Kövess minket!

Művház

Indul a VI. Nemzeti VERSeny

Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.

Pixabay

A tavalyi verseny élő szuperdöntőjét novemberben a rendkívüli jogrend életbe lépése miatt el kellett halasztani, az idei verseny azonban elindul, az elődöntő és a középdöntő az eddigi évek gyakorlatának megfelelően az idén is online zajlik – közölték a szervezők.

Októberben, ha a járványhelyzetből kilábal a világ, a Nemzeti Színház színpadára léphetnek az V. és VI. Nemzeti VERSeny legjobbjai.

A szervezők hatodik éve hirdetik meg a határokon átívelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyt minden nem hivatásos magyar versmondó részére.

A VERSeny elsődleges célja a versek hétköznapiságának és mindennapi jelenlétének erősítése, a járványhelyzetben az eddigi évek gyakorlatának megfelelő, online versmondás térhódításának elősegítése, a klasszikus és kortárs költészet újszerű, innovatív, filmes tolmácsolása.

A verseny egyre népszerűbb: jellemzően több százan jelentkeznek versvideókkal, a legjobb versklipeket pedig tízezrek nézik az interneten.

Az idei versenyre nevezni három vers megjelölésével lehet, amelyek – nem magánkiadású – kötetben, antológiában vagy neves irodalmi – nyomtatott vagy online – folyóiratban megjelentek.

A szervezők kiemelik, a tematika ezúttal is aktuális. 2020-ban sokkolta a világot a koronavírus-pandémia.

A verseny egyik fő fókusza az idén az újrakezdés, valamint az ehhez kapcsolódó magyar nyelvű költészet, beleértve a nagy újrakezdések minden formáját és kapcsolódási pontját (háború, forradalom, szabadságharc, rendszerváltás, világjárványok), amely mellett a verseny a klasszikus és a kortárs magyar irodalom szabadon választott verseinek is teret ad.

A jelentkezők egyik verse az újrakezdés költészetéhez kapcsolódik, a másik vers egy klasszikus magyar költő szabadon választott verse – különös figyelemmel a száz éve született Pilinszky Jánosra -, a harmadik pedig egy kortárs magyar költő szabadon választott verse lehet. Az első fordulóban (elődöntő) a három közül bármelyik vers elmondását videón rögzítve kell beküldeni.

A nevezők három fordulón keresztül versenyeznek: az első két forduló online zajlik, ahol a zsűri mellett a közönség is továbbjuttathat versenyzőket, a harmadik forduló, vagyis az élő szuperdöntő a Nemzeti Színházban lesz, közönség előtt, online tévéközvetítéssel, a tervek szerint október 17-én, míg az V. Nemzeti VERSeny döntője október 16-án zajlik. A legjobb előadók a pénzjutalmak mellett értékes díjakban részesülnek.

A verseny védnöke Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója. A zsűri tagjai a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, szakemberei: Bakos-Kiss Gábor színművész, Lutter Imre előadóművész, producer, a verseny főszervezője, Szabó László kommunikációs szakember, Szűcs Nelli színművész és Wiegmann Alfréd rendező.

További információ a www.vers.hu/nemzetiverseny-2021 oldalon és a verseny Facebook-oldalán található meg. A korábbi évek versklipjei a Nemzeti VERSeny YouTube-csatornáján érhetők el.
A VI. Nemzeti VERSenyt a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.

Borítókép: illusztráció

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom