Kövess minket!

Művház

Hat nagy fesztiválon lesz saját színpada a Hajógyárnak

Hat nagy hazai fesztiválon állít saját színpadot a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Hajógyár Petőfi Színpad, “a popkultúra kikötője” széles spektrumot lefedő, színes értékeket közvetítő programokkal jelentkezik.

Pixabay

A Hajógyár Petőfi Színpad közleménye szerint a Hajógyár saját színpadán hozza el a közönségnek az ismert és ismertségre méltó kortárs művészeket a Telekom VOLT Fesztiválon, az EFOTT-on, a Művészetek Völgyén, a Szigeten, a Strandon és a SZIN-en is.

Mint írták,

a multimédiás platform helyszíni kitelepüléseinek célja, hogy olyan kulturális programokat nyújtson, amelyek az underground és mainstream műfajokat kézen fogva vonultatják fel a hazai és határon túli magyar értékteremtők legjavát, és mutatják be a kevésbé ismert, de tehetséges előadók és alkotók munkásságát.

Az élőzenei kínálatban a raptől és a slam poetrytől a popon és az egyszálgitáros akusztikus előadásokon át a nagyzenekaros felállású koncertekig lesznek produkciók, a már ismert és még felfedezésre váró előadóktól egyaránt.

A színpadokon a magyar kortárs művészek is bemutatkoznak. Bemutatkozik a Hajógyár saját multimédiás videófelülete, minden nap vetítést tartanak a hajogyar.hu saját gyártású műsoraiból, a fesztiválok aznapi line up-jához igazodva. A fesztiválokon levetítik a Hajógyár első saját gyártású koncertfilmjét, a Carson Comáról készült alkotást, amely hamarosan országszerte látható a mozikban. A filmvetítés a műsorvetítésekhez hasonlóan a zenekar fellépésének napján történik.

A Strand fesztiválon elsőként szervezik meg a Legendák című projektet a Strand és a Hajógyár közös zászlaja alatt: ebben a múlt nagy hatású zenészeinek és napjaink népszerű előadóinak fúziója valósul meg. Bemutatkoznak továbbá a Hangfoglaló Program idei évadjának támogatottjai, valamint a Nagylemez Program nyertesei is. A hajnali party sávban a Petőfi Elektrik dj-i töltik meg élettel a színpadot.

A Hajógyár Petőfi Színpad összesen huszonnégy napon át tartó, több mint kétszáz programot kínáló fesztiváljelenléte több tucat zenei szakember bevonásával valósul meg.

A közlemény arra is kitér, hogy hatvan évnyi popkultúra rendszerezését kezdte meg a Magyar Popkulturális Értéktár, ezzel új, muzeológiai szintre emelve a könnyűzenei életet. A folyamatosan bővülő és alakuló popkulturalis.hu-n digitálisan hozzáférhetővé válik a magyar zenei élet megannyi képes és videós tartalma. A világszinten is páratlan kezdeményezés segíti a zenei szakemberek, előadók és a közönség összekapcsolódását.

Borítókép: illusztráció

Művház

Jövő hétfőn kezdődik az 50. Tokaji Írótábor

A zempléni településen augusztus 25-ig szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetés, bemutatók, esténként koncertek várják az érdeklődőket.

Közzétéve:

Borítókép: A 43. Tokaji Írótábor záróünnepsége a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015-ben. MTI Fotó: Vajda János

A Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozójának megnyitója után Sütő András Káin és Ábel című művével lép színpadra a Paulay Ede Színház Kis Domonkos Márk rendezésében – olvasható az esemény programjában.

Másnap a plenáris ülésen Alexa Károly és Márkus Béla irodalomtörténészek és Mezey Katalin író tart előadást.

A második plenáris ülésen a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán Soltész Márton irodalomtörténész a Tokaji Írótábor történetéről, Bertha Zoltán irodalomtörténész “Harangzúgásos” magyar irodalomról beszél, míg Kelemen Erzsébet író, irodalomtörténész az irodalomnak a magyar nemzeti identitás formálásában és erősítésében nyújtott szerepéről tart előadást.

A jubileumi írótáborban mutatják be az 1986-os Tokaji Írótábor eddig kiadatlan évkönyvét Soltész Márton szerkesztésében. Bemutatkozik a Magyar Kultúra című új folyóirat, felolvasást tartanak a korábbi évek Tokaji Írótábor-díjasai.

Esténként koncertek lesznek a város főterén. Fellép a Vintage Dolls, a Sárik Péter Trió, kortárs költők megzenésített verseivel az Eleven Költők Társasága, valamint Pély Barna.

Az Egy irodalmi nemzedék a rendszerváltozás forgatagában című kerekasztal-beszélgetésen Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor vesz részt.

Az esemény zárónapján Horváth Júlia Borbála író, antropológus, Borvendég Zsuzsanna történész és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásain szó lesz egyebek mellett a magyar kultúrában máig élő szocializmusról, a kádári rendszer lebontásáról, valamint a kultúra, tudomány és politika jövőképéről.

Ugyancsak az utolsó napon a jubileum alkalmából ünnepélyes keretek között átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére, Oláh Jánosra és Hubay Miklósra pedig faültetéssel emlékeznek. A jubileumi találkozó a díjátadóval ér véget.

Tovább olvasom

Művház

Körtvélyesi László organikus képeiből nyílik kiállítás Pécsett

A több mint ötven éve aktív fotográfus, fotóművész utoljára hét éve mutatta be műveit önálló kiállítás keretében, most augusztus 25-től a pécsi Művészetek és Irodalom Házában lesznek láthatók alkotásai.

Közzétéve:

Az eredetileg erdészeti-vadászati technikumi végzettségű Körtvélyesi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a kiállítás ars poeticája a “hajolj közelebb, nézz a szemembe, fényképezz le, vigyél magaddal és mutass meg másoknak” gondolatai köré rendeződik.

“A kövekben, a patakokban, az évszakok változásában, a körülöttünk lévő mikrovilágban olyan gyönyörűséges értékek lakoznak, amelyeket észre kell venni”

– fogalmazott.

A tárlaton a közönség egyebek mellett átvilágított termésekről, különleges formájú gyümölcsökről és bomlófélben lévő falevelekről láthat kisméretű, 18-szor 24 centiméteres képeket, amelyekhez – mint a fotóművész rámutatott – “garantáltan közelebb kell hajolni”.

Körtvélyesi László kifejtette: az alkotások méretéből fakadóan a kiállított fotókat egyszerre csak egy ember tudja szemlélni, így “kényszeríti rá” a nézőt, hogy rászánja azokra az időt.

Hozzátette:

a túlnyomó többségben néhány négyzetméteren, “a lehető legegyszerűbb technológiával” készült képek esetében nem alkalmazta a fotográfia – mint fogalmazott – “jelenleg divatos” utómunkálatait.

Körtvélyesi László, becenevén Körte 1948-ban született Mosonmagyaróváron, szabadúszó fotográfus, 1992-től tanított a Janus Pannonius Tudományegyetem, később a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán gyakorlati fotográfiát. Az 1970-es évektől kezdve a polgári légi fotózás magyarországi újjáélesztésének egyik központi alakja, úttörője volt, emellett több mint harminc éve fényképezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett előadásait a társulatok hivatalos fotósaként.

Az Artportal művészlexikonjának ismertetése a Mecseki Fotóklub tagja, fotózta a siklósi művésztelep életét, munkáit, aktfotóiról ismert szélesebb körben, de készít műtárgyfotókat, reklámfelvételeket, pécsi városképeket földről és levegőből egyaránt. Hosszú ideje dokumentálja a magyarországi németek, újabban a baranyai horvátok életét, szokásait, népviseletét. Az e témában eddig megjelent köteteken túl továbbiakat is tervez kiadatni a jövőben.

Tovább olvasom

Művház

Kerekes Péter Cenzor című filmje nyerte a romániai Anonimul fesztivál nagydíját

Így a felvidéki filmrendező és csapata kapta meg az OTP Bank által a nagydíjra felajánlott 3 ezer eurót is – közölték vasárnap a szervezők.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből, forrás: YouTube/Punkchart films

A független filmesek támogatására alapított nemzetközi seregszemlét augusztus 8. és 14 között immár 19. alkalommal tartották meg a Duna-delta és a Fekete-tenger torkolatánál található Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településen. Az eseményen a kassai születésű rendező szlovák-cseh-ukrán koprodukcióban forgatott első fikciós nagyjátékfilmje bizonyult a legjobbnak.

A film az odesszai női börtönben játszódik, ahova Kerekes és Ivan Ostrochovsky társ-forgatókönyvíró és producer hat éven át járt forgatni. A Cenzorka számos dokumentarista elemet tartalmazó fikciós történet a börtön lakóinak életéről. Az alkotásban az elítéltek önmagukat alakítják, és csak a három főszerepet játsszák színésznők.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A Cenzorkát tavaly a Velencei Filmfesztivál Kitekintő (Orizzonti) szekciójában mutatták be, és ott elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A romániai fesztivál nagydíjáért kínai, spanyol, német és török film volt még versenyben.

A legjobb román rövidfilmnek járó díjat a zsűri Miruna Minculescunak ítélte oda a Fragmentari (Törések) című alkotásért. A legjobb külföldi rövidfilmnek járó díjat a brazil Leonardo Martinelli kapta a Fantasma Neon című filmért.

Tovább olvasom