Kövess minket!

Művház

„Ha nem újulsz meg három havonta, akkor elmehetsz a kukába”

A ValóVilág negyedik évadának Bécijével, Rácz Bélával a hip-hop szakma nehézségeiről, a megváltozott médiatrendekről, illetve az állami támogatásokról beszélgettünk.

Milyen kor és célcsoportot szólít meg a zenéjével?

Hál’ istennek a statisztikák, amelyekből táplálkozunk változóak. Hasamra ütés-szerűen azt mondanám, hogy a tudatosabb célközönség, aki felfogja az üzenetünket – arről lehet vitatkozni, hogy ki mit ért ez alatt – reményeim szerint a 20-30 felettiek. Ugyanakkor nyilvánvalóan a fiatalabb közönség van jelen nálam is. Borzasztó, de egyre fiatalabbak…

Nincsen semmi baj velük, csak mostanában okoztak számomra meglepetést.

Például?

Egyszer a kocsimat mostam, amikor megjelentek nyolc és tizenkét év közötti srácok, akik tátott szájjal néztek rám, már én jöttem zavarba…

Odamentem hozzájuk, hogy „srácok, baj van?”, mire kérdezték, hogy „csókolóm, maga a Young G?”.

Már nem tudod befolyásolni az internet és a közösségi média miatt azt, hogy kihez jut el vagy nem jut el a nótád. Ezzel egyébként nincs probléma, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nagy felelősséggel van, hiszen egyre fiatalabb emberek fejébe tudjuk elültetni a gondolatainkat.

Úristen, úgy beszélek, mintha egy politikus lennék…

Ezért is szeretném, hogy elsősorban az idősebb generációkat fognák meg a dalaim. Bízom benne, hogy sokan vannak harminc felett, akik hallgatják a zenénket. Sőt, annak tükrében, hogy 8-9 évvel ezelőtt szerepeltem a ValóVilágban – amelyet nem csak a fiatalok néztek – az idősebb „mamóka és papóka” is leszólít az utcán.

Ha már szóba került a közösségi média, ott szokott hirdetni vagy bízik még a klasszikus orgánumokban?

Kérdés az, hogy mit akarok hirdetni. Az elmúlt egy-két évben úgy vagyok ezzel, hogy nyilván fontos, szükség van rá, hiszen ebből élek, ebből tartom el a családomat, de már nem szeretek pózolni, nem szeretem a „mosolygás, fotó, fel a Facebookra” dolgot. Ugyanolyan átlagember vagyok, mint mindenki más, attól különbözök, hogy én vágyok dolgokra, vannak ambícióim. Viszont ne értsük félre , bárki elérheti azt, amit én.

Ugyanúgy lehet a szomszédomból, a Kis Pistából vagy a Blaha Lujza téri hajléktalanból ugyanaz, mint belőlem.

Viszont a zenémet, a koncerteket, tévés szerepléseket ott hirdetem, ahol aktuális.

Egy turné vagy videóklip kivitelezése mennyibe kerül?

Itt elsősorban nem is a pénzügyekről van szó. Sokkal inkább arról, hogy mennyire sokat adsz magadból. Az a probléma a mai szakmában, hogy a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes, kétezres években rengetegen egy-egy örökzöld slágerből házakat tudtak venni, cégeket tudtak alapítani. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen előadó évente kiadott egy dalt akár a Sáros lett az új cipőmet vagy bármi más nagy volumenű nótát- és évekig, évtizedekig eléldegélt ebből. Manapság, ha három havonta nem újulsz meg – ez jelenthet akár egy dalt, stúdiófelvételt vagy videóklipet – akkor elmehetsz a süllyesztőbe vagy a kukába. Általában három év kell ahhoz, hogy cserélődjenek a trendek, amelyeket aztán fent kell tudni tartani. A belefektetett gondolat, a tenni vágyás, az amely a leterhelő. Én egy hét-nyolc hónapig nem csináltam semmit, elegem lett az egészből… Ez egy borzasztó körforgás, kellett vennem egy nagy levegőt az újrakezdéshez, mert mindenki kitép egy darabot a másikból, hogy ő jusson előre.

Nincs egy zenei rendőrség, aki azt mondaná, hogy „ez mehet és ez pedig nem”. Senki nem ítélkezik semmiről, bármilyen erkölcstelen dolgot megszerethetnek az emberekkel.

Régen a kilencvenes években jól kellett kinézni, fantasztikus videóklipet kellet csinálni, hogy leszakadt az ember arca miután megnézte. Mindennek profinak kellett lennie, manapság egy rendes díjátadó sincsen, ahova érdemes jelöltként felkerülni.

Képkocka az ébred a város c. videóklipből – Young G /Facebook

A nyolcvanas-kilencvenesévekben jobban tudott volna érvényesülni, mint most?

Inkább a kilencvenesekben. Akkor jól jöttek ki az újítások, de egyébként én most is el vagyok, csak sokkal nagyobb a stressz. Tök jól működik minden, most jöttem ki egy videóklipel, egy hét se telt el és több mint háromszázezren megnézték… (Az interjú 2017. 10. 25-én készült – a szerk.) De vannak olyan mélypontok az ember életében, amikor inkább beállna kőművesnek dolgozni, mert annyira sok negatív hatás éri.

Mivel foglalkozott abban a hét-nyolc hónapban, amikor félrevonult?

A gyermekemmel, a családommal voltam. Elmentem pihenni. Ugyanúgy bejártam a stúdióba, mert nem tudok úgy nem foglalkozni a zenével, hogy nem ötletelgetek, csak ez nem a nagyvilág felé történt. Ugyanakkor többet jártam el szórakozni vagy épp rendezvényekre.

Egyáltalán nem is adott koncertet?

Fellépni voltunk párszor.

De nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy nem akarok 55 évesen a nyíregyházi Bim-Bam kocsmában fellépni.

Két évvel ezelőtt volt egy váltás, amikor élőzenészeket vontunk be, így tudtunk teltházas koncertet adni. Akkor ugyanilyen elánnal dolgoztam, mint most, viszont a tagokon nem vettem észre, hogy hasonlóképp fontos nekik ez, mint amennyire nekem. Ebben a nyolc hónapban egy „csendes keresésbe” fogtam és újra építettem a zenekart egy barátommal.

Szeretnénk magunk mögött hagyni a klubbozást, amikor nem kell hullarészeg emberekkel fotózkodni, akik szájon csókolnak, miközben folyik a nyáluk… Ebből elegem lett.

Magyarországon egy előadó nem érezheti magát biztonságban, mint külföldön, nincsenek megbecsülve. Sokan örülnek, hogy egy-kétmillió forintot keresnek évente (!), amikor valójában mi tartjuk el az egész zenei piacot, a YouTube-ot, meg mindent. A kis nézettséggel rendelkező előadók mind a rádiókban vannak, ők kapják a jogdíjak után a nagy pénzeket, a nagy nézettséggel rendelkezők pedig uralják a klubpiacot.

Fotó: Koncert közben – Young G / Facebook

Kevesli ezt a pénzt?

Amikor meghallom ezt valakitől, akkor rászoktam kérdezni, hogy „tesó, ennyi neked elég?”. Nálunk nem az van – tisztelet a kivételnek –, hogy megcsinálunk egy zenét, aztán viszont látásra. Én a munkáimba nem a kezemet, a karomat, a lelkemet teszem bele, hanem mindenemet. Márpedig ez nem egy-kétmillióba kerül évente…

Ráadásul, amikor egy Jolly egy Despacitot feldolgozhat és semmilyen megrovásban nem részesül, akkor elgondolkodik az ember.

A karrierje során lett volna szüksége állami támogatásra?

