Kövess minket!

Művház

Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban

– Legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen.

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Takaró Mihály irodalomtörténész leleplezi Herczeg Ferenc író szobrát a Nemzeti Színházban, fotó: MTI/Kovács Tamás

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.

“Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – mondta Kásler Miklós az ünnepségen.

A miniszter hangsúlyozta:

Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját.

“Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is. Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta” – jegyezte meg Kásler Miklós.

Herczeg Ferenc író újonnan felavatott szobra, Törley Mária szobrászművész alkotása a Nemzeti Színházban. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Beszélt arról, hogy Herczeg Ferenc íróként, illetve a Magyar Revíziós Liga vezetőjeként egyaránt a trianoni békediktátum igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra nemcsak ignorálta őt, hanem el is akarta feledtetni műveit, a rendszer bukásával azonban ismét kiadták műveit,

“mondanivalója ma is aktuális és figyelemreméltó, a nevét viselő díj Magyarországon az egyik legnagyobb irodalmi elismerés”.

Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, Herczeg Ferenc életművét három fogalom jellemezte: az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság. Felsorolta, hogy Bizánc című történelmi drámája (1904), majd Kék róka című polgári vígjátéka (1914) Rómától Moszkváig ismertté tette a nevét. Nem sokkal később – mint mellszobrán a felirat is rögzíti – ő lett az első, irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, mégpedig egymás utáni három évben (1925-1927) Az élet kapuja című kisregényéért.

A Herczeg Ferenc Társaság elnöke felidézte, hogy az író méltatói közé tartozott mások mellett a nyugatos Schöpflin Aladár vagy Kosztolányi Dezső. Hozzáfűzte: a második világháborút követően, a Révai-korszakban sok más alkotóval együtt kisöpörték az irodalmi kánonból.

“A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből. E szobor most méltó helyre került, s vele Herczeg Ferenc is megkapja a kései elégtételt, ismét elfoglalja helyét a magyar irodalom óriásai között”

– fogalmazott Takaró Mihály.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, “bármit próbáltak is meg vele elkövetni, jelen volt és marad”.

Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette. Az alkotó korábbi, Herczeg Ferencet ábrázoló szobrát 2013-ban avatták fel Badacsonytördemicen.

Művház

Sikeres volt a Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése (videó)

A műveletet a világhírű japán Nagata Acoustics végezte el. A Liget Budapest projekt keretében épülő zenei beavató intézmény az év végére elkészül és 2022 év elejétől várja a látogatókat.

Közzétéve:

Borítókép: Akusztikai tesztelés a Magyar Zene Háza üvegfalú koncerttermében, fotó: Liget Budapest Projekt

Az elmúlt napokban először hallottunk zenét a Magyar Zene Háza háromszáz fős nagyteremében és százfős kistermében, az eredmény pedig minden várakozásunkat felülmúlta – mondta el az MTI-nek a Magyar Zene Háza ügyvezetője.

Batta András hozzátette: az akusztikai teszteléssel a Nagata Acoustics irodát bízták meg, amely Japán számos nagy koncertterme mellett dolgozott például a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikai beállításán is.

A Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése azért is volt különösen izgalmas, mert az épület jelenős részben üvegből van, a homlokzati üvegfal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll, amelyek a ház egyes szakaszain megközelítik a 12 méteres magasságot. Csakhogy az üveg az akusztikának nem kedvez túlságosan, mert a hang “visszapattan” ezekről a sík felületekről, és ez a hangzásnak nem szokott jót tenni – jegyezte meg.

Batta András elmondása szerint azonban kiderült, hogy

az épületet megálmodó világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú már az épület tervezése során figyelembe vette az akusztikai kérdéseket, így a teremnek várakozáson felüli lett a hangzása.

A Nagata Acoustics munkatársai egy héten keresztül végeztek méréseket: a termeket először hangosítás nélkül, akusztikus hangszerekkel – szóló fuvolával, illetve egy vonósnégyessel, majd népi hangszerekkel tesztelték, végül hangosítással is – számolt be az igazgató.

Érdekesség, hogy a terem bármelyik pontján ugyanaz az akusztikai hangminőség, a zenészek is jól hallották magukat és egymást a színpadon, ami nem minden koncertteremben magától értetődő

– jegyezte meg, hozzátéve: mivel a kisterem fala a jó hangzást segítő faelemekkel egészült ki, így ott eleve jó akusztikára számítottak.

Az üvegfalú koncertterem akusztikájának teszteléséről készült videót itt tekintheti meg:

Batta András elmondta: csendben is végeztek méréseket, hogy teszteljék, mennyire szűrődnek be a környezet hangjai és hogy mennyire hallatszik a ház gépészete, de az épület ezeken a vizsgálatokon is megfelelt, a japán szakemberek csupán néhány apró korrekcióra tettek javaslatot.

Így már biztonsággal kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza egyaránt be tud fogadni klasszikus, jazz, világ-, nép- és könnyűzenei koncerteket is, ráadásul a tető által még fedett részen kialakítottak egy 200 fős szabadtéri színpadot is – közölte.

Igazi zenei beavató intézmény

Batta András hangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Zene Háza igazi zenei beavató intézményként fog működni, amibe a koncerteken és rendezvényeken túl beletartozik a rendhagyó zenepedagógiai tevékenység és az állandó, illetve időszaki kiállítások is.

Térszint alatt épül a kiállítótér, benne egy egyedülálló hangdómmal, amely ebben a méretben, állandó jelleggel nem található sehol máshol a világon – emelte ki, hozzáfűzve: ide nagyrészt beépítették már a projektorokat, a 360 fokos vetítővásznat és a hangszórókat.

Az igazgató beszámolója szerint

az állandó kiállítás egy zenetörténeti élménysétát kínál majd egy különleges, interaktív installációban.

Ehhez egy ezer négyzetméteres teret építenek be tematikusan, és párhuzamosan készülnek a kiállítás tartalmi elemei is: zajlik a több száz zenei részlet, filmbejátszás, videomapping, animáció és egyéb multimédiás tartalom kivitelezése.

Tartjuk magunkat a menetrendhez, így néhány héten belül megkezdődhet a ház tesztüzeme, és még az idén befejeződik a kivitelezés,

a jövő év elején pedig a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit a Magyar Zene Háza

– közölte Batta András.

Ezt követően is várnak még újdonságok a látogatókra – jegyezte meg: az első időszaki kiállítást valamivel későbbre tervezik, hiszen a ház megnyitásakor így is éppen elég újdonsággal és élménnyel találkozhat majd a közönség. Az állandó kiállítás után a “zenei csodák palotájaként” működő kreatív hangtér is látogathatóvá válik, majd a ház mellett tavasztól a szabadtéri zenei játszóteret is birtokba vehetik a gyerekek. Tehát: Városliget hangulat, a zene ligetében – tette hozzá Batta András.

Tovább olvasom

Művház

OneRepublic-koncert lesz jövő májusban a Sportarénában

Újra a magyar fővárosban ad koncertet az alterpop amerikai kedvence.

Közzétéve:

Flickr

A OneRepublic hét év szünet után tér vissza és 2022. május 13-án lép fel a Papp László Budapest Sportarénában – közölte a szervező Live Nation.

A 2002-ben Ryan Tedder énekes, dalszerző és Zach Filkins gitáros által alapított, középiskolai barátokból álló csapat (további tagok: Drew Brown – gitár; Brent Kutzle – basszusgitár, cselló; Brian Willett – billentyűs hangszerek; Eddie Fisher – dob) először akkor került a zeneipari szakemberek látóterébe, amikor teljesen ismeretlenül, lemezkiadói szerződés és támogatás nélkül komoly kereskedelmi sikert ért el a MySpace-en.

A debütáló album, a Dreaming Out Loud mégis csak jóval később, 2007-ben jelent meg, miután első kiadójuk a megjelenés előtt két hónappal kirúgta őket, amit valószínűleg azóta sokszor megbánt. Az első kislemez, az Apologize azonnal berobbant a nemzetközi élvonalba, húszmillió példányban kelt el, tizenhat országban vezette a slágerlistát, további ötven országban Top 10-ben szerepelt és Grammy-díjra is jelölték.

A második album Waking Up címmel 2009-ben jött ki és az elsőhöz hasonló kritikai és kereskedelmi sikereket ért el, többek között a Good Life és az All The Right Moves című dalnak köszönhetően. A harmadik stúdióanyag, a tavaly megjelent Native is rögtön a listák élvonalába került: a nagy sláger a Counting Stars lett, amely negyven millió példányban talált gazdára világszerte.



Negyedik albumuk, az Oh My My 2016-ban jelent meg, az eddigi utolsó, ötödik stúdiólemez, a Human idén. Az album dalai, a Run, a Wanted, a Didn’t I, a Better Days, a Someday és a Rescue Me együttesen 3 milliárd lejátszást tudhatnak magukénak.

A zenekar a Spotify-on több mint hatmilliárd lejátszásnál tart; Ryan Tedder a OneRepublic mellett Adele, Taylor Swift, Beyoncé, Leona Lewis, a Backstreet Boys, Jennifer Lopez, Demi Lovato, a Maroon 5 vagy Ariana Grande számára is dolgozott már.

Tovább olvasom

Művház

Szavak nélkül kommunikál a Rozmaring kunyhó legújabb lakója

A fogyatékossággal élők megismerése és elfogadása volt a Rozmaring kunyhó második részének fő témája, a nézők ugyanis megismerhették Deskét, a kedves sárga gubát, aki azért olyan csendeske, mert nem beszél.

Közzétéve:

Zih Zsolt/MTVA

Szeret játszani, imádja a finomságokat és hall mindent, szóval olyan mint bárki más, csak nem beszél. Ő Deske, a Rozmaring kunyhó legújabb lakója, akivel szombaton este ismerkedhettek meg a nézők és láthatták azt is, milyen nyelven kommunikálnak, akik hozzá hasonlóan nem tudnak beszélni.

Deske által a bábsorozat alkotói egy komoly, a bolygónkat érintő problémára is felhívták a figyelmet. A csupa-csupa szeretet kis guba ugyanis azért költözik a kunyhóba, mert a gépek elpusztították lakóhelyét, az erdőt. A szavak nélkül bemutatott pusztítás megrázó pillanatait végül a mosolygóssá varázsolt kunyhó oldja fel, mely otthon teremt mindazoknak, akik beköltöznek a biztonságot nyújtó falak közé.

A Rozmarin kunyhó 2. része IDE kattintva nézhető újra!

Az adás tematikájához kapcsolódva a gyereknevelés érzékeny témáival foglalkozó Rozmaring pillanatok a családnak-podcast is az elfogadást, az empátiát helyezte középpontba. A Rozmaring kunyhó weboldalán meghallgatható beszélgetésben dr. Polányi Viktória szakpszichológus és a bábjáték szerzője és főszereplője, Trömböczky Napsugár ezúttal Illés Fanni paralimpiai bajnok paraúszóval beszélget a témában.

A mediaklikk.hu/rozmaringkunyho oldalon újranézhetők az epizódok, meghallgathatók a podcastok, sőt további extra tartalmak is találhatók itt, többek között a rajzpályázati felhívás, amelyre óvodások és általános iskolások alkotásait várja az MTVA két kategóriában. Pályázni október 30-ig lehet „Ő a kedvenc gubám” és „Ez történik a Rozmaring kunyhóban” témákban a hetedhetkaland@mtva.hu címen. A legjobb rajzokat a Hetedhét kaland című műsorban is láthatják a nézők.

Tovább olvasom