Művház
Hét ország írói a tizedik Margó Irodalmi Fesztiválon
Könyvbemutató esteket szerveznek többek között az orosz Jurij Poljakovnak, a Nemzetközi Man Booker-díj ötös listáján szerepelt dán Dorthe Norsnak, az izraeli Zeruja Salevnek és a cseh Jaroslav Rudišnak is.
Október 19-22. között lesz az őszi Margó, amely a KKM-Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával a külföldi szerzőkre is fókuszál: fellép például péntek este a dán Dorthe Nors, akinek Tükör, index, kuplung című regénye a Nemzetközi Man Booker-díj idei rövid, ötös listáján is szerepelt. Az Economist szerint Nors könyve pazar feltárása a szorongásnak, egyszerre vicces és bátor, míg a Times szerint a főhős minden ízében modern: középkorú, szingli, próbálja magasabb fokozatba kapcsolni az életét, de semmiben sem hasonlít Bridget Jonesra. Sőt, egy angol újságíró a dán Woody Allennek nevezte.
Zeruja Salev egy izraeli kibbucban született és 2004-ben, Jeruzsálemben egy öngyilkos merényletben súlyosan megsérült, de négy hónap után felépült. A Libri Kiadónál jelent meg Szerelmes élet című regénye, ami Ámosz Oz szerint hipnotikus ritmusú regény, az utóbbi évek legerőteljesebbike, amelyért Salev három éve megkapta az egyik legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat.
Vasárnap 18 órakor a cseh Jaroslav Rudis lép a színpadra, aki volt már tanár, DJ, punkzenekar menedzsere, szállodai portás, újságíró, 2006 óta pedig író, és a Kafka Band frontembere. Első regénye, a hét nyelvre lefordított Berlin alatt az ég (2002) tette ismertté, több díjat nyert vele, színházi és rádiós feldolgozása is ismert. Alois Nebel című képregény-trilógiájából pedig rotoszkóp technikával készült animációs film, amely öt éve Európai Filmdíjat nyert az animációs film kategóriában. Nemzeti sugárút – Magányos bunyósok klubja című legfrissebb regényében a bunyós Vandam a várossal, a közelmúlttal és a család démonaival vívott örök párbajáról mesél, és büszke rá, hogy az 1989. novemberi tüntetésen a Národní třídán ő ütött először, kirobbantva ezzel a forradalmat. A valós események által inspirált kötet durva, egyszersmind melankolikus történet a prágai panelvalóságról, amelyben az emberek és a házak dacolnak a természettel és az elkerülhetetlen véggel.
A finn Rosa Liksom is eljön a tizedik Margóra: Szaniszló Judit beszélget a Finlandia-díjas írónővel vasárnap 3-kor. A 6-os számú fülke és új, Ideglenes című regényei mellett filmeket is készít, valamint fest, kerámiázik és képregényeket rajzol. Élete ennél is kalandosabb: Lappföldön, Finnországban született, egy kis, a meän nyelvet használó faluban. Fiatalabb éveit illegális épületfoglalóként töltötte foglalt házakban és kommunákban szerte Európában. Antropológiát és társadalomtudományt hallgatott Helsinki, Koppenhága és Moszkva egyetemein. Első három könyve írásakor egy pékségben, illetve bolti kisegítőként dolgozott Koppenhága kultikus városrészében, Christianiában, 1987 óta Helsinkiben él. Új könyve a finn társadalom görbe tükre: az ellenállhatatlan, kegyetlen humorral előadott tömör élettörténetecskék rendkívül színes szereplőgárdát vonultatnak fel: az egyedülálló, sokgyermekes házisárkánytól és egészséges önkritikával rendelkező élveteg asszonyságtól az alkoholmámorban coming-outoló lelkipásztorig, lelkiismeret-furdalásos orvvadászig, a harmadik világból nőt vásárló vénlegényig.
Pajtim Statovci huszonnégy évesen írta első könyvét, amivel rögtön elnyerte a rangos Helsingin Sanomat irodalmi díját a legjobb első regény kategóriában. Azóta tizenkét nyelvre fordították le Macskám, Jugoszlávia című kötetét. A New York Times szerint az író nem tesz úgy, mintha olyan utazást kínálna, amit minden olvasó értékel majd, de ez a varázslat része, és ez számít igazán: könyve csodálatos és jelentős teljesítmény, és egy világ választja el bármitől, amit nagy eséllyel olvasunk még idén. Statovci nappali és éjszakai rémálmokban bővelkedő regénye szívszorítóan pontos és ítéletmentes képet nyújt arról, hogyan sodródnak a hazájukat elhagyók két ország között, hontalanul, és hogyan adaptálódnak a különböző nemzedékek új otthonukhoz. A huszonhét éves szerzővel és Dragomán Györggyel Gerevich András beszélget vasárnap 4-kor a Margón.
Csütörtök este fél 7-től az Aegon-díjas Péterfy Gergely beszélget az orosz Jurij Poljakovval, aki az az egyik legnagyobb orosz irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője, író, forgatókönyvíró és nem mellesleg miniszterelnöki tanácsadó. Új könyve témája Demagrád, a világtól elzárt, szigorúan őrzött település, ahova az országot zűrzavarba és szegénységbe taszító demagrácia bukása és a Haza Megmentője hatalomra jutása után kitelepítik az előző rendszer politikai elitjét. Mulatságos disztópia és politikai szatíra korunk Oroszországáról.
Hogyan lehet két kultúrában élni, két nyelvben, kétfajta érzékenységgel? Miként viselhető el, hogy az ország, ahol látszólag élünk, olyan törvény megalkotására készül, amely megtiltja a kettős állampolgárságot? A Budapesten élő Nina Yargekov szociológus az írás mellett fordít és tolmácsol is, Franciaországban három regénye jelent meg, a legutolsó, Kettős állampolgárság című 2016-ban elnyerte a neves Prix de Flore irodalmi díjat. A szerzővel pénteken 5 órától Szederkényi Olga beszélget.
Vasárnap 5-től Sopsits Árpád kérdezi Lengyelország egyik legfontosabb horrorszerzőjét, Lukasz Orbitowskit, aki Egy másik lélek című könyvében egy valódi bűntényt dolgozott fel: lepusztult, omladozó, mocskos lakóházak között fáradt emberek utaznak a sárfoltos, mindig pontatlan, zsúfolt buszokon. Egyikük fejében váratlanul motoszkálni kezd egy különös gondolat, egy legyőzhetetlen vágy. Nincs indítéka, nincs oka, olyan, mint az éhség. Mintha egy másik lélek költözött volna a testébe, és parancsot adna a gyilkos tettre.
Szombaton 16 órától Európa női szemmel címmel lesz beszélgetés: Dora Csehova Csehországból, Hatice Meryem Törökországból, Rosa Liksom Finnországból és Hidas Judit Artner Sisso moderálásában járják körül a női tapasztalatokat a folyamatosan változó Európában.
A Margó Irodalmi Fesztivált hetedik éve rendezik meg nyáron, harmadik alkalommal ősszel is, október 19-22. között a Teslában, idén is a CAFe Budapest keretében, ingyenesen. Az októberi Margó a Bookline és a Főváros támogatásának is köszönhetően így már a tizedik lesz, amelyen hetven új címet ismerhetünk meg: Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Szécsi Noémi, Gerlóczy Márton, illetve Al Ghaoui Hesna, Karafiáth Orsolya és Szentesi Éva is új könyvvel jelentkezik, de fellép a Margón az idei Aegon-díjas Krasznahorkai László, és irodalmi stílusparódia-kötetével Bödőcs Tibor is. Az őszi Margó Fesztiválon idén is lesz a legnagyobb kiadókat felvonultató könyvvásár: a karácsonyi tumultust elkerülendő, a legújabb kötetek is jelentős, 20-50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg huszonhat kiadó standján. Sőt, az összes bemutatott új kötetet, a Margó Facebook oldalán induló játékban, meg is lehet nyerni.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.