Őszintén szólva, igen. Nekem az első videóklipem elkészítésére – még a ValóVilág előtt 18 évesen – az akkori rendező egymillió forintot mondott. Manapság egy HD-kamerával ennél egy kicsivel olcsóbban ki tudsz jönni. Az első klipemet még az SP (Éder Krisztián – a szerk.) forgatta egymillió hatszázezer forintért. Nekem ezt utána rendesen törlesztenem kellett annak, akinél le voltam szerződtetve. Minden fellépésem után leszedték a fizetésemből. Valójában a magyar piac a YouTube-ból él, én ebbe a hónapban zenekari videóklipből ötöt forgattam, ezen kívül kettő másikat is csináltunk és tervezek még egy harmadikat is. Hadd ne mondjam, hogy ez mennyibe kerül… Ez a pénz csak megy, ha nem jár fellépni az ember és nem kap jogdíjak után részesedést, amelyt egyébként miért kapnál? Hova teszed a zenédet a Muzsika TV-re, hiszen a VIVA TV már nincsen és amúgy sem volt kifizetődő. Vagy a Music Chanel-re, amely egy román cég és kapsz leadásonként tíz forintot? Egyébként nem panaszkodom, mert a fellépések és a YouTube „működik”, de nekünk nem csak ebből kellene kapnunk pénzt.

Mi a véleménye a Nemzeti Kulturális Alap támogatási rendszeréről?

Nekem semmi bajon a szervvel, de amikor felmentem az oldalukra legutoljára három éve, akkor azt láttam, hogy az Ákos kapott „nyolcat”, a Flour Tomi „tízet”, a Halott Pénz pedig megint „nyolcat”. Nyilván vannak mások is, viszont az ilyen tapasztalatok után sokan úgy vagyunk, hogy „áhh, én ezt meg sem próbálom”.

Ha jól értem, akkor még soha nem pályázott?

Még nem.

A közelmúltban sok támadás érte a kulturális alapot, mert egy megosztó, nők számára kifogásolható videóklipet támogattak. Közleményben azt állították, hogy „nem látták a forgatókönyvet és a dalszöveget”, ön szerint, hogyan kellene az államnak a megosztó szubkultúra képviselőit támogatni?

Hagyjuk már ezt, nem tudták, hogy mire adnak pénzt? Ez akkora hülyeség, akkor meg ennyire nincs megfigyelve semmi? Akkor meg ki mondta meg, hogy mire adnak pénzt? Ez, hogy működik?

A „ByeAlex meg a Majka jó csengő nevek, nem kell, hogy küldjenek zenét, jó lesz így is…” Ezért ne idegeskedjünk, ha megkapták, megkapták, vállalja fel, aki ezt odaítélte.

Szerintem a rap/hip-hop körökben ezt sokkal összetettebben kell csinálni.

Valaki így művészkedik, valaki úgy, ezzel nincs is baj, csak megint arra tudok kilyukadni, hogy miért nem volt valaki, aki ezt ellenőrizte? Nekem egyébként van egy olyan tervem, amely első sorban a hátrányos helyzetű embereket segítene felzárkóztatni. Egy iskolatúrnét szeretnék csinálni, amelyben a pozitív gondolkodásomat akarom átadni, más ismert emberek bevonásával. Ezeken a rendezvényeken beszélnénk akár a szexről, akár a családon belüli erőszakról.

Naponta tíz levelet kapok, hogy „szegény vagyok, rappelek, segíts”.

Bánatosak, verseket írnak, amelyből azt hiszik, hogy lesz rap, de sajnos el kell, hogy keserítsem őket, ezeknek majdnem a kilencven százaléka kuka. Ebben az is benne van, hogy a magyarság történetével sem vagyunk tisztába, nemhogy a hip-hopéval. Viszont azt gondolom, hogy elsősorban nem a gyerekeket, hanem a szüleiket kellene megtanítani, ha ez meg van, akkor lehet a fiatalokkal is foglalkozni. Ha nekem ez sikerül, akkor remélhetőleg erről sokan fognak hallani és bízom benne, hogy akár az NKA is beáll a kezdeményezés mögé.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom