Kövess minket!

Művház

„Ha nem újulsz meg három havonta, akkor elmehetsz a kukába”

A ValóVilág negyedik évadának Bécijével, Rácz Bélával a hip-hop szakma nehézségeiről, a megváltozott médiatrendekről, illetve az állami támogatásokról beszélgettünk.

Milyen kor és célcsoportot szólít meg a zenéjével?

Hál’ istennek a statisztikák, amelyekből táplálkozunk változóak. Hasamra ütés-szerűen azt mondanám, hogy a tudatosabb célközönség, aki felfogja az üzenetünket – arről lehet vitatkozni, hogy ki mit ért ez alatt – reményeim szerint a 20-30 felettiek. Ugyanakkor nyilvánvalóan a fiatalabb közönség van jelen nálam is. Borzasztó, de egyre fiatalabbak…

Nincsen semmi baj velük, csak mostanában okoztak számomra meglepetést.

Például?

Egyszer a kocsimat mostam, amikor megjelentek nyolc és tizenkét év közötti srácok, akik tátott szájjal néztek rám, már én jöttem zavarba…

Odamentem hozzájuk, hogy „srácok, baj van?”, mire kérdezték, hogy „csókolóm, maga a Young G?”.

Már nem tudod befolyásolni az internet és a közösségi média miatt azt, hogy kihez jut el vagy nem jut el a nótád. Ezzel egyébként nincs probléma, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nagy felelősséggel van, hiszen egyre fiatalabb emberek fejébe tudjuk elültetni a gondolatainkat.

Úristen, úgy beszélek, mintha egy politikus lennék…

Ezért is szeretném, hogy elsősorban az idősebb generációkat fognák meg a dalaim. Bízom benne, hogy sokan vannak harminc felett, akik hallgatják a zenénket. Sőt, annak tükrében, hogy 8-9 évvel ezelőtt szerepeltem a ValóVilágban – amelyet nem csak a fiatalok néztek – az idősebb „mamóka és papóka” is leszólít az utcán.

Ha már szóba került a közösségi média, ott szokott hirdetni vagy bízik még a klasszikus orgánumokban?

Kérdés az, hogy mit akarok hirdetni. Az elmúlt egy-két évben úgy vagyok ezzel, hogy nyilván fontos, szükség van rá, hiszen ebből élek, ebből tartom el a családomat, de már nem szeretek pózolni, nem szeretem a „mosolygás, fotó, fel a Facebookra” dolgot. Ugyanolyan átlagember vagyok, mint mindenki más, attól különbözök, hogy én vágyok dolgokra, vannak ambícióim. Viszont ne értsük félre , bárki elérheti azt, amit én.

Ugyanúgy lehet a szomszédomból, a Kis Pistából vagy a Blaha Lujza téri hajléktalanból ugyanaz, mint belőlem.

Viszont a zenémet, a koncerteket, tévés szerepléseket ott hirdetem, ahol aktuális.

Egy turné vagy videóklip kivitelezése mennyibe kerül?

Itt elsősorban nem is a pénzügyekről van szó. Sokkal inkább arról, hogy mennyire sokat adsz magadból. Az a probléma a mai szakmában, hogy a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes, kétezres években rengetegen egy-egy örökzöld slágerből házakat tudtak venni, cégeket tudtak alapítani. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen előadó évente kiadott egy dalt akár a Sáros lett az új cipőmet vagy bármi más nagy volumenű nótát- és évekig, évtizedekig eléldegélt ebből. Manapság, ha három havonta nem újulsz meg – ez jelenthet akár egy dalt, stúdiófelvételt vagy videóklipet – akkor elmehetsz a süllyesztőbe vagy a kukába. Általában három év kell ahhoz, hogy cserélődjenek a trendek, amelyeket aztán fent kell tudni tartani. A belefektetett gondolat, a tenni vágyás, az amely a leterhelő. Én egy hét-nyolc hónapig nem csináltam semmit, elegem lett az egészből… Ez egy borzasztó körforgás, kellett vennem egy nagy levegőt az újrakezdéshez, mert mindenki kitép egy darabot a másikból, hogy ő jusson előre.

Nincs egy zenei rendőrség, aki azt mondaná, hogy „ez mehet és ez pedig nem”. Senki nem ítélkezik semmiről, bármilyen erkölcstelen dolgot megszerethetnek az emberekkel.

Régen a kilencvenes években jól kellett kinézni, fantasztikus videóklipet kellet csinálni, hogy leszakadt az ember arca miután megnézte. Mindennek profinak kellett lennie, manapság egy rendes díjátadó sincsen, ahova érdemes jelöltként felkerülni.

Képkocka az ébred a város c. videóklipből – Young G /Facebook

A nyolcvanas-kilencvenesévekben jobban tudott volna érvényesülni, mint most?

Inkább a kilencvenesekben. Akkor jól jöttek ki az újítások, de egyébként én most is el vagyok, csak sokkal nagyobb a stressz. Tök jól működik minden, most jöttem ki egy videóklipel, egy hét se telt el és több mint háromszázezren megnézték… (Az interjú 2017. 10. 25-én készült – a szerk.) De vannak olyan mélypontok az ember életében, amikor inkább beállna kőművesnek dolgozni, mert annyira sok negatív hatás éri.

Mivel foglalkozott abban a hét-nyolc hónapban, amikor félrevonult?

A gyermekemmel, a családommal voltam. Elmentem pihenni. Ugyanúgy bejártam a stúdióba, mert nem tudok úgy nem foglalkozni a zenével, hogy nem ötletelgetek, csak ez nem a nagyvilág felé történt. Ugyanakkor többet jártam el szórakozni vagy épp rendezvényekre.

Egyáltalán nem is adott koncertet?

Fellépni voltunk párszor.

De nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy nem akarok 55 évesen a nyíregyházi Bim-Bam kocsmában fellépni.

Két évvel ezelőtt volt egy váltás, amikor élőzenészeket vontunk be, így tudtunk teltházas koncertet adni. Akkor ugyanilyen elánnal dolgoztam, mint most, viszont a tagokon nem vettem észre, hogy hasonlóképp fontos nekik ez, mint amennyire nekem. Ebben a nyolc hónapban egy „csendes keresésbe” fogtam és újra építettem a zenekart egy barátommal.

Szeretnénk magunk mögött hagyni a klubbozást, amikor nem kell hullarészeg emberekkel fotózkodni, akik szájon csókolnak, miközben folyik a nyáluk… Ebből elegem lett.

Magyarországon egy előadó nem érezheti magát biztonságban, mint külföldön, nincsenek megbecsülve. Sokan örülnek, hogy egy-kétmillió forintot keresnek évente (!), amikor valójában mi tartjuk el az egész zenei piacot, a YouTube-ot, meg mindent. A kis nézettséggel rendelkező előadók mind a rádiókban vannak, ők kapják a jogdíjak után a nagy pénzeket, a nagy nézettséggel rendelkezők pedig uralják a klubpiacot.

Fotó: Koncert közben – Young G / Facebook

Kevesli ezt a pénzt?

Amikor meghallom ezt valakitől, akkor rászoktam kérdezni, hogy „tesó, ennyi neked elég?”. Nálunk nem az van – tisztelet a kivételnek –, hogy megcsinálunk egy zenét, aztán viszont látásra. Én a munkáimba nem a kezemet, a karomat, a lelkemet teszem bele, hanem mindenemet. Márpedig ez nem egy-kétmillióba kerül évente…

Ráadásul, amikor egy Jolly egy Despacitot feldolgozhat és semmilyen megrovásban nem részesül, akkor elgondolkodik az ember.

A karrierje során lett volna szüksége állami támogatásra?

Őszintén szólva, igen. Nekem az első videóklipem elkészítésére – még a ValóVilág előtt 18 évesen – az akkori rendező egymillió forintot mondott. Manapság egy HD-kamerával ennél egy kicsivel olcsóbban ki tudsz jönni. Az első klipemet még az SP (Éder Krisztián – a szerk.) forgatta egymillió hatszázezer forintért. Nekem ezt utána rendesen törlesztenem kellett annak, akinél le voltam szerződtetve. Minden fellépésem után leszedték a fizetésemből. Valójában a magyar piac a YouTube-ból él, én ebbe a hónapban zenekari videóklipből ötöt forgattam, ezen kívül kettő másikat is csináltunk és tervezek még egy harmadikat is. Hadd ne mondjam, hogy ez mennyibe kerül… Ez a pénz csak megy, ha nem jár fellépni az ember és nem kap jogdíjak után részesedést, amelyt egyébként miért kapnál? Hova teszed a zenédet a Muzsika TV-re, hiszen a VIVA TV már nincsen és amúgy sem volt kifizetődő. Vagy a Music Chanel-re, amely egy román cég és kapsz leadásonként tíz forintot? Egyébként nem panaszkodom, mert a fellépések és a YouTube „működik”, de nekünk nem csak ebből kellene kapnunk pénzt.

