Kövess minket!

Művház

Idén is lesz “rövidfilmek hosszú napja” Veszprémben

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg a Pannonfíling Mozgóképes Találkozót Veszprémben.

Pixabay

A rövidfilmes fesztiválra október 4-ig lehet nevezni.

A rendezvény jó bemutatkozási lehetőség a hazai és határon túli alkotóknak, akik a vetítések után közvetlen visszacsatolást kapnak munkájukról. Ezenkívül a közönség is bepillanthat a filmkészítés kulisszái mögé.

A fesztiválra való nevezés az elmúlt évekhez hasonlóan nem túl szigorú. A feltételek szerint a filmek lehetőleg ne legyenek 15 percnél hosszabbak.

Tematikában és műfajban viszont nincs megkötés, ahogyan nevezési díj sincs. A versenyprogramba bekerülő filmekről szakmai zsűri dönt.

Az idei találkozót a tervek szerint november 6-án tartják meg a veszprémi Expresszó Klubban.

A Pannonfíling Mozgóképes Találkozó egy rövidfilmes szemle és verseny, amely Veszprém egyik különleges kulturális programja.

A fesztiválon a hazai és határon túli amatőr és független filmesek már 2005 óta bizonyítják, hogy egy jó történetet nem csak sok millió dolláros robbanásokkal, autósüldözéssel és szilikon domborulatokkal lehet elmesélni.

Az elmúlt években debütált alkotók közül ma már többen megbecsült tagjai a hazai mozgóképes szakmának.

A legelső Pannonfílingen a zsűri tagjai Felhősi István, Fenyvesi Ottó és Sára Sándor voltak. Az eltelt években rajtuk kívül is rengeteg neves szakember fordult meg a zsűriben, például M. Tóth Géza, Áfrány Gábor, Szajki Péter, Trócsányi Gergely, Vadócz Péter, Réz András, Buvári Tamás, Farkas Franciska, Krámer György, Pálfi György, Ujj Mészáros Károly, András Ferenc, Vranik Roland és Can Togay.

A fesztivál részleteiről és a nevezésről bővebben a rendezvény honlapján lehet olvasni.

Borítóképünk illusztráció

Művház

Felavatták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát

Saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ünnepi megnyitón hétfő este Budapesten.

Közzétéve:

Borítókép: Zenészek a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

A kancelláriaminiszter kiemelte: az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. Az a több mint 33 milliárd forintos beruházás, amellyel a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és háromhektáros parkja megújult, az első fontos lépés – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez társul hamarosan a Közlekedési Múzeum és egy felsőfokú könnyűzenei oktatóközpont is.

Az Eiffel Műhelyház nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára, szintet léphet, magasabbra emelkedhet a nemzetközi mezőnyben is

– mutatott rá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Mint mondta, a mostani kultúrtörténeti esemény jelentősége abban rejlik, hogy az Eiffel Műhelyház átadásával nem csupán a több mint 200 éves magyar operakultúra és a magyar művészek előtt tisztelgünk, de saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez. Tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött – hangsúlyozta, hozzátéve:

tíz év alatt a kulturális területre fordított kiadások összege 51 milliárd forintról 550 milliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása 74 milliárd forintról 567 milliárd forintra növekedett ebben az évtizedben.

A miniszter emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a fővárosban emblematikus épületek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zenekadémia és a Budai Vigadó is, és folyik a Budavári Palota rekonstrukciója.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Mint üzente,

tartsuk meg az országépítők korát, legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes, építő magyaroknak

– tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt emelte ki, hogy ez az épület nem csak kő és habarcs. Amit személyesen leginkább vár az Opera Eiffel Műhelyházának rendes, huzamos és komplex működésétől, az a materiálison túl a humán értékek kinyerése, mert ettől lesznek jobbak, profibbak, hatásosabbak és emlékezetesebbek, használva a felkészülés, a kísérletezés és megtalálás erejét.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának avatásán, a Műhely. Titkok. című állandó kiállítás megnyitóján, fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényen a gálaestet megelőzően Műhely. Titkok. címmel nyílt meg az Eiffel Műhelyház új állandó kiállítása, amely a Magyar Állami Operaház kulisszái mögé, az ott dolgozó háttéremberek munkájába enged betekintést. A tárlat, amely Karczag Márton kurátor, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője összeállításában videókat, animációkat, fotókat és gyártóműhelyekben újraalkotott jelmezeket és díszletmaketteket is felvonultat, olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Gábor, Csikós Attila, Schäffer Judit vagy Vágó Nelly.

Tovább olvasom

Művház

Új magyar képzőművészeti közvetítőportál indult

Az Artotek.hu célja a magyar képzőművészek ismertségének növelése, friss értékesítési lehetőségek kialakítása.

Közzétéve:

Magyarországon több ezer hivatásos alkotóművész dolgozik, műveik azonban sokszor nehezen jutnak el a képzőművészet iránt érdeklődő vásárlóközönséghez. Napjainkban nem ritka, hogy még a legkiválóbb magyar festők, grafikusok, szobrászok is csak magukra számíthatnak, ha értékesíteni szeretnék alkotásaikat – emlékeztett az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az Artotek.hu.

A közlemény szerint

a most indult online eladási platform az elismert hazai alkotóművészek és folyamatosan megújuló műtárgykínálatuk bemutatásával segíti a műtárgyértékesítést, a művészek és közönségük egymásra találását.

Mint kiemelték, az Artotek.hu külön kategóriát hozott létre a portálon megjelenő legkitűnőbb művészek számára.

A Fine Art Hungary Top 100 megkülönböztető jelzéssel kiemelt alkotókra a honlap szakértői tettek javaslatot. A testület elnöke Szurcsik József festőművész, tagjai pedig Nagy T. Katalin művészettörténész, Ledényi Attila, az Art Market Budapest kortárs művészeti vásár alapító-igazgatója, Völgyi Miklós műgyűjtő és Balogh Péter, az Amadeus Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az Artotek.hu látogatói festmények, különböző egyéb technikákkal készült képek, grafikák, szobrok és művészi fotók közül válogathatnak.

Az Artoteken nemcsak közvetlenül a művészekkel, hanem a galériák, műkereskedők kínálatával is meg lehet ismerkedni, a honlap célja ugyanis az, hogy minél teljesebb képet mutasson a jelenkori magyar képzőművészekről és alkotásaikról – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Alekszandr Rogozskin, a Kiskakukk rendezője

Rogozskin 73. életévében, Szentpéterváron halt meg, hosszas betegség után.

Közzétéve:

A különös orosz-finn-számi szerelmi háromszögről szóló Kiskakukkal a rendező 2002-ben elnyerte a legrangosabb orosz filmes elismerést, a Nyika-(Niké-)díjat.



A művészettörténész végzettségű Rogozskin 1972-től a leningrádi televíziónál helyezkedett el fogatókönyvíróként, majd a Lenyfilm filmstúdióban dolgozott.

Az országos ismertséget hazájában a Magyarországon Az állami vadászat különös vonásai címen bemutatott, 1995-ben mozivászonra vitt vígjátéka hozta el számára. Ez később a Nemzeti horgászat sajátosságai (1998) és a Nemzeti téli vadászat sajátosságai (2000) című darabbal egészült ki az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz mozifilm-trilógiájává.

A kilencvenes évek szentpétervári bűnözői alvilágáról forgatott, nagy nézettségű tévésorozatok is fűződtek a nevéhez.

A rendező az Oroszország népművésze elismerés birtokosa és állami díjas művész volt.

Tovább olvasom