Kövess minket!

Művház

Íme a XX. Lakiteleki Filmszemle díjazottjai

A díjkiosztó ünnepséget a díjnyertes filmek vetítése és Sára Sándor-szobor avatása zárta pénteken.

Borítókép: Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója (szemben) és Sára Sándor fia, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező (háttal) a két éve elhunyt Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, Sára Sándor szobrának felavatásán 2021. november 19-én, a bronz mellszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette. Fotó: MTI/Bús Csaba

Véget ért a Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett XX. Lakiteleki Filmszemle, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft., illetve a Dunaversitas Egyesület november 17. és 19. között rendezett meg – írja a Magyar Nemzet.

Az eredményhirdetés előtt Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, a zsűri elnöke értékelte a filmeket. Elmondta, nehéz dolga volt a zsűri tagjainak, hiszen sokféle, egymáshoz nem hasonlítható alkotásról kellett ítéletet mondani. Buglya Sándor szerint a huszadik évfordulóját megélt Lakiteleki Filmszemle egy hungarikum. Hungarikum, mert különleges, egyedi és minőségi. Ez a húsz év megmutatta, hogy jó döntés volt a kisközösségi filmszemle elindítása. Nincs másik ilyen szemle az országban, ahol kisközösségi filmműhelyek, televíziók, falusi, iskolai filmkészítők mutathatják be a munkáikat – fogalmazott a zsűri elnöke, aki szerint a hungarikum filmszemle másik különlegessége, hogy a Kárpát-medence felfedezése bújik meg mögötte. 

A zsűri elnöke, Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer beszédet mond a XX. Lakiteleki Filmszemle díjátadó napján a Lakitelek Népfőiskola Kölcsey Házában 2021. november 19-én, fotó: MTI/Bús Csaba

Hozzátette, ennek a filmszemlének nem is a díjak elnyerése a lényege, hanem az, hogy ezek a filmek évtizedek múlva is emlékezni fognak a XXI. század kezdetére. Buglya Sándor kiemelte a Lakiteleki Filmszemle közösségépítő erejét is. Mint mondta, nincs az országban másik olyan filmszemle, ahol harminctagú szakmai zsűri értékel, sőt a közönség is zsűrizik. 

Az ünnepélyes díjátadó után a Hungarikum Ligetben leplezték le a két éve elhunyt Kossuth-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándor bronz mellszobrát, amelyet Lantos Györgyi szobrászművész készített.

A Nemzeti Panteonba került alkotást Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke és Sára Balázs – Sára Sándor fia – Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgókép-művészeti Intézetének vezetője, és  Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Népfőiskola Alapítvány kurátora leplezte le, majd pedig Bagi Ferenc plébános áldotta és szentelte meg.

A két éve elhunyt Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, Sára Sándor újonnan felavatott szobra a XX. Lakiteleki Filmszemle díjátadója után a Lakiteleki Népfőiskola Hungarikum Ligetében 2021. november 19-én, az előtérben Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója (j) és Sára Sándor fia, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének vezetője, fotó: MTI/Bús Csaba

Lezsák Sándor a filmszemlét lezáró beszédében Sára Sándorra emlékezett. Mint mondta, Sára Sándor az elmúlt száz esztendőnek olyan személyisége volt, aki képes volt a valóságot odaültetni a kamera elé. A filmrendezőt idézve elmondta, a film akkor születik meg, amikor megnézik. Ez a feladata ennek a filmszemélnek, hogy a filmek megszülessenek a nézők előtt – fogalmazott a honatya, aki bejelentette, hogy jövőre is megrendezik a Lakiteleki Filmszemlét, a 21. nyerő szám mottóval.

Az idei díjazottak

A Dunaversitas Egyesület által felajánlott másfél millió forintos különdíjat, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könyvcsomag és szakmai képzés különdíját, az MTVA M5-ös csatornájának különdíját, a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 25 ezer forintos különdíját és a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 25 ezer forintos különdíját a Branka című alkotás kapta. Rendező: K. Kovács Ákos, Budapest.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által felajánlott egymillió forintos különdíjat, a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete 25 ezer forintos különdíját és a lakiteleki Tisza Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című alkotás kapta. Rendező: László Gábor, Budapest.

Kövér László, az Országgyűlés elnökének egymillió forintos különdíját és a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium csoportjainak 25-25 ezer forintos különdíját a Megbélyegzetten – 1968 című alkotás kapta. Rendező: Varga Ágota, Szentendre.

A Magyar Művészeti Akadémia ötszázezer forintos különdíját, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 50 ezer forintos különdíját és a lakiteleki önkormányzat különdíját az Ahol mégsem kolbászból van a kerítés című alkotás kapta. Rendező: Bácskai Gabriella, Budapest.

A Dunaversitas Egyesület által felajánlott ötszázezer forintos különdíjat és a Petőfi Népe 5o ezer forint értékű különdíját a Csak ide című alkotás kapta. Rendező: Miklós Mátyás Levente, Kolozsvár, Románia.

A Miniszterelnökség ötszázezer forintos különdíját a Tervek nélkül semmik leszünk című alkotás kapta. Rendező: Osgyáni Gábor, Miskolc.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kétszázötvenezer forintos különdíját, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület százezer forintos különdíját, a mezőörsi Gr. Széchenyi István Népfőiskola és a háromnapos forgatási lehetőséget a Színház- és Filmművészeti Egyetem műtermében és eszközeivel, valamint az utómunka lehetősége különdíjakat Az egyetértés útján című alkotás kapta. Rendezők: Szőcs Richárd, Deák András, Erdőfüle, Románia.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kétszázötvenezer forintos különdíját, az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. könyvcsomagját és a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 25 ezer forintos különdíját az Őrtüzek nyugaton című alkotás kapta. Rendező: Harcsa Béla, Budapest.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kétszázötvenezer forintos különdíját a Nagyon köll már az eső című alkotás kapta. Rendező: Csubrilo Zoltán, Magyarkanizsa, Szerbia.

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum százötvenezer forintos különdíját az Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című alkotás kapta. Rendező: Major Anita, Csabdi.

Kairosz Kiadó százötvenezer forintos különdíját a Dűne című alkotás kapta. Rendező: Ulrich Gábor, Kecskemét.

A Medimédia Kft. százötvenezer forintos különdíját a Válaszúton című alkotás kapta. Rendező: Chilton Flóra, Budapest.

A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány százezer forintos különdíját a Légből kapott világ című alkotás kapta. Rendező: Kvalla Gábor Balázs, Kalocsa.

A Mediaworks Hungary Zrt. százezer forintos különdíját a Kard és kalács – a Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon című alkotás kapta. Rendező: Kovács László, Budapest.

Siklósi Beatrix százezer forintos különdíját az Ő és én című sorozat kapta. Rendező: Hajnal Gergely, Budapest.

Az Agrárminisztérium különdíját a Möszijő Holló című alkotás kapta. Rendező: Tóth Dani, Kalocsa.

A Honvédelmi Minisztérium különdíját az Attila örökösei című alkotás kapta. Rendező: Kiss-Stefán Mónika, Délegyháza.

A Honvédelmi Minisztérium különdíját a Detto című alkotás kapta. Rendező: Vörös András, Pomáz.

A Honvédelmi Minisztérium különdíját A magyar puszta madarai című alkotás rendezője, Végh Attila kapta.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. különdíját a A fekete hétfő – Az erdélyi tornádó című alkotás kapta. Rendező: Miholcsa Gyula, Marosvásárhely, Románia.

A Magyar Hírlap nagyinterjúját és féléves előfizetését és a lakiteleki Tisza Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját A magyar puszta madarai című alkotás kapta. Rendező: Végh Attila, Nagymaros.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat különdíját a Megbélyegzetten – 1968 című alkotás főszereplője, Kovács László kapta. Rendező: Varga Ágota, Szentendre.

A Nemzeti Művelődési Intézet különdíját az Ön is Wekerle? című alkotás kapta. Rendező: Peresztegi Hanna, Budapest.

A Nemzeti Művelődési Intézet különdíját a Kőbe vésve…? című alkotás kapta. Rendező: Debreceni Kamilla, Csap, Ukrajna.

A kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 25 ezer forintos különdíját a Sophia című alkotás kapta. Rendező: Répási Zsolt, Budapest.

A kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium 25 ezer forintos különdíját a Vírusirtók című alkotás kapta. Rendező: Bagi Vilmos.

A kunszállási Aranyalkony Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a Bahget Iskander, a fény művésze című alkotás kapta. Rendező: Kissné Menyhárt Ágnes, Budapest.

A nap filmje, a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium diákjai és a közönség döntése alapján, a Branka című alkotás lett, rendezője: K. Kovács Ákos (Budapest).

Művház

Nagyszabású Petőfi-film és a vízilabda-válogatott sikereit bemutató alkotás készül

Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató film gyártását, valamint a háromszoros olimpiai bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott legnagyobb sikereiről készülő, egész estés dokumentumfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Közzétéve:

Az NFI szerdai közleménye szerint a Most vagy soha! gyártására a filmszakmai döntőbizottság 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, amelyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.

A magyar történelem egyik legdicsőbb napját, 1848. március 15. történéseit bemutató film Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Mint írják, Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip producerek, Dobos Tamás operatőr és Lóth Balázs rendező

arra vállalkozik, hogy minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét készítsék el Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, amely megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat.

A monumentális produkció egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal. A díszletkomplexum az NFI fóti filmgyártó bázisán fog felépülni, a forgatást követően pedig a filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A 106 naposra tervezett, áprilisban kezdődő forgatáson több ezer statiszta és mintegy 200 megszólaló szereplő működik közre, a főszereplőket a produkció később fogja bemutatni.

A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban lesz látható a mozikban.

A Nemzeti Filmintézet 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’. Hajrá magyarok! munkacímen készülő, nagyívű, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amellyel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett.

Az alkotásban a legendás archív felvételek mellett soha nem látott beszélgetések és visszaemlékezések is helyet kapnak, így új megközelítésben, a játékosok szemszögéből, személyes történetekkel kiegészítve lesznek megismerhetők a történelmi sportesemények.

A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás, aki már több mint 35 éve dolgozik a mozgóképes szakmában; nevéhez fűződik többek között az Egerszegi Krisztinát bemutató dokumentumfilm, továbbá a Steven Spielberg által rendezett München, a Szabadság szerelem, a BÚÉK és a néhány hete bemutatott Deák Kristóf-film, Az unoka, amelyeken producerként dolgozott.

A magyar vízilabda legendáit bemutató alkotást várhatóan 2023 elején a Fórum Hungary forgalmazásában mutatják be a mozik.

Tovább olvasom

Művház

Tudományos folyóiratot jelentetett meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be a Színház- és Filmművészeti Egyetem új, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit bemutató művészeti-tudományos folyóiratát. A szabad hozzáférésű, magyarul és angol nyelven is megjelenő Uránia interdiszciplináris folyóirat célja, hogy központi szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi színház-, film- és médiatudományok területeit érintő kutatások nyilvánossá tételében.

Közzétéve:

POLYÁK ATTILA/ORIGO

A folyóirat létrejötte már önmagában óriási hiányt pótol: eddig ugyanis a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem rendelkezett olyan szabad hozzáférésű kiadvánnyal, amely egyszerre szolgált volna fórumként az egyetem által képviselt művészeti területek kutatói számára, ezáltal is erősítve a nemzeti kultúrát meghatározó színház-, film- és médiaművészetekről folytatott közbeszéd létjogosultságát a tudományosságban. Mint ismert: az egyetem modellváltása Vidnyánszky Attila vezetésével jött létre – emlékeztet az Origo.

Az Uránia folyóirat ünnepélyes bemutatóját Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese, Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta: az egyetem rendkívül fontos időszakot zárt (egyebek mellett megújultak a bemutató helyszínének, az Uránia Filmszínháznak a padsorai), és ennek részeként jelent meg az egyetem tudományos folyóirata is.

Az Uránia művészeti-tudományos folyóirat létrejöttéről a kiadvány főszerkesztője – az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője – elmondta, az évente két alkalommal, az egyetemi szemeszterek végéhez igazítottan (így legközelebb májusban) megjelenő lapnak több fontos célkitűzése is van.

Egyfelől,

az első számú hiánypótló kommunikációs csatorna, fórum kíván lenni a színház-, film-, és médiaművészek tudományos kutatói számára.

Ugyanakkor a hazai művészeti tudományosság eredményeit a nemzetközi tudományos élet számára is hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért a kiadvány angol nyelven is megjelenik – ezzel erősítve nem csupán az egyetem, de a hazai színházi, filmes és médiaművészeti közélet és tudományosság nem zetközi kapcsolatait.

A folyóirat mind nyomtatott, mind online formában hozzáférhető.

Természetesen tudjuk, hogy egy tudományos igényű lapnak a tudományos minősítése és az ezzel kapcsolatos út bejárása hosszú ideig tart, de el kellett kezdeni ezt a munkát

– mondta Antal Zsolt.

A folyóirat névválasztásában szerepet játszott – a görög égi múzsa és a felvilágosodás kori folyóirat elnevezése mellett – az SZFE évszázados hagyományában számontartott reprezentatív főépület, az Uránia, amelyben a 19. század végén kapott helyet az Uránia Tudományos Színház, a későbbi Uránia Filmszínház és a magyar színművészeti képzés.

Antal Zsolt elmondta, hogy a folyóirat szerkezete nemcsak tematikailag, de az egyes tanulmányokon belül is átfogja a színház, mozgókép és média területét: a művészeti és tudományos ágak művelői egyszerre egy tanulmányon belül is képviseltethetik magukat, ez az interdiszciplináris szemlélet az egyetem jellegéből adódóan nagyon is indokolt.

A folyóirat első, 122 oldal terjedelmű lapszámának tartalomvilága követi a tudományos folyóiratok tematikáját: tanulmányok, esszék, interjú, recenziók és műhelytanulmányok is helyet kaptak benne.

A folyóiratról bővebben az Origo teljes cikkében olvashat.

Borítókép: Dr. Lukácsy György, Antal Zsolt, Balázs Géza és Fazekas István az Uránia tudományos folyóirat bemutatóján

Tovább olvasom

Művház

43 évesen meghalt a magyar színész

Meghalt Mokány Csaba. A füleki származású színész, rendező 43 éves volt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Negyvenhárom éves korában meghalt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező – írja a Színházonline.hu a Komáromi Jókai Színház bejegyzése alapján.

Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban kezdte színházi pályafutását az 1999/2000-es évadban, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott, egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba.

A kassai Thália Színházban 2006-ban szerepelt Moliére A fösvény című komédiájában.

A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott – olvasható az Origo.hu-n.

Tovább olvasom