Művház
Hajnalcsillag
Milánovics Danica író, nyugdíjas gyermek- és családgondozó. A Fészek Gyermekvédő Egyesület tiszteletbeli elnöke és aktív tagja. Szeret barátkozni és szeret utazni. Összebarátkozott Faludy Györggyel is, akinek az utolsó évéről könyvet írt. Végigjárta az El Caminót, Európa és a világ egyik leghíresebb zarándokútját, a Szent Jakab zarándoklatot is, ahol új barátságokat kötött. Sárközi Lászlónak, a Fedél Nélkül szerzőjének interjúja.
A Danica név nem éppen egy szokványos magyar név. Honnan ered?
A családom Szerbiából származik. Édesapám a Danica nevet adta nekem. Ezt többféleképpen lehet értelmezni – Holdacskának, Napocskának, Csillagocskának is. A Szerbiában élő rokonaim és az édesapám azt mondták, azt jelenti, hogy Esthajnalcsillag, Hajnalcsillag. És emiatt lett Hajni lányom is Hajnalka.
Danica könyvei
Kérlek, mesélj néhány korábbi könyvedről!
Az írásaim túlnyomó része még kéziratként a szekrények mélyén lapul. Olyan gondolatokat, embereket és érzéseket, amikről azt, gondolom, mások talán nem írnak. “Amit nem írnak meg, olyan mintha meg sem történt volna.” Ez az Oscar Wilde idézet a fő inspirálóm. Mert ezt ugyanígy gondolom.
A Te vagy az hajnalcsillag című könyvem életrajzi könyv, illetve önéletrajzi könyv, az eredeti címe az volt: Ősök és utódok között. Dédpapám testvére megírta az előző száz év történetét, én próbálkoztam az 1914 és 2014 közötti éveit bemutatni a családomnak, elsősorban saját élmények alapján. Mint minden könyvem ez is dokumentumregény. Hat évig íródott.
A Majomfalvi kalandokban unokáimnak írtam 30 történetet a Karibi szigeteken eltöltött időről – meseszerű igaz történetekkel próbálkoztam.
Nemrégiben született meg a Fészekmesék című kis kötetem, a Fészek Gyermekvédő Egyesület 25. évfordulójára, ami inkább összeállítás, mint saját szerzemény.
Egyáltalán nem a mának és nem is elsősorban a mai olvasóközönségnek próbálok írni. Persze örülök, ha írásaimmal ma is segítséget, élményt és tudást tudok nyújtani sokaknak, de a fő célom a dokumentálás. Az írás a szenvedélyem. Azért élek, hogy írjak. És azért írok, hogy éljek.
Faludy György bűvöletében
Faludy Györggyel nagyon jó barátságba keveredtél. Hogyan ismerkedtél meg a műveivel?
Az első kötetet Faludy György utolsó éve címmel azért írtam meg, mert nagyon megragadtak bennem Csomós Róbert szavai: „…mert Faludyról minden kis morzsát meg kell őrizni az utókornak…” és azt is szerettem volna, hogy Faludy könyvei ott legyenek majd a halála utáni évben is a Könyvhéten, ha ő már nem is lehet ott, de róla a könyv igen. Olyan érzésem volt, hogy örülne neki, hogy ő is ezt szeretné.
Egész életemben voltak példaképeim. Volt egy időszakom, amikor nagyon sok Faludyt olvastam. Akkoriban még csak szamizdat kiadásban lehetett hozzájutni. Egy barátom hozta nekem. Oda voltam a verseiért.
Miért gondoltad azt, hogy könyvet kell írnod Faludy Györgyről?
