Művház
Harry Potter óta nem volt akkora sikere könyvnek, mint Harry herceg új memoárjának
A példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam egyes köteteinek megjelenése óta nem volt akkora kereslete könyvnek, mint Harry sussexi herceg kedden megjelent memoárjának.
A “Spare” (Tartalék) című 407 oldalas műből – amely magyarul március 17-én jelenik meg a Corvina kiadásában, “Tartalék” címmel – a globális kiadó, a Penguin Random House brit érdekeltsége (Transworld Publishers) a forgalmazás első napján 400 ezer példányt értékesített könyv, e-könyv, illetve hangoskönyv formájában.
A két legnagyobb angliai hagyományos könyvesbolt-hálózat, a Waterstones és a WH Smith a szokásos időpontnál hamarabb kinyitotta üzleteit, bár a boltok előtt ezúttal nem voltak akkora sorok, mint a Harry Potter-epizódok megjelenése előtt.
Az eddigi abszolút rekordot a Harry Potter és a halálos szentek (Harry Potter and the Deathly Hallows) című regény tartja. J. K. Rowling brit írónő regényfolyamának hetedik epizódjából, amely 2007 júliusában került a piacra, a megjelenés utáni első teljes napon Nagy-Britanniában 2,65 millió, az Egyesült Államokban 8,3 millió – vagyis csak a két legnagyobb angolszász piacon majdnem 11 millió – kelt el.
Larry Finlay, a Transworld vezérigazgatója kedd este a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak elmondta: a cégnél mindig is tudták, hogy Harry herceg új memoárját elkapkodják majd a polcokról, de az elsőnapi kereslet a legvérmesebb várakozásokat is felülmúlta.
Úgy tudjuk, hogy ennél több csak a másik Harryről szóló könyvből fogyott az első napon
– fogalmazott a Penguin Random House brit érdekeltségének vezetője.
A hetek óta óriási várakozást csak fokozták azok a részletek, amelyek a megjelenés előtt egyébként hétpecsétes titokként őrzött könyvből idő előtt kiszivárogtak.
Nyilvánosságra került például az a rész, amelyben Harry – III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája – felfedi, hogy bátyja, Vilmos trónörökös egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben.
A vita Harry amerikai felesége, Meghan hercegnő körül robbant ki, akit a könyvrészlet szerint Vilmos nehéz természetűnek, gorombának, nyers modorúnak nevezett, Harry viszont azzal vádolta bátyját, hogy “a sajtóban Meghanról elterjedt narratívát szajkózza”.
A szóváltás odáig fajult, hogy a trónörökös elvesztette önuralmát, és káromkodások közepette, a gallérjánál fogva a padlóra teremtette öccsét, miközben nyakláncát is elszakította – olvasható a kedden hivatalosan is hozzáférhetővé vált kötetben.
A memoár címe arra a keserűségre utal, amelyet Harry érez amiatt, hogy ő csak a “tartalék” a brit királyi családban.
Az elterjedt mondás szerint ugyanis a mindenkori uralkodó akkor gondoskodik megfelelően a trónutódlásról, ha házasságából születik egy trónörökös (heir) és egy tartalék is (spare).
Harry jelenleg az ötödik a brit trónutódlási sorban, Vilmos ugyanakkor az első, aki édesapja, III. Károly után majdan az Egyesült Királyság következő uralkodója lesz.
Hatalmas feltűnést keltett az a rész is, amelyben Harry feltárja, hogy afganisztáni katonai szolgálatai alatt 25 embert ölt meg.
A herceg tíz évet töltött a brit fegyveres erők kötelékében, és kétszer szolgált az afganisztáni tűzvonalban.
Könyvében erről azt írja, hogy a legtöbb katona nem tudja, hány ellenséget ölt meg a csatákban, mivel az összecsapások körülményei közepette gyakori a célzás nélküli tüzelés.
“A laptopok és az Apache-ok korában azonban” az ő két afganisztáni szolgálatának minden mozzanatát rögzítették, és mindig pontosan tudta, hogy hány ellenséges fegyverest ölt meg. “Az én esetemben ez a szám huszonöt. Ez nem tölt el megelégedettséggel, de nem is szégyellem” – fogalmaz memoárjában a herceg. Hozzáteszi: a csatatéren csak úgy lehet harcolni, ha a katona az ellenséget nem embernek, hanem a tábláról eltávolítandó sakkfigurának tekinti.Ez a szövegrészlet felháborodást keltett a brit hadseregen belül is.
Tim Collins nyugalmazott ezredes, aki a 2003-ban kezdődött iraki háború idején a brit kontingens egyik parancsnoka volt, a brit fegyveres erők lapjának (Forces News) nyilatkozva úgy fogalmazott: a hadseregben “mi nem így viselkedünk és nem így gondolkodunk”.
Arra utalva, hogy Harry 25 ellenséges fegyveres megöléséről ír, Collins kijelentette, hogy “nem vésünk rovátkákat a puskatusba, ilyesmit soha nem is csináltunk”. Az ezredes “anyagi haszonszerzés céljából elkövetett tragikus szélhámosságnak” nevezte Harry herceg memoárját.
A könyvben Harry felfedi azt is, hogy Vilmossal együtt arra kérték apjukat: ne vegye feleségül ifjúkori kedvesét, Camilla Parker-Bowles-t. Károly akkori trónörökös 15 évig élt házasságban Harry és Vilmos édesanyjával, az 1997-ben tragikus autóbalesetben elhunyt Diana hercegnővel, de az utolsó éveket már különváltan töltötték, majd 1996-ban el is váltak. A könyvben Harry leírja: ő és bátyja megígérte Károlynak, hogy szívesen látják Camillát a családban, csak azt kérték, hogy ne vegye feleségül. Károly azonban nem hallgatott rájuk: 2005-ben összeházasodott kedvesével, akivel a Dianával kötött házassága alatt is fenntartotta bensőséges kapcsolatát. Az esküvő után Károly második felesége a Kamilla, Cornwall hercegnője címet viselte, férje trónra lépése óta pedig ő a “Queen Consort”, vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.
Harry és Meghan 2020 márciusában felhagyott a brit királyi család magas rangú tagjaiként rájuk háruló hivatalos feladatok ellátásával, és első gyermekükkel együtt Kaliforniába költöztek. Kapcsolatuk a családtagokkal – különösen Vilmossal és feleségével, Katalin hercegnővel – azóta is feszült.
Borítókép: Harry herceg, III. Károly brit király másodszülött fia Spare (Tartalék) című emlékiratának példányait kicsomagolják egy londoni könyvesboltban 2023. január 10-én, miután éjféltől megkezdték a könyv árusítását
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.