Művház
Íme a XX. Lakiteleki Filmszemle díjazottjai
A díjkiosztó ünnepséget a díjnyertes filmek vetítése és Sára Sándor-szobor avatása zárta pénteken.
Véget ért a Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett XX. Lakiteleki Filmszemle, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft., illetve a Dunaversitas Egyesület november 17. és 19. között rendezett meg – írja a Magyar Nemzet.
Az eredményhirdetés előtt Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, a zsűri elnöke értékelte a filmeket. Elmondta, nehéz dolga volt a zsűri tagjainak, hiszen sokféle, egymáshoz nem hasonlítható alkotásról kellett ítéletet mondani. Buglya Sándor szerint a huszadik évfordulóját megélt Lakiteleki Filmszemle egy hungarikum. Hungarikum, mert különleges, egyedi és minőségi. Ez a húsz év megmutatta, hogy jó döntés volt a kisközösségi filmszemle elindítása. Nincs másik ilyen szemle az országban, ahol kisközösségi filmműhelyek, televíziók, falusi, iskolai filmkészítők mutathatják be a munkáikat – fogalmazott a zsűri elnöke, aki szerint a hungarikum filmszemle másik különlegessége, hogy a Kárpát-medence felfedezése bújik meg mögötte.
Hozzátette, ennek a filmszemlének nem is a díjak elnyerése a lényege, hanem az, hogy ezek a filmek évtizedek múlva is emlékezni fognak a XXI. század kezdetére. Buglya Sándor kiemelte a Lakiteleki Filmszemle közösségépítő erejét is. Mint mondta, nincs az országban másik olyan filmszemle, ahol harminctagú szakmai zsűri értékel, sőt a közönség is zsűrizik.
Az ünnepélyes díjátadó után a Hungarikum Ligetben leplezték le a két éve elhunyt Kossuth-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándor bronz mellszobrát, amelyet Lantos Györgyi szobrászművész készített.
A Nemzeti Panteonba került alkotást Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke és Sára Balázs – Sára Sándor fia – Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgókép-művészeti Intézetének vezetője, és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Népfőiskola Alapítvány kurátora leplezte le, majd pedig Bagi Ferenc plébános áldotta és szentelte meg.
Lezsák Sándor a filmszemlét lezáró beszédében Sára Sándorra emlékezett. Mint mondta, Sára Sándor az elmúlt száz esztendőnek olyan személyisége volt, aki képes volt a valóságot odaültetni a kamera elé. A filmrendezőt idézve elmondta, a film akkor születik meg, amikor megnézik. Ez a feladata ennek a filmszemélnek, hogy a filmek megszülessenek a nézők előtt – fogalmazott a honatya, aki bejelentette, hogy jövőre is megrendezik a Lakiteleki Filmszemlét, a 21. nyerő szám mottóval.
Az idei díjazottak
A Dunaversitas Egyesület által felajánlott másfél millió forintos különdíjat, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könyvcsomag és szakmai képzés különdíját, az MTVA M5-ös csatornájának különdíját, a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 25 ezer forintos különdíját és a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 25 ezer forintos különdíját a Branka című alkotás kapta. Rendező: K. Kovács Ákos, Budapest.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által felajánlott egymillió forintos különdíjat, a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete 25 ezer forintos különdíját és a lakiteleki Tisza Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című alkotás kapta. Rendező: László Gábor, Budapest.
Kövér László, az Országgyűlés elnökének egymillió forintos különdíját és a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium csoportjainak 25-25 ezer forintos különdíját a Megbélyegzetten – 1968 című alkotás kapta. Rendező: Varga Ágota, Szentendre.
A Magyar Művészeti Akadémia ötszázezer forintos különdíját, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 50 ezer forintos különdíját és a lakiteleki önkormányzat különdíját az Ahol mégsem kolbászból van a kerítés című alkotás kapta. Rendező: Bácskai Gabriella, Budapest.
A Dunaversitas Egyesület által felajánlott ötszázezer forintos különdíjat és a Petőfi Népe 5o ezer forint értékű különdíját a Csak ide című alkotás kapta. Rendező: Miklós Mátyás Levente, Kolozsvár, Románia.
A Miniszterelnökség ötszázezer forintos különdíját a Tervek nélkül semmik leszünk című alkotás kapta. Rendező: Osgyáni Gábor, Miskolc.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kétszázötvenezer forintos különdíját, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület százezer forintos különdíját, a mezőörsi Gr. Széchenyi István Népfőiskola és a háromnapos forgatási lehetőséget a Színház- és Filmművészeti Egyetem műtermében és eszközeivel, valamint az utómunka lehetősége különdíjakat Az egyetértés útján című alkotás kapta. Rendezők: Szőcs Richárd, Deák András, Erdőfüle, Románia.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kétszázötvenezer forintos különdíját, az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. könyvcsomagját és a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 25 ezer forintos különdíját az Őrtüzek nyugaton című alkotás kapta. Rendező: Harcsa Béla, Budapest.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kétszázötvenezer forintos különdíját a Nagyon köll már az eső című alkotás kapta. Rendező: Csubrilo Zoltán, Magyarkanizsa, Szerbia.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum százötvenezer forintos különdíját az Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című alkotás kapta. Rendező: Major Anita, Csabdi.
Kairosz Kiadó százötvenezer forintos különdíját a Dűne című alkotás kapta. Rendező: Ulrich Gábor, Kecskemét.
A Medimédia Kft. százötvenezer forintos különdíját a Válaszúton című alkotás kapta. Rendező: Chilton Flóra, Budapest.
A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány százezer forintos különdíját a Légből kapott világ című alkotás kapta. Rendező: Kvalla Gábor Balázs, Kalocsa.
A Mediaworks Hungary Zrt. százezer forintos különdíját a Kard és kalács – a Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon című alkotás kapta. Rendező: Kovács László, Budapest.
Siklósi Beatrix százezer forintos különdíját az Ő és én című sorozat kapta. Rendező: Hajnal Gergely, Budapest.
Az Agrárminisztérium különdíját a Möszijő Holló című alkotás kapta. Rendező: Tóth Dani, Kalocsa.
A Honvédelmi Minisztérium különdíját az Attila örökösei című alkotás kapta. Rendező: Kiss-Stefán Mónika, Délegyháza.
A Honvédelmi Minisztérium különdíját a Detto című alkotás kapta. Rendező: Vörös András, Pomáz.
A Honvédelmi Minisztérium különdíját A magyar puszta madarai című alkotás rendezője, Végh Attila kapta.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. különdíját a A fekete hétfő – Az erdélyi tornádó című alkotás kapta. Rendező: Miholcsa Gyula, Marosvásárhely, Románia.
A Magyar Hírlap nagyinterjúját és féléves előfizetését és a lakiteleki Tisza Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját A magyar puszta madarai című alkotás kapta. Rendező: Végh Attila, Nagymaros.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat különdíját a Megbélyegzetten – 1968 című alkotás főszereplője, Kovács László kapta. Rendező: Varga Ágota, Szentendre.
A Nemzeti Művelődési Intézet különdíját az Ön is Wekerle? című alkotás kapta. Rendező: Peresztegi Hanna, Budapest.
A Nemzeti Művelődési Intézet különdíját a Kőbe vésve…? című alkotás kapta. Rendező: Debreceni Kamilla, Csap, Ukrajna.
A kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 25 ezer forintos különdíját a Sophia című alkotás kapta. Rendező: Répási Zsolt, Budapest.
A kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium 25 ezer forintos különdíját a Vírusirtók című alkotás kapta. Rendező: Bagi Vilmos.
A kunszállási Aranyalkony Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a Bahget Iskander, a fény művésze című alkotás kapta. Rendező: Kissné Menyhárt Ágnes, Budapest.
A nap filmje, a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium diákjai és a közönség döntése alapján, a Branka című alkotás lett, rendezője: K. Kovács Ákos (Budapest).
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából