Kövess minket!

Művház

Január 1-jétől bővül a szabadon felhasználható szellemi tulajdonjogok listája

Január 1-jétől bővül a szabadon felhasználható szellemi tulajdonjogok listája – írja az MTI.

Szabadon felhasználható szellemi tulajdonjoggal bírnak január 1-jétől számos szerző művei. A művészek közé tartozik többek között Richard Georg Strauss német származású, késő romantikus zeneszerző, Balázs Béla Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta, a 20. század szellemiségének meghatározó alakja. A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból táncjáték készült. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ötletét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.

Szintén a listán szerepel Margaret Mitchell amerikai származású, Pulitzer-díjas írónő. Az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye egy csapásra világhírűvé tette. A regény magyar fordítása elsőként 1937-ben jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában. További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek többek között: Ignotus Hugó, Berde Mária, Farkas Jenő, Klaus Mann.

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan “újraindul”.

A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek stb. – felhasználására, újrapublikálására.

Művház

Rövidesen indul a váci múmiákról szóló film forgatása

A történelmi kalandfilm az egykor élt váciak személyes történeteit eleveníti fel.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1806-ban elhunyt Orlovits Mihály Vácról származó múmiája, fotó: MTI / Bruzák Noémi

Rövidesen indul a Vácról szóló eddigi legnagyobb léptékű történelmi kalandfilm, a Memento Mori forgatása. Kiss Stefán Mónika producer-rendező alkotása a váci Fehérek templomában talált, 18. századi múmiák történetét idézi meg – mondta el csütörtökön Vácon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője.

A Memento Mori nézői a 18. századi Vácot láthatják majd, az akkori homlokzatokkal, ruhákkal, hajviseletekkel, ékszerekkel. A film tehát egyfajta időutazásra hív, “egy kis hollywoodi élményt” kínál – közölte az államtitkár a történelmi kalandfilm sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, KDNP-s országgyűlési képviselõ, Trokán Nóra színésznő, Kiss-Stefán Mónika, a Memento Mori című film producere és rendezője, valamint Pap Ildikó antropológus (b-j) a filmről tartott sajtótájékoztatón a váci Fehérek temploma előtt 2022. május 26-án, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rétvári Bence kiemelte, hogy a váci múmiákat világszerte ismerik, a Memento Mori hatására azonban még többen tudomást szerezhetnek róluk. Remélhetőleg a film megtekintése után sokan kedvet kapnak majd arra, hogy Vácra látogassanak és személyesen is megnézzék a múmiákat – jegyezte meg.

A Kiss-Stefán Mónika, Maruszki Balázs és Dubinyák Réka forgatókönyvéből készülő alkotás gyártására 300 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Filmintézet. A film története fikció ugyan, de a munka teljes mértékben tudományos alapokon zajlik – hangsúlyozta az államtitkár.

A Memento Mori forgatása június végén indul. A vasárnapi szereplőválogatáson az alkotók várják azokat a váciakat, akik egyes tömegjelenetekben eljátszanák elődeik történetét – mondta el Rétvári Bence.

A váci Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak: ez a templomtorony alatt fekvő kriptába vezetett, ahol 265 díszes koporsót találtak. Kiss-Stefán Mónika rendező-producer Memento Mori címmel készülő filmje a 265 múmia sorsát, személyes történeteit idézi fel, visszarepítve a nézőt a 18. század történelmébe.

Tovább olvasom

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom