Kövess minket!

Művház

Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban

– Legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen.

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Takaró Mihály irodalomtörténész leleplezi Herczeg Ferenc író szobrát a Nemzeti Színházban, fotó: MTI/Kovács Tamás

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.

“Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – mondta Kásler Miklós az ünnepségen.

A miniszter hangsúlyozta:

Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját.

“Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is. Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta” – jegyezte meg Kásler Miklós.

Herczeg Ferenc író újonnan felavatott szobra, Törley Mária szobrászművész alkotása a Nemzeti Színházban. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Beszélt arról, hogy Herczeg Ferenc íróként, illetve a Magyar Revíziós Liga vezetőjeként egyaránt a trianoni békediktátum igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra nemcsak ignorálta őt, hanem el is akarta feledtetni műveit, a rendszer bukásával azonban ismét kiadták műveit,

“mondanivalója ma is aktuális és figyelemreméltó, a nevét viselő díj Magyarországon az egyik legnagyobb irodalmi elismerés”.

Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, Herczeg Ferenc életművét három fogalom jellemezte: az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság. Felsorolta, hogy Bizánc című történelmi drámája (1904), majd Kék róka című polgári vígjátéka (1914) Rómától Moszkváig ismertté tette a nevét. Nem sokkal később – mint mellszobrán a felirat is rögzíti – ő lett az első, irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, mégpedig egymás utáni három évben (1925-1927) Az élet kapuja című kisregényéért.

A Herczeg Ferenc Társaság elnöke felidézte, hogy az író méltatói közé tartozott mások mellett a nyugatos Schöpflin Aladár vagy Kosztolányi Dezső. Hozzáfűzte: a második világháborút követően, a Révai-korszakban sok más alkotóval együtt kisöpörték az irodalmi kánonból.

“A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből. E szobor most méltó helyre került, s vele Herczeg Ferenc is megkapja a kései elégtételt, ismét elfoglalja helyét a magyar irodalom óriásai között”

– fogalmazott Takaró Mihály.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, “bármit próbáltak is meg vele elkövetni, jelen volt és marad”.

Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette. Az alkotó korábbi, Herczeg Ferencet ábrázoló szobrát 2013-ban avatták fel Badacsonytördemicen.

Művház

“Nem készülünk kultúrharcra, de olyan szélsőségesek, mint NoÁr, biztos nem kapnak támogatást”

“Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!” – fogalmazott Hoppál Péter államtitkár.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint fia, Hoppál Hunor újságíró-műsorvezető és Kiss Fruzsina, az Ami összeköt című rendhagyó kötet szerkesztője volt Huth Gergely vendége a legutóbbi Polbeatben. A műsorvezető megkérdezte: harcos lesz-e a legújabb Orbán-kormány kultúrpolitikája, mire Hoppál Péter a miniszterét, Csák Jánost idézve úgy fogalmazott: 

Inkább értékalapú, amibe sok mindenki belefér, de a szélsőségesek nem.

A régi-új államtitkár, a Pesti TV és a PS-Polbeatek visszatérő szereplője elárulta: Csák János miniszterrel az első hivatali napjukon tartottak egy szűkebb körű megbeszélést, ahol rangos megszólalók egyből felvetették: harcos vagy nem harcos kultúrpolitikát folytatnak-e a jövőben?

„Erre a válaszunk az volt, hogy értékalapút. Ha konkrétabban kell fogalmazni: olyan támogatási okiratot biztosan nem fogok aláírni, amiben destruktív, utcai anarchistákat pénzelnek, merthogy a Molnár Áron, azaz a NoÁr névre hallgató szinkronszínészt és politikai aktivistát az Emberi Erőforrások Minisztériuma súlyos milliókkal támogatta eddig” – olvasható a Mandiner cikkében. 

Aki kisodródik a szélsőségesség ilyen fokára, az valóban éljen meg a piacról! Az állami támogatás legyen olyan rang és nívó, amit ki kell érdemelni!

„Mindig is harcoltam az Aczél György-i gondolat ellen, hogy az államnak ítélnie kell a kvalitások felett, ugyanakkor az állam által felkért, hozzáértő szakembereknek igenis meg kell mondania, hogy milyen nívó fölött érdemes valaki köztámogatásra” – érvelt Hoppál Péter, aki nyomatékosította: a hagyományőrző, értékalapú nemzeti kultúrpolitikába beletartozik az is, hogy például „az ikonográfiánk részét képező István, a király nagyszerű szövegírója (Bródy János – a szerk.) is részesülhessen támogatásból”, függetlenül attól, hogy fülsértő választási dalocskákat készített a kampányok során.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára

Tovább olvasom

Művház

Semmelweis Ignác igaz története a Dunán

Az anyák megmentőjének viszontagságos életéről és pályájáról készült 2014-es ismeretterjesztő filmet Semmelweis-napon, július 1-jén tűzi műsorára a csatorna. A film a vetítés után hét napig megtekinthető a Médiaklikken.

Közzétéve:

MTI Fotó: Rosta Tibor

Feltárt és tudományosan igazolt tények alapján rekonstruálja Semmelweis korszakalkotó felfedezésének körülményeit, valamint emberi és szakmai meg nem értettségének és korai halálának okait Az életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című film.

A Haumann Péter közreműködésével készült alkotás reklám és megszakítás nélkül, július 1-jén, az orvos zseni születésének évfordulóján 14:20-tól tekinthető meg a Dunán.

Az adásba kerülés után a film újranézhető a közmédia digitális gyűjteményében, a mediaklikk.hu oldalon, ahol több száz film, műsor és podcast-adás ingyenesen elérhető.

Borítókép: Farkas Pál szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác szobra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kertjében

Tovább olvasom

Művház

Halálos tavasz – 8 kulisszatitok a legendás “magyar film noirról”

Hogyan lett kasszasiker és kultuszfilm a Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével készült 1939-es játékfilm? A Halálos tavasz június 30-án, csütörtökön újra az M5 műsorán, amelynek legizgalmasabb háttértörténeteit* gyűjtöttük össze.

Közzétéve:

MTVA

Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak – ismerteti az MTVA. 

Június 30-án, csütörtökön 13:45-től, reklám és megszakítás nélkül az M5 kulturális csatornán tekintheti meg újra a közönség a világháborús évek népszerű melodrámáját, Karády Katalin filmes debütálását,

amelyről néhány lebilincselő érdekességet találhatunk az MTVA Archívumában.

1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.

2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.

Forrás: MTVA

3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására; habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. Polgár dalszöveget is próbált írni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért hozzájárulása nélkül nyúltak hozzá verséhez.

4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.

5) A női főszereplő, Karády Katalin darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.

6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhatott a háborúellenes véleményének.

7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget” – a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy csillagát mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.

8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.

Borítókép: Karády Katalin a Halálos tavasz című filmben

Tovább olvasom