Művház
Idén is folytatódnak a Müpa ingyenes online közvetítései
A nehézségek ellenére a Müpa számtalan digitális fejlesztést, új programokat valósított meg a 2020-as évben – mondta el Káel Csaba vezérigazgató az MTI-nek.
Káel Csaba az MTI-nek kiemelte: az idén is a munka folytatása a céljuk, koncertjeik továbbra is élőben, ingyenesen követhetők az intézmény online platformjain.
A Müpa január 31-ig nem fogad látogatókat, ám a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben nézők nélkül megvalósuló koncerteket a közönség továbbra is követheti az intézmény online platformjain. A következő időszakban a Müpa Home Live programjában olyan szólisták, zenekarok és együttesek követik egymást, mint Olivier Latry orgonista, a Lázár tesók, a Nemzeti Filharmonikusok és a Romengo.
“Számunka továbbra is a művészeink, nézőink, munkatársaink biztonsága a legfontosabb, így 2021 is arról szól majd, hogy ezt biztosítsuk számukra és minden eszközt megragadjunk arra, hogy ne álljon le a területen a munka” – mondta Káel Csaba, hangsúlyozva: a kulturális szektort időről időre újraindítani sokkal nehezebb, mint új, innovatív megoldásokat bevetve, a lehetőségekhez alkalmazkodva, akár más formában, de működésben tartani. A Müpa a következő időszakban is ezen dolgozik.
Mint mondta, feladatuk – ahogyan a Müpa-márkát felépítették a nemzetközi színtéren is -, hogy minél láthatóbbá tegyék a magyar művészeti élet ikonikus alkotóit világszerte Liszttől Bartókon át a kortársainkig.
Gyorsan reagáltak a kihívásokra
Elmondta: 2020 a kulturális élet minden szereplőjének valódi próbatétel volt, itthon és világszerte egyaránt. “Sokat tanultunk összetartásról, az egymás iránti felelősségről, a krízisekben rejlő lehetőségekről, kreativitásról, rugalmasságról, kitartásról” – mondta, hozzátéve, hogy egy régiós jelentőségű előadóművészeti intézmény küldetése nem változik egy ilyen rendkívüli időszakban sem. Hozzátette: hatalmas feladat volt minél gyorsabban, ugyanakkor kiváló minőségben online platformokra költöztetni a programok jelentős részét.
Elmondta: a Müpa gyorsan reagált a kihívásokra, számtalan digitális fejlesztést valósítottak meg, új formátumok és programok születtek azzal a céllal, hogy a közönség ne maradjon élmény nélkül és a művészeknek is védőhálót nyújtsanak. Az intézmény a járvány okozta veszélyhelyzet miatt már nem ünnepelhette élőben a 15. születésnapját márciusban, ám a lezárást követően megnyitotta a Müpa médiatárát, majd elindította a Müpa Home közvetítéssorozatot.
Magyar produkciók is bemutatkoztak a nemzetközi közönség előtt
A tavaszi időszak 14 hete alatt 90 előadást láthatott a közönség, ebből 51 a Müpa saját programja, míg 39 nemzetközi produkció, az Európai Hangversenytermek Szervezetének (ECHO) tagjaival összefogásban megvalósult közvetítés volt. Az együttműködésének köszönhetően nem csupán a hazai nézők pillanthattak be egy-egy nagy európai hangversenyterembe, de a magyar produkciók is bemutatkoztak a nemzetközi közönség előtt.
Az őszi időszakban is folytatódott a Müpa Home: nemcsak korábban nem publikált koncertfelvételeket osztottak meg a közönséggel, hanem a Müpa Home Live sorozat részeként ingyenesen, élőben streamelték az előadásokat.
Az elmúlt évben 114 közvetítés valósult meg, az online produkciókat összesen több mint 110 ezren követték a világ számtalan pontjáról. A Müpa Home sorozatot rangos kreatívipari díjjal jutalmazták a járványhelyzetre innovatív és kreatív választ adó, kiemelkedő projektek kategóriájában.
Káel Csaba felidézte: egyedülálló kezdeményezés volt a Müpa felszíni parkolójában nyáron megvalósult autósmozi, ahol sok zenekarnak és együttesnek a karanténidőszak után elsőként adtak újra színpadra lépési lehetőséget.
A vezérigazgató kiemelte: a Müpa Zeneműpályázat életre hívásával az volt a céljuk, hogy minél gazdagabb műfaji palettán segítsék elő új magyar zeneművek megszületését és segítséget nyújtsanak, perspektívát teremtsenek a hazai művészeknek. A pályázatra 14 zeneművészeti kategóriában 258 pályamunka érkezett, amelyek közül 48 zeneszerző és alkotótársaik 54 művét díjazta a szakmai zsűri.
Káel Csaba hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a pályázat nyertes művei mielőbb színpadra kerülhetnek, segítve az előadóművészeti élet minden szegmensét. Az első ősbemutató január 15-én valósul meg, amikor a Müpa Virág Anna Virág Therapy of a Bipolar Bear című kamarazenekari művét közvetíti az Átlátszó Hang fesztiválon.
A 2020-as évet a Müpa karácsonyi kisfilmmel és egy virtuális adventi kalendáriummal zárta, továbbá partneriskoláinak pedagógusait és diákjait 50 ezer különleges hangjegyfüzettel és egy interaktív zenei játékkal ajándékozta meg.
Káel Csaba kiemelte: sok hasznos tapasztalatot szereztek az online térben, a Müpa csapata erőn felül állt helyt és nagy eredményekre lehetnek büszkék. “Ugyanakkor az előadóművészet arról szól, hogy az adott pillanatban emberek közösséget alkotnak, személyesen vannak jelen, együtt gondolkodnak, összekapcsolódnak – ez rendkívüli érték, olyan élmény, amelyre szükségünk van, szükségünk lesz” – mondta.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.