből álló műsorban elhangzik többek között a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus is.

A hangversenyen adják át – a társulat titkos szavazása alapján – az Évad Énekkari és Zenekari Művésze díjakat. A kitüntetéseket Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya adják át, ezzel ismerve el a zenekari, illetve az énekkari tagok kiemelkedő teljesítményét.

Borítókép: a fővárosi Deák téren, az Akváriumban adott koncertet 2020. június 26-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Tovább olvasom

Művház

Újabb filmkockák láttak napvilágot A helység kalapácsa című filmből (videó)

Szeptember 30-án jelent meg a tévéfilm teasere, amelyben Petőfi Sándor eposzparódiájának főszereplői tűnnek fel, zseniális színművészek alakításában. Az alkotás premierje januárban lesz a Dunán.

Közzétéve:

Megafilm

Ízelítőt kaptak a nézők az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm gyártásában készülő, A helység kalapácsa című tévéfilmből.

A nemrég közzétett teaserből már megismerhetik a nézők a főbb karaktereket; Fejenagy, a helység kalapácsa (Pindroch Csaba) szemérmetes Erzsók (Györgyi Anna), a lágyszívű Kántor (Cserna Antal), Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi (Szervét Tibor) és Márta, a kántor amazon természetű felesége (Gubás Gabi) is feltűnnek a kisfilmben.

A rendező, Dombrovszky Linda tudatosan választott olyan színészeket, akik remek humorérzékkel rendelkeznek. Az eredeti Petőfi műben a költő olyan jelzős szerkezeteket használ, amelyek jelentősen meghatároznak egy-egy szereplőt, éppen ezért jellegzetes figurákra volt szükség. Olyan karakterekre, akik annyira egyértelműen kategorizálhatók, mint “western nyelven” A Jó, a Rossz és a Csúf.

A helység kalapácsa egy komikus eposz, ami egyben stílusparódia, a hőseposzok karikírozása, vagyis gyakorlatilag egy pamflet. A film éppen erre reflektál, hiszen az eredeti szöveg érintetlenül megmaradt, viszont a látványvilág, a betétdalok és dramaturgia segítségével filmesebbé tették az alkotók.

Tovább olvasom

Művház

40 éve mutatták be az István, a királyt – Alaposan megünneplik

Nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik az István, a király című rockopera bemutatásának 40. évfordulóját jövőre.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

L. Simon László, a múzeum főigazgatója az eseménysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az István, a király ügye össznemzeti ügy. Olyan műről van szó, amely 40 éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt – mondta a főigazgató Szörényi Levente és Bródy János legendássá vált alkotásáról, amelynek ősbemutatója 1983-ban a városligeti Királydombon volt.

Tájékoztatása szerint 2023-ban, a rockopera bemutatásának 40. évfordulójára kiállítást hoznak létre, amely a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól napjainkig bemutatva ennek fontos állomásait, tárgyi anyagait és dokumentumait.

Hozzátette: a kiállításon bemutatják, hogyan jelenik meg a hétköznapokban Szent István személyisége. A tárlat záró részében a rockopera fontos pillanatait, tárgyi anyagait, díszleteit, jelmezeit, fénykép és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják.

A tervek szerint 2023. május 15-én nyíló tárlatról elmondta: megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.

Novák Péter, a jubileumi produkció rendezője kiemelte: a 2023. augusztus 18-án és 19-én látható előadáson szeretnék a közönséget a fókuszba helyezni, egyes részein egy táncháztalálkozóhoz hasonló, népünnepély jellegű, interaktív előadást terveznek. Az előadás producere Rosta Mária.

Elmondta: Feke Pál produceri és rendezői munkájával egy koncertkeresztmetszet is készül a darabból, amelyet országos turnén mutatnak be.

Bródy János felidézte: a darabot eredetileg dupla nagylemezre írták, ennek megjelenése inspirálta az előadásokat. Mint fogalmazott, úgy érzi ezért, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.

Mint mondta, amikor 1983 augusztusában a felvett lemezanyaggal megérkeztek a Királydombra, – amit akkor szánkózó dombnak hívtak, és Királydombnak annak nyomán nevezték el hivatalosan is, hogy ők a plakátra ezt írták – a próbák kezdetén elképzelni sem tudták, hogy ekkora hatással lesz az előadás a közönségre. A sikeres és demonstráció-szerű előadások után indult el ez a máig tartó folyamat.

Mint felidézte, a bemutató után kapott dicséretekre azt mondta, hogy ha harminc év múlva még emlékezni fognak az előadásra, akkor elhiszi, hogy sikerült valami értékeset létrehozni.

Bródy János szerint tragikus, hogy Magyarországon a nemzeti hagyományok őrzése és a progresszió, a felemelkedés és az európai integráció vágya egymással gyakran szembefordult, a haza és a haladás ritkán tudott egymással kézenfogva működni.

Megjegyezte: a darab szerint ez már az államalapítás idején is kimutatható volt, és azóta is jelen van a társadalomban. Szerinte a darab azt bizonyítja, hogy ezt a konfliktust a művészet erejével lehet feloldani. “Aki a darabot nézi – tapasztalatom szerint – mindig jó érzéssel távozik, különösen, amikor a két főszereplő, István és Koppány együtt hajol meg az előadás végén” – tette hozzá.

Szörényi Levente hozzáfűzte: 1983-ban az emberek 99 százaléka azt sem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.

Bródy János szavait kiegészítve szólt arról is, hogy a mű megírásakor tekintetbe kellett venni a hanghordozó korlátait, például azért alakult ki a négy kép, mert négy oldala volt a két nagylemeznek. Ezeket a részeket pedig el kellett nevezni: Az Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király. A darabot a hanghordozó terjedelme is meghatározta: egy oldalra csak mintegy 20 percnyi zene fért rá – emelte ki.

Tovább olvasom