Mi a véleménye a Nemzeti Kulturális Alap támogatási rendszeréről?

Nekem semmi bajon a szervvel, de amikor felmentem az oldalukra legutoljára három éve, akkor azt láttam, hogy az Ákos kapott „nyolcat”, a Flour Tomi „tízet”, a Halott Pénz pedig megint „nyolcat”. Nyilván vannak mások is, viszont az ilyen tapasztalatok után sokan úgy vagyunk, hogy „áhh, én ezt meg sem próbálom”.

Ha jól értem, akkor még soha nem pályázott?

Még nem.

A közelmúltban sok támadás érte a kulturális alapot, mert egy megosztó, nők számára kifogásolható videóklipet támogattak. Közleményben azt állították, hogy „nem látták a forgatókönyvet és a dalszöveget”, ön szerint, hogyan kellene az államnak a megosztó szubkultúra képviselőit támogatni?

Hagyjuk már ezt, nem tudták, hogy mire adnak pénzt? Ez akkora hülyeség, akkor meg ennyire nincs megfigyelve semmi? Akkor meg ki mondta meg, hogy mire adnak pénzt? Ez, hogy működik?

A „ByeAlex meg a Majka jó csengő nevek, nem kell, hogy küldjenek zenét, jó lesz így is…” Ezért ne idegeskedjünk, ha megkapták, megkapták, vállalja fel, aki ezt odaítélte.

Szerintem a rap/hip-hop körökben ezt sokkal összetettebben kell csinálni.

Valaki így művészkedik, valaki úgy, ezzel nincs is baj, csak megint arra tudok kilyukadni, hogy miért nem volt valaki, aki ezt ellenőrizte? Nekem egyébként van egy olyan tervem, amely első sorban a hátrányos helyzetű embereket segítene felzárkóztatni. Egy iskolatúrnét szeretnék csinálni, amelyben a pozitív gondolkodásomat akarom átadni, más ismert emberek bevonásával. Ezeken a rendezvényeken beszélnénk akár a szexről, akár a családon belüli erőszakról.

Naponta tíz levelet kapok, hogy „szegény vagyok, rappelek, segíts”.

Bánatosak, verseket írnak, amelyből azt hiszik, hogy lesz rap, de sajnos el kell, hogy keserítsem őket, ezeknek majdnem a kilencven százaléka kuka. Ebben az is benne van, hogy a magyarság történetével sem vagyunk tisztába, nemhogy a hip-hopéval. Viszont azt gondolom, hogy elsősorban nem a gyerekeket, hanem a szüleiket kellene megtanítani, ha ez meg van, akkor lehet a fiatalokkal is foglalkozni. Ha nekem ez sikerül, akkor remélhetőleg erről sokan fognak hallani és bízom benne, hogy akár az NKA is beáll a kezdeményezés mögé.

Művház

Félidőben a Nemzeti Filmintézet stúdiófejlesztése Fóton

Félidőhöz érkezett a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti filmgyártó bázisának kapacitását növelő beruházása: jelenleg az új stúdiók acélszerkezeteinek munkálatai zajlanak a telephelyen.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet (NFI)

Négy új műterem és kiszolgáló létesítmények építési munkálatai vannak folyamatban Fóton minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése keretében – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A fóti filmgyártó bázis kapacitását ötszörösére növelő korszerűsítésben megépül Magyarország egyik legnagyobb, csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú filmstúdiója is.

“Jelentős gazdasági tényezőként a magyar mozgóképipar közel 20 ezer szakembernek ad munkát és komoly hasznot hoz az országnak főként deviza bevétel formájában” – idézi a közlemény Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI elnökét, aki rámutatott arra, hogy a streaming tartalom térhódításával a filmgyártási költések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, az előzetes összesítés alapján a 2022-as költések újabb 20 százalékkal emelkedtek.

A filmstúdió tervrajza (Forrás: Nemzeti Filmintézet)


Káel Csaba szerint a hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben, és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását, “így a Filmintézet közfeladatú tevékenységének ellátását is új perspektívába helyezi” – összegezte Káel Csaba.

A közlemény emlékeztett arra, hogy a stúdiókomplexum bővítésekor 4 új filmstúdió épül, melyek további 9 890 négyzetméter hasznos alapterülettel növelik a jelenlegi 2692 négyzetméternyi stúdiókapacitást, így összesen majd 12 582 négyzetéter áll majd a produkciók rendelkezésére. A négy új műteremből kettő-kettő összenyitható lesz, így mintegy 5 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre, párhuzamosan kiszolgálva a nagy volumenű produkciók igényeit.

Gőzerővel folynak a munkálatok (Nemzeti Filmintézet)


Negyven férőhelyes reprezentatív fogadóépület is épül vetítővel, de új irodaépülettel, éttermekkel, valamint további raktárakkal is bővül a telephely, és sor kerül a meglévő épületek, az energetikai rendszer, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.

Mint írják,

a beruházásnak köszönhetően a fóti stúdiókomplexum nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt meghatározó eleme lesz a filmgyártásnak és üzemeltetési költségei gazdaságosabbá válnak. A fóti telephely több szakaszban megvalósuló kivitelezési munkálatai tavaly nyáron kezdődtek, a befejezés a tervek szerint 2024 első felében várható.

A közlemény kiemeli, hogy London után Magyarország a legkeresettebb filmgyártó központ évek óta Európában. Tavaly egyebek mellett a legnagyobb stúdiók és sztárok, köztük Emma Stone, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Timothée Chalamet, Kate Winslet és Jude Law forgattak hazánkban.
Magyar filmek mellett a közelmúltban olyan világszerte népszerű alkotások készültek Fóton, mint a V. Henrik (The King), a Vaják (The Witcher) és Az utolsó királyság (The Last Kingdom), jelenleg a nagyszabású Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) forgatása zajlik az NFI stúdiójában.

Az NFI kiemelt jelentőségű fejlesztése a kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve részeként valósul meg. Célja, hogy a hazánkban készülő, évente több mint 300 produkció növekvő stúdióigényét kielégítse és az 1970-es évek óta működő fóti filmgyártó bázist megújuló energiaforrások bevonásával korszerűsítse – áll a közleményben.

Borítókép: négy új filmstúdió épül Fóton

Tovább olvasom

Művház

Valódi időutazást ígér az ünnepi népszokásokból nyílt szabadtéri fotókiállítás

Kárpát-medencei népek téli ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait idézi meg a Porka havak esedeznek című szabadtéri fotókiállítás, amely kedden nyílt meg a Budavári Palotanegyedben, a Halászó gyerekek teraszán és a Várkert Bazár Déli teraszán.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

A Porka havak esedeznek kiállítás a Néprajzi Múzeummal közösen valósult meg – hangsúlyozta Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján.

A fotók közül a legrégebbi 1899-ben készült, a tárlat valódi időutazást ígér a nagy-és dédszülők korába, amit sokan már csak dokumentumfilmekből, archív fotókból vagy könyvekből ismernek. A kiállításból kiderül egyebek mellett, hogy mi volt a csobánolás, kolindálás, turkajárás, subrikálás vagy a Mikulás-járás

– hangsúlyozta Sikota Krisztina.

A vezérigazgató-helyettes szerint ezt az ősi időkből eredeztethető szokásanyagot érdemes megőrizni és átadni az utánunk következő nemzedékeknek. A néphit szerint az ünnepi időszakhoz kapcsolódó népszokások célja az eljövendő év sikereinek megalapozása – mutatott rá.

A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös, Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai című kiállítása a Halászó gyerekek-díszkútnál, a budai Várban 2022. december 6-án MTI/Szigetváry Zsolt


Sikota Krisztina emlékeztett arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően tavaly adták át a teljeskörűen felújított Halászó gyerekek teraszát és a szökőkutat, valamint újjászületett a Habsburg-kapu, annak lépcsősora és a város felé magasodó turulszobor is.

Mint mondta, évről évre gyarapszik az újjászülető Palotanegyed látogatóinak a száma: a Szent István-terem az elmúlt évben már több mint százezer érdeklődőt vonzott.

Sikota Krisztina kiemelte, hogy ebben eredményes évet tudhat maga mögött a Várkapitányság, több várbeli építkezés is jelentős állomáshoz érkezett: a Dísz téren elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt Egylet egykori székházának megújuló épülete, de a Honvéd Főparancsnokság egykori székházára is visszakerült a kupola, ahol a Budavári Palotanegyed új látogatóközpontjának kilátója kap majd helyet. Nyáron adták át a Csikós-udvar dél-nyugati részén fekvő Török kertet, de jó ütemben halad a József főhercegi palota újjáépítése, valamint a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása – mondta.

A Néprajzi Múzeum gyűjteménye annak idején, 150 évvel ezelőtt azzal a szándékkal alapozódott meg, hogy a teljességet, a magyar népi kultúra és a világ kultúráinak a megismerhető civilizációs emlékeit összegyűjtse és számos generáció számára továbbítsa

– hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, kiemelve: a 150 éves Néprajzi Múzeum fotógyűjteménye ma már több mint 320 ezer felvételt számlál.

Mint mondta, a téli népszokásokból válogatott képi anyag több, egykor a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt élő nemzetiségek téli népszokásaiból is ízelítőt kínál.

A főigazgató szerint

a tárlat egy olyan eltűnt világot képvisel, amely ott van az emlékeinkben, valamint azokban a népszokásokban, amelyek eredeti funkciójukat részben elveszítve – új közösségi alkalmakká szerveződve – újra és újra megszületnek.

Hangsúlyozta, hogy ma is születnek az összetartozást erősítő szokások. Beszélt arról is, hogy az advent időszakában a Néprajzi Múzeum is változatos programokkal várja a látogatókat a helyszínen és online is.

A megnyitó után Gebauer Hanga, a kiállítás kurátora mutatta be a kültéri képgyűjteményt és a fotókon ábrázolt szokásokat. A kurátor azt mondta, hogy a Halászó gyerekek teraszán szorosan a karácsonyi ünnepnapokhoz kapcsolódó szokások, a Várkert bazár Déli panoráma teraszán az ünnepi várakozáshoz, a karácsonyhoz és az újévhez kötődő hagyományok jelennek meg.

Az 1899 és 1968 között készült képek a népszokások sokszínűségét mutatja be több népcsoport és vallási felekezet hagyományain keresztül. Kiderül egyebek mellett, hogyan ünnepeltek és készültek az új évre a moldvai csángók, szlovákok, románok, matyók, romák, svábok vagy a bunyevácok.
A kurátor beszélt arról is, hogy mindkét helyen a múzeum archívumából válogatott hanganyag is várja a látogatókat: eredeti karácsony énekek, Luca-napi kotyolás és regölés.

A kiállítás január 6-ig lesz látható.

Borítókép: A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös, Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai című kiállítása a Halászó gyerekek-díszkútnál, a budai Várban 2022. december 6-án

Tovább olvasom

Művház

Kisfilmek és animációk a Cinemira ingyenes, ünnepi, online filmfesztiválján

Január 6-ig a Cinemira Gyerek-és Ifjúsági Filmfesztivál 45, fiataloknak szóló kisfilmet és animációt tesz elérhetővé ingyenesen, korosztály szerinti keresési lehetőséggel a Cinemira Stream szolgáltatás keretében.

Közzétéve:

Pixabay

A fesztivál keddtől egy hónapon át az eddigi legjobb versenyfilmjeiből nyújt ingyenes válogatást a közönségnek új streaming aloldalán, ahol életkori ajánlás szerint böngészhetőek a különböző kisjátékfilmek, animációk. A fesztivál 45 kisfilmmel indul, de december folyamán felkerülnek további meglepetésfilmek is.

A tájékoztatás szerint a Cinemira KIDS korábbi nyertes filmjei közül látható többek között A papírsárkány (The Kite) című, stop-motion technikával készült nagyapa-unoka történet; A csodálatos játék (The Amazing Toy) című film; egy magyar kisfiú és egy kínai kislány barátságát bemutató Kicsi csípős; és a magyar sakkbajnokokról szóló Cserebogarak: A Polgár lányok című alkotás.

Rendhagyó módon a nézők a 2023-as Cinemira KIDS kínálatába is előzetes betekintést kapnak, olyan, még vetítésre váró versenyfilmekkel, mint az afrikai népmeséken alapuló A világ születése című animáció, az Óvakodj a farkastól! (Beware The Wolf!), vagy a Színes álom (Dream in Color) című animációs film – olvasható a rendezvény közleményében.

A kamaszoknak szóló, idén novemberben megrendezett Cinemira Teen versenyéről a Paradicsommadár (Bird of Paradise), valamint a magyar Klíma, Orrvérzésig és Perfect Match című kisfilmek lesznek láthatók. Megtekinthető lesz az idei Cinemira Teen legjobb nemzetközi kisfilmjének választott, útkeresésről és a szülői elvárások súlyáról szóló Trófea (Trophy), valamint az animációs zsűri külön dicséretében részesített, mentális higiénéről szóló Nyári zápor (Sommerragen) című alkotás is.
A Cinemira decemberi online filmfesztiváljának teljes kínálata a www.kidfestival.hu weboldalon érhető el. A Cinemira Nemzetközi Ifjúsági- és Gyerekfilmfesztivál főtámogatója a Nemzeti Filmintézet – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom