Kövess minket!

Művház

Iráni ellenzéki rendező nyerte az Arany Medvét

Mohammad Raszulof Nincs gonosz című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.

A rendező nem tudott részt venni a gálán, mert nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át.

Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés.

Baran Raszulof a film producere, Kaveh Farnam társaságában vette át a díjat. Mint mondta, az édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog.

Kaveh Farnam gyújtó hangú rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat.

Az Arany Medve szobrocskát a magasba emelve hozzátette: “ez a kis barátunk nemsokára a hazámba utazik, és elmondja Mohammadnak, hogy nincs egyedül, Mohammad pedig megmutatja neki, hogy milyen sok békés és barátságos ember él Iránban”.

Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.

A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező; 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Arany Medvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben pedig Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért.

A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató -, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számon tartott Berlinale évtizedes hagyományait – írja az MTI.

Ez számos további díjban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy 17 éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott (Domangchin yeoja)című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.

Az egykori fesztiváligazgató Alfred Bauerről elnevezett díjat az idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a névadónak a náci kultúrpolitikában betöltött – és a második világháború után elhallgatott – szerepéről. Helyette A 70. Berlinale különdíja néven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervern kapott az Előzmények törlése (Effacer l’historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta: “minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben”.

A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüst Medvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D’Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét vehette át.

A fő díjakat – az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket – a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán. Több esetben kiemelték, hogy a mezőny nagyon erős, és ezért ugyan nagyon nehéz volt a döntés, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons kiemelte, hogy igen-igen heves viták után ítélték oda az elismeréseket, “de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve ennek így is kellett lennie”.

A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram 20 ezer euróval (6,8 millió forint) járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Merigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elsimerést Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és az idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra.

Még pénteken adták át a fesztivál életműdíját, amellyel Helen Mirrent tüntették ki.

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom

Művház

Véradásra biztatnak fiatal plakáttervező grafikusok

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány “ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készítették el munkáikat – közölte a támogatók nevében a Magyar Bankszövetség az MTI-vel.

Közzétéve:

Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal – közölték.

Azt írták,

évente nagyjából 390 ezer véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600-1800 véradást jelent.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának csupán 4 százaléka rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kilót, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből akár három élet is megmenthető – emlékeztettek.

A Médiaunió Alapítvány “Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

“Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Hozzátette,

szeretnék, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás, ezért azon lesznek, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakának tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

A nyolc főből álló zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki. A győztes munkák alkotói Torma Sára és Oláh Zsuzsa, a különdíjasok Lamm Lenke és Sáránszky Bence – közölték.

A fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi véradó plakátokból álló pop-up kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében november 24. és 29. között látogatható. A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést

A Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott: a Liget projekt ikonikus épülete a legrangosabb tengerentúli építészeti megmérettetésen, az Architecture MasterPrize (AMP) versenyén elnyerte az Architectural Design of the Year elismerést.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Az Architecture Masterprize elismerést a díj alapítói azért hozták létre 2015-ben, hogy elősegítsék a minőségi építészet elismertségét és bemutatását világszerte. A díjat olyan egyedi projektekért ítélik oda, amelyek újszerűségükkel, kreativitásukkal és innovációjukkal kiemelkednek a kortárs építészeti alkotások közül.

A díjra az idén 65 országból érkeztek jelölések. A győztest neves építészekből, elméleti és gyakorlati területek kiválóságaiból álló zsűri többfordulós szavazással választotta ki.

A Magyar Zene Házáról adott indoklásukban kitértek az épület és a természet harmóniájára, a merész színhasználtra, valamint kiemelték a koncertterem akusztikáját

– hangsúlyozza a a Városliget Zrt. közleménye. A zsűri az elbírálás során kiemelte a japán Sou Fujimoto által tervezett városligeti épület inspiráló és innovatív jellegét is.

Az elismerést Baán László, a projekt miniszteri biztosa csütörtökön vette át a bilbaói Guggenheim Múzeumban rendezett ünnepségen. A közlemény szerint a miniszteri biztos a díjátadón elmondta, a Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztési projektje. A 2011-ben indult fejlesztés a park hagyományait szem előtt tartva, de 21. századi módon gondolja újra a városrészt.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még közel sem ért a végére: legnagyobb és legfontosabb fejlesztése, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett, csaknem ötvenezer négyzetméteres Új Nemzeti Galéria felépítése a következő évek feladatai közé tartozik.

Baán László a díjátadón köszönetet mondott a Magyar Zene Háza tervezőjének, Suo Fujimotónak, akinek világviszonylatban is kiemelkedő értékű építészeti remekműve a magyar főváros különleges építészeti örökségét gazdagítja.

A közleményben ismertetik:

a Magyar Zene Házának megvalósulást már a tervpályázatának eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi, a CNN és a World Architecture Community (WAC) 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb elismerése. Az épület 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.

Az idén az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a TimeOut a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális vonzerői között a 2. helyre rangsorolta a Magyar Zene Házát. 2022 márciusában a zsűri fődíját nyerte el Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en. Októberben pedig elnyerte a German Design Council által odaítélt Iconic Award-ot a müncheni EXPO REAL nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon. Az idegenforgalmi ágazat World Travel Awards díjátadóján a Magyar Zene Háza kapta meg az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 címet.

Borítókép: Batta András, a Magyar Zene Háza (MZH) ügyvezető igazgatója (b), Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (b2), Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (j2) Horn Márton, az MZH intézményigazgatója (j), valamint Fudzsimoto Szu (k) japán építész az általa tervezett Magyar Zene Házában 2022. szeptember 13-án

Tovább olvasom