Nagyon szomorú voltam, amikor meghalt. És tudtam, hogy neki is fontos, hogy ott legyen a köztudatban, ezért ez nekem is fontossá vált. A másik okom az volt, hogy a közvetlen családján, és a legközelebbi barátain kívül nem sokan ismerték úgy Faludyt, az embert, mint amennyire én ebből a korszakából megismerhettem. Csak arról tudok írni, amit szeretek, ami fontos, és Faludy Györgyöt nagyon szerettem, nagyon fontos volt nekem, minden könyvét elolvastam. Azt gondolom, hogy valóságosan olyan életet élt, amilyet megírt, nem szépítette, nem színezte.
 |
Gyermekvédelem, és a Fészek Egyesület létrejötte
A család és gyermekvédelem a hivatásom. Már nagyon korán tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Ferge Zsuzsától tanultam a szociális munkát az egyetemen, és erre nagyon büszke vagyok.
Jó főnökeim és kollégáim voltak, viszont a gyermekvédelem borzalmas állapotban volt. Nem mindig a gyermekek érdekeit tartották szem előtt. Ekkoriban már egyetemre jártam, és a szakdolgozatomat ebben a témában írtam. Ezért sok nevelőszülővel teremtettem kapcsolatom az országban is, nem csak a megyében. Kialakult egy társaság, akik rendszeresen összejártak, nemcsak a gyerekek ügye miatt, és akikkel közös programokat is szerveztünk a gyerekekkel együtt. Az egyik nevelőszülő, Remete Katalin, a későbbi egyesületi elnökünk, kifejezetten aktív és kezdeményező volt ezekben. Nála gyűltünk össze havonta nyolcan-tízen. Eljártunk egymáshoz is, hogy jobban megismerjük a másik problémáit. Felvetődött az ötlet, hogy létre kellene hoznunk egy egyesületet. De csak én voltam közöttük szakember.
Ekkoriban még szokatlan volt az önszerveződő civilszervezet. De 1995-ben bejegyeztek minket. Most vagyunk huszoöt évesek!
A zarándokút
Voltál az El Camino-n és a Szent Jakab zarándoklaton. „Indulj el, hogy megérkezhess” – ez a Szent Jakab zarándokút ars poeticája. Honnan indultál és hova tartasz? Hova szeretnél megérkezni?
A zarándokutak egyik legnagyobb tanulsága az, hogy teljesen mindegy, honnan indul és hová érkezik az ember, a lényeg maga az út. Az, hogyan megyünk végig az úton. Hogy „meghallom-e néhány hangya sikolyát”, hogy lehajolok-e, ha csigára taposok véletlenül az úton, és reccsen a háza a talpam alatt, vagy beljebb rakom-e az úttestről a fűbe, vagy hogy megállok és bekötözöm-e a vérző lábú embertársam lábát? Hogy megvigasztalom-e azt, akinek fájdalma van, és adok-e enni az éhezőnek, inni a szomjazónak? Az úton sokan voltak, akik végig imákat mormoltak és nem néztek se jobbra, se balra, senkit és semmit nem vettek észre. Én magam örültem a tavasznak. Emellett nagy tapasztalás volt az is, hogy hiába szeretnénk segíteni, és átvenni a másik hátizsákját. Mindannyinknak megvolt a saját batyuja.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Amikor két éve nyugdíjas lettem, elterveztem, hogy nem akarok többet már dolgozni. Pénzért sem. De a gondokkal és örömökkel megkeresnek a régen látott gyerekek is. Olyanok is, akiknek már családja van. És a Faludy könyvem megjelenése után szintén nagyon sokan megkerestek. És akik ismerték és szerették Gyuri bácsit, állandóan inspiráltak, hogy valamiképpen őrizzük meg az emlékét. Egy évvel ezelőtt létre hoztuk a Faludy Kört. Anyukám régi lakásában, Pesten tartjuk az összejöveteleinket.
Úgy érzem, hogy teljes életet éltem és élek, elégedett vagyok az életemmel. Hiszek abban, hogy rajtam is múlik, hogy milyen lesz körülöttem a világ. A számomra nem tetsző társadalmi folyamatok ellenére is megpróbálom úgy élni az életemet, ahogy azt megálmodtam gyerekkoromban. Az egyik kedvenc idézetem Pierre Curie-től: „Az életet álommá kell átalakítani, s álmainkból valóságot formálni.”
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.