Kövess minket!

Művház

Instagram-kutatásra fel!

A vállalkozás célja a magyarok instázási szokásainak felmérése.

Művház

Premier előtt láthattuk Jankovics Marcell utolsó alkotását

Toldi-kritika.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a Toldi című rajzfilmsorozatból, forrás: kaff.hu

Kisebb gyomogörccsel érkeztem meg szerdán 17 órakor a közmédia Kunigunda utcai épületébe, ahol a Toldi című rajzfilmsorozat sajtóvetítésére voltam hivatalos. A gyomorideg annak szólt, hogy ez az alkotás Jankovics Marcell utolsó befejezett rajzfilmje halála előtt, és számos dolog miatt szkeptikus voltam azt illetően, hogy a Toldiból születhet-e egyáltalán jó feldolgozás. De mégis, ki vagyok én, hogy Jankovics Marcell – utolsó – alkotásáról esetleg rosszat írjak, ha az tényleg rossz? Márpedig minden kritikának akkor van értelme, ha őszinte. Ha nem az, akkor azt az olvasó mérföldekről kiszagolja és a kritikus vicc tárgyává válik.

Úgy véltem, hogy egy Toldi-feldolgozás számos banánhéjon elcsúszhat. Hogyan oldják meg a narrációt? Egyszerűen csak elszavalja valaki a Toldit, miközben pörögnek a képek? A látványvilágnak nagyon ütősnek és egyedinek kell lennie, mivel olyan történetet mesélnek el, amelyet mindenki ismer. Miközben Toldi története a népmesék korában játszódik – ami készítőjének, a Kecskeméti Rajzfilmstúdiónak korábbi remekműve –, mégsem lenne szerencsés csupán erre a látványvilágra építeni, azt visszahozni, amely jól mutatott a képernyőn a ’80-as, ’90-es években, és ma is örök klasszikusnak számít, de mégsem vagyok benne biztos, hogy egy mai gyermek, aki a 2010-es évek rajzfilmjein szocializálódott, értékelné ezt a képi világot.

Ezeken kívül még egymillió problémát fel lehetne sorolni, amit a készítőknek meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jól sikerüljön a Toldi-feldolgozás, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezekre mind egyszerre kell releváns választ adni, hogy a szöveg, kép és zene konzisztens rendszert alkotva be tudja szippantani a nézőt. Iszonyú kemény feladat.

Ilyenformán belesüppedtem a vetítőterem székébe, megmarkoltam a karfát, és hamarosan elkezdett pörögni a rajzfilm, amely az alföldi csillagos égbolttal és egy messziről látszó pásztortűzzel kezdődik.

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

Mire a legelső versszak végére értünk, nagyjából minden aggodalmam elszállt a látványvilágot illetően: különösen az „Isten haragjának” ábrázolása tetszett, amelyet egy külön, rövid snittben mutattak be.

Aligha lehet ezt a látványt úgy leírni, hogy minden elemében átjöjjön: egy felhőből formálódó óriási alak szórja a villámokat. Végső soron a hatás a lényeges: ha legközelebb valaki Isten haragját fogja emlegetni, akkor tuti, hogy ez a snitt fog eszembe jutni.

Arany János Toldijában sok a narráció, amikor a költő maga mondja el, hogy éppen mit kellene látnunk. Ezek a részek komoly irodalmi értéket képviselnek, így a készítők szerintem az egyetlen jó megoldást választották: Arany Jánost magát is beleszőtték a történetbe. A költő 29 évesen írta a Toldi első részét, így a fiatal Arany elevenedik meg a filmvásznon, aki afféle áttetsző szellemalakként meséli el, amit tudnunk kell.

Ebben a bekezdésben fenntartom a tévedés lehetőségét. Emlékezetem szerint a Toldi nyelvezete archaikusabb, „régiesebb”, mint ahogy az a rajzfilmsorozatban megjelent, vélhetően egy-egy szót megváltoztattak a készítők a strófákban, hogy befogadhatóbb legyen a mű. Sokszor olyan érzésem is volt, hogy kimaradtak bizonyos részek, amelyeket az alkotók képekkel mutattak meg. Mindez semmit nem rontott a Toldi irodalmi értékén, sőt,

az az érzésem támadt, mintha Arany a Toldit eleve rajzfilmre írta volna

– ami ugye képtelenség, viszont ez az elkészült mű erényeire világít rá.

A karakterek tökéletesen megrajzoltak, nagyon jól átjönnek az érzéseik, indulataik. Ha már indulat, akkor érdemes arról szót ejteni, hogy amikor Toldi Miklós berág valakire, akkor ennek illusztrálására egy különleges ábrázolásmódot használnak. Őszintén meglepődnék, ha kiderülne: aki ezt kitalálta, sosem hallott még a Dragon Ball Z című anime-ról. Nem akarok nagyon elkalandozni, a lényeg, hogy amikor a Dragon Ballban Son Goku és társai „idegállapotba jöttek”, akkor nagy csinnadratta és fényjelenségek közepette átváltoztak szuper csillagharcossá, az erejük megnőtt, a hajuk kiszőkült. A magyar rajzfilm készítői nagyon hasonló ábrázolásmódot választottak, például amikor főhősünk azon fortyog, hogy Laczfi Endre parasztként szólítja meg, útbaigazítást kérve Buda felé. Így leírva ez a megoldás furcsának tűnhet – már annak, aki látta a Dragon Ballt –, de teljesen jól működik. Ezt azzal is érdemes kiegészíteni, hogy ez az eszköz megjelenik más Jankovics-alkotásban hasonló formában: az 1981-es Fehérlófiában. Mindenesetre a Toldiban látott megjelenítés szerintem közelebb jár a képregényből létrehozott anime-hoz, mint a korábbi Jankovics-rajzfilmhez. Az alkotó szándéka azonban világos: Toldi karakterének emberfeletti képességeit igyekezett kihangsúlyozni, vagyis az erejét, elszántságát, bátorságát.

Ami a rajzfilmsorozat további különlegessége, és amelyből virtuóz módon erényt tudtak kovácsolni az alkotók, az az, hogy egyetlen ember hangja szólaltat meg Toldi anyjától kezdve a bátyján és a királyon át szó szerint mindenkit: Széles Tamás.

Az ő hangját mindenki hallotta már valahol, de amit a Toldiban művel, arra alig lehet szavakat találni. Ilyen elcsépelt jelzők jutnak eszembe, hogy fenomenális, brilliáns, zseni. Az ég szerelmére, valaki adjon neki csak ezért valami rangos díjat!

A rajzfilmsorozat további erényei közé tartozik a humor, amelyet jó arányérzékkel és ügyesen csempésztek a történetbe a készítők. Nemcsak emiatt, de emiatt is a felnőttek is élvezni fogják ezt a rajzfilmsorozatot.

Szót kell ejtenünk a negatívumokról is. Első megtekintésre egyetlen helyen véltem felfedezni egy tipikus filmes bakit: Toldi Miklós megsérül a vállán az egyik jelenetben, a seb helyén véres lett az inge. Az egyik snittben eltűnik a folt, majd a következőben ismét felbukkan, de nagyjából pár másodpercről van szó. Emellett a további kritika nem is a készítőknek, inkább Arany Jánosnak szól, aki miután tökéletesen előkészítette Toldi első, igazán embert próbáló megméretését tíz éneken keresztül, öldöklő tusa helyett csupán egy véres kézszorításról ír néhány versszakot, amelytől már félig földet fog a brutális cseh vitéz. A Toldi rajzfilmsorozat alkotói hűek maradtak a történethez, de manapság, az akciófilmek korában valami komolyabb csatajelenet beleférhetett volna. A Médiapiacnak nyilatkozva Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Filmstúdió vezetője elmondta: a sorozatból egy egész estés produkció is készül, ahol már látványosabb lesz az összecsapás.

Összességében kiemelkedő rajzfilmsorozat született, amely akár nemzetközi szinten is komoly sikereket arathat. Ehhez annyi kellene, hogy a mű elejére bekerüljön egy rövid magyarázat arról, hogy ki volt Arany János, illetve mikor és hol játszódik Toldi Miklós története (ami nekünk evidens, de Magyarországon kívül nem az), illetve valahogy meg kellene kísérelni angol felirattal visszaadni az eredeti, rímes szöveget, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

Jankovics Marcell utolsó munkája mestermű, amelyet mindenkinek látnia kell és amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezni fognak.

A mű hároméves munka eredménye, a tizenkét részt egyben még volt szerencséje látni Jankovics Marcellnek is, aki a Toldival tette fel a koronát életművére.

A rajzfilmsorozat szeptember 19-én este lesz látható majd először a Duna Televízió műsorán. Az alkotás az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg a Kecskemétfilm Kft. műhelyében.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Művház

Most kiderül, mit mond az Elk*rtuk című filmben Gyurcsány Ferenc (videó)

Újabb titkokról rántja le a leplet az év legjobban várt filmje, az Elk*rtuk trailere. Az őszödi beszéd utáni zavargásokat feldolgozó politikai krimi hosszú előzetese ma debütál online.

Közzétéve:

Megafilm

A trailer számos izgalmas, akciódús pillanatot tartogat a nézőknek, hiszen egy látványos autósüldözés mellett a 2006-os forradalmi hangulatot és az MTV székház ostromát is döbbenetes hitelességgel sikerült visszaadniuk az alkotóknak az első képkockák alapján.

A film előzetesében egy újabb fontos titok is kiderül, ugyanis Magyarország ex-miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc is feltűnik benne. Kálmán Olga egy archív felvételen faggatja az őszödi beszéddel kapcsolatban.

A műsorvezetőnő kérdésére, miszerint „ön ezzel elismerte, hogy a miniszterelnöksége alatti másfél-két évben hazudott ennek az országnak?” annyit tud felelni;

„Ennél egy picikét próbáljunk meg… csipettel elvontabban beszélni erről.”

A Gyurcsány-féle mellébeszélés helyett az alkotók szerint beszéljen magáért a film trailere, aminek valamennyi kockája sejteti, hogy mire is számíthatnak az október 21-én bemutatásra kerülő filmben.

A film történetének főhőse Réka, a fiatal, ambiciózus elemzőlány rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Nyomozásba kezdenek az MTV-nél gyakornokként dolgozó szerelmével, de a lány lebukik a főnöke előtt és a fiatalok egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromának részleteit és a budapesti rendőrattakok ellentmondásait kutatják, nem csak a karrierjük kerül veszélybe.

A premierig csupán egy megválaszolatlan kérdés maradt hátra: vajon ki játssza a volt miniszterelnököt az első, valós eseményeken alapuló magyar politikai krimiben?

A filmet október 21-én mutatják be a magyar mozik.

Borítókép: Szőke Richárd és Bánovits Vivanne a film egyik jelenetében

Tovább olvasom

Művház

Eredményt hirdettek a környezetvédelmi irodalmi pályázaton

Nyolc fiatal írót díjaztak szerdán Budapesten a Regényes természet című irodalmi pályázaton, amelyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség írt ki ifjúsági regények írására a környezetvédelem, a klímaváltozás és az aktív turizmus témájában.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

– A kormány azzal bízott meg, hogy az aktív életmód lehetőségeit bővítsem, az aktív életmódot népszerűsítsem. Ebbe a természetjárástól a szabadidős sportig nagyon sok minden beletartozik, építettünk például számtalan kerékpárutat vagy felújítottunk 90 turistaházat. De úgy láttuk, hogy mindez kevés, ezért a szemléletformálásra is hangsúlyt szeretnénk fektetni – mondta el a pályázat eredményhirdetésén az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

Révész Máriusz közölte, hogy

karácsonyra megjelenik a magyar természetvédelem sikereit bemutató kötet és idén mutatták be az Erdőszelfi, majd a Sportszelfi ifjúsági versesköteteket is.

Hozzátette: a Regényes természet irodalmi pályázattal szerették volna megszólítani a gyakran legszívesebben a virtuális világban élő fiatalokat, és olyan kortárs műveket szeretnének a kezükbe adni, amelyek mai problémákat dolgoznak fel kortárs nyelven – fűzte hozzá.

Révész Máriusz elmondása szerint az anonim pályázathoz 10 millió forintos díjalapot rendeltek és a díjazott könyvek megjelentetésében is segítenek;

a könyvkiadók előzetes jelzései alapján várhatóan mindegyik írás megjelenhet majd kötetként.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke hozzátette: határidőre 239 érvényes pályamű érkezett be. Ekkora számú regény elolvasása az öttagú zsűri számára túl nagy kihívás lett volna, ezért a jelenlegi és korábbi Oláh János-ösztöndíjasokból összeállítottak egy előzsűrit, melynek tagjai szigorú szempontrendszer alapján bírálták el a fejenként 20-20 kéziratot.

Erős Kinga beszámolója szerint

egy pályamű egyértelműen kimagaslott a mezőnyből, további hét pedig nagyon hasonló színvonalú volt,

ezért a zsűri döntése értelmében a pályázat győztesét 3 millió forinttal jutalmazzák, a hét további díjazott pedig 1-1 millió forintot kap.

Első díjat nyert Regős Mátyás Lóri és a halott állatok című pályaműve, a további díjazottak pedig Aux Eliza, Bognár Endre, Kartali Zsuzsanna, Kemény Gabriella, Koller Gabriella, Schmöltz Margit és Veréb Árnika lettek.

A szakmai zsűri tagjai Erős Kinga mellett Katona Ildikó, a Könyvmolyképző Kiadó vezetője, Nógrádi Attila, a Turista Magazin főszerkesztője, Pacskovszky Zsolt, a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője és Varga Betti irodalmár, pedagógus voltak.

Tovább olvasom