Kövess minket!

Művház

Három elsőfilmest támogat a Filmalap

A Filmszakmai Döntőbizottság Szilágyi Fanni, Fazekas Máté és Dér Asia Inkubátor Programban készülő alkotásainak szavazott meg filmgyártási támogatást.

Veszélyes lehet a fagyi címmel a Filmalap 67 millió forintos támogatásával készül Szilágyi Fanni (A csatárnő bal lába életveszélyes) első mozifilmje. A tervek szerint jövő áprilisban kezdődik a „nyers, de szentimentális” film forgatása, mely egy szerelmi háromszögbe bonyolódó egypetéjű ikerpár története lesz két szemszögből elmesélve. A szereplőválogatás folyamatban van.

A Veszélyes lehet a fagyi 2021-re készül el, producerei Pataki Ágnes és Kenesei Edina.

Fazekas Máté Kilakoltatás munkacímen készíti első mozifilmjét. A dramedy egy fiatal és elszánt bírósági végrehajtó és egy kilakoltatás előtt álló elkeseredett, idős néni heroikus küzdelmét mutatja be egy napba sűrítve. A Filmalap 67 millió forintos támogatásával készülő Kilakoltatás különlegessége lesz, hogy női operatőr, Tóth Judit Evelin fényképezi.

A Kilakoltatás producere Osváth Gábor és Fülöp Péter, a forgatás késő tavasszal kezdődik Budapest külső kerületeiben. A főszerepekben a Kaszás Attila-díjas Orosz Ákos (Saul fia, Brazilok, Nyitva) és a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas, Érdemes művésze, Nagy Mari (Akik maradtak, Az ajtó) lesz látható. A végrehajtó húgát a Katona József Színházból ismert ifjú tehetség, Mészáros Blanka (Guerilla) alakítja.

A Filmalap 24 millió forintos támogatásával készülő Nem haltam meg című dokumentumfilm egy sikeres, pörgős életet élő galerista mindennapjait követi, aki 51 évesen megtudja, hasnyálmirigy rákja van. A túlélés esélye alig 8%, ő mégis a szembenézés lehetőségeként tekint betegségére. Meg akar változni gyökerestül. A betegséget végül sikerül legyőznie, de mihez kezd a győztes csata után?

Dér Asia dokumentumfilmje a szembenézés és a változás lehetőségeit taglalja. A Nem haltam meg producere Meggyes Krisztina, Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur. A kétéves időszakot követő forgatás novemberben kezdődik, a film a tervek szerint 2022-ben kerül mozikba.

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom

Művház

Szombat Éva nyerte az idei Capa-nagydíjat

A pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható.

Közzétéve:

Szombat Éva nyerte el Orgazmust kérek, nem rózsát című munkájával idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által alapított Capa-nagydíjat; a pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható – közölte a Capa Központ pénteken.

A Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot.

A Capa-nagydíj zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül: Bácsi Róbert László, Szombat Éva és Turós Balázs egy – koronavírus-járvánnyal nehezített – éven keresztül dolgoztak tovább munkáikon.

A Capa-nagydíjas Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című anyagával a női szexualitást fókuszba téve tabudöntögető, de mégis játékos módon igyekszik a nők társadalmi helyzetére tágabban is reagálni.

Bácsi Róbert László Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című sorozatában az évtizedek óta bizonytalan politikai helyzetben billegő, katonai konfliktusok színteréül is szolgáló kaukázusi területen élő emberek sorsát mutatja be a dokumentarista fotográfia eszközeivel.

Turós Balázs pedig A dolgok természete című személyes hangú munkájában demens nagymamáját középpontba helyezve próbál közelebb kerülni az elmúlás örök kérdéséhez, miközben az anyaghoz kötődő saját viszonyát is górcső alá veszi.

Az ösztöndíjasok munkáiból rendezett kiállítás 2021. október 22. és november 14. között látható a Capa Központ Project Roomban. A tárlatot 18 év alattiak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.

Tovább olvasom