Kövess minket!

Művház

Háromszázhetven filmet vetítenek a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon

Harminc országból háromszázhetven filmet vetítenek augusztus 11. és 15. között a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF), amelynek programjában szakmai események, kiállítások, közönségtalálkozók, könyvbemutatók, fényfestés és családi programok is szerepelnek.

MTI/Balogh Zoltán

Ötven éve jött létre a Kecskemétfilm, akkor még szokatlan módon egy vidéki városban, 1985-ben pedig elindult a fesztivál is – először triennáléként, Kecskeméti Animációs Filmszemle néven -, amely később nemzetközi rendezvénysorozattá bővült, és az európai fesztiválszövetség tagja lett – idézte fel a fesztivál keddi sajtótájékoztatóján Mikulás Ferenc, a KAFF és a Kecskemétfilm igazgatója.

Mint hozzátette, a fesztivál azóta is egyfajta ünnep, ahol találkozhat a magyar és a nemzetközi animációs szakma, a média és a közönség.

A KAFF azonban összművészeti eseménysorozat is – jegyezte meg Mikulás Ferenc -, hiszen a filmvetítések mellett több alkotó képzőművészeti kiállításokon is bemutatkozik, de a gyerekekre is gondolnak, ők például animációs játszóházban készíthetnek saját rajzfilmet. Mint kiemelte, több program is megemlékezik majd a kecskeméti rajzfilmstúdió alapításának ötvenéves jubileumáról is.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a közmédia és a Kecskemétfilm kapcsolata régi múltra tekint vissza:

Kecskeméten készült például a több mint negyven országban vetített Magyar népmesék sorozat vagy a nagy sikerű Vízipók, csodapók is.

Az együttműködés azóta is folytatódik, az egyik legújabb eredmény a Toldi animációs sorozat, amelyet az MTVA rövidesen bemutat majd – közölte.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára hangsúlyozta: nagyon kevés olyan, tartós sikert és folyamatos fejlődést mutató magyarországi művészeti fesztivál akad, mint a KAFF, ezért a köztestületté alakult MMA az elsők között alakított ki partneri kapcsolatot a fesztivállal. Az MMA nemrég elhunyt, tiszteletbeli elnöke, Jankovics Marcell rajzfilmrendező révén az akadémia erős személyes kötődéssel is bírt Kecskemét felé – jegyezte meg.

Kucsera Tamás Gergely hozzáfűzte, hogy az idei KAFF retrospektív vetítésekkel emlékezik meg Jankovics Marcellről csakúgy, mint Gyulai Líviuszról és Richly Zsoltról is, az MMA Könyvkiadó pedig több kötet bemutatóját is a fesztiválon tartja meg.

Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere kiemelte, hogy a Kecskemétfilm az a műhely, amely a leginkább hozzájárult Kecskemét nemzetközi ismertségéhez, de a stúdió nemcsak a város szempontjából fontos: Kecskeméten élte túl a magyar animáció a rendszerváltást.

A jövőről szólva közölte, hogy

tervbe vették a kecskeméti egyetemen egy animációs képzés elindítását és rövidesen létrejöhet a Magyar Animáció Háza is.

Kollarik Tamás a magyar versenyprogram zsűrijének tagjaként méltatta a magyar animációs filmet. Mint felidézte, negyven éve nyert Oscar-díjat Rófusz Ferenc Légy című rövidfilmje, és ez a “nagy generáció” most is aktív, miközben már a fiatalok – például Bucsi Réka – is nagyszerű alkotásokat hoznak létre, a közmédiának köszönhetően pedig a közönséghez is eljuthatnak a magyar animációs filmek.

A KAFF közönsége négy napon át három moziban és két szabadtéri helyszínen nézheti meg a magyar és európai animációs filmtermés legjavát; a fesztivál részletes programja a https://2021.kaff.hu honlapon érhető el.

Borítókép: Kollarik Tamás, a magyar versenyprogram zsűrijének tagja, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm igazgatója, Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója (b-j) a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál sajtótájékoztatóján Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház kávézójában

Művház

Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

Közzétéve:

Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

Tovább olvasom

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom

Művház

Átadták a Kulturális Filmek 8. Fesztiváljának díjait

Azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni – vélekedett Kövér László, az Országgyűlés elnöke az eseményen.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A szombati záróünnepségen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállyán Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta:

2010 óta a magyar állam a filmgyártásban pénzügyi esélyegyenlőséget akart biztosítani azoknak az alkotóknak, akik “magyar szemmel, szívvel, ésszel és tehetséggel” képesek elérni, hogy az eszme és az abból kisarjadó film ne csak másoké, hanem – több mint negyven év kommunizmus és húsz év posztkommunizmus után – “végre a miénk” legyen.

Úgy vélte, azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni. Ez a nemzeti kultúrpolitika és a nemzeti filmgyártás lényege és célja – hangsúlyozta Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára (j) átadja az első helyezettnek járó elismerést Magyari Teklának (b2) és Simó Csabának (b), a Csibészek patrónusa című film alkotóinak a Kulturális Filmek 8. Fesztiválján Tállyán 2022. augusztus 6-án, fotó: MTI/Vajda János

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: az elmúlt tíz évben sok minden történt, komoly erőfeszítéseket tett a filmszakma, és ismét bebizonyosodott, hogy csak a minőség, csak az érték, és csak a jó színvonalon elvégezett munka számít.

Ezen a fesztiválon mindenki megtapasztalhatta, mi mindent lehet elmondani az életünkről, sorsunkról öt percben, és láthattuk, milyen sok ember és sokféle hivatás tartja össze a kulturálisan és lelkileg egységes magyar nemzet szövetét alkotó közösségeket

– mondta Kövér László.

A helyi magyar kultúrát feldolgozó, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ magyarok lakta területein leforgatott versenyfilmeket előbb a közönség online értékelhette, a legjobb alkotásokról pedig a Koltai Gábor filmrendező vezette zsűri a fesztivál keretében megrendezett döntőben mondott véleményt.

Az első helyezett filmet, Magyari Tekla (b2) és Simó Csaba (b) Csibészek patrónusa című alkotását itt is meg tudja tekinteni:

A huszonnégy, online is megtekinthető kisfilm közül két alkotás generálta a legnagyobb nézői aktivitást: az Alföld TV A Puszta varázsa, A csikós apáról fiúra című filmjének alkotói 600 ezer, míg az Antika című kisfilm három délvidéki készítője 500 ezer forintos különdíjat vehetett át.

A további díjazottak névsora a 8.kultfilm.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom