Kövess minket!

Művház

Ha csak egy cikket olvas ma a clickbait-jelenségről…

Valóban végromlásba visznek a kattintékony címek, vagy csak átalakul a média világa, és még prüszkölünk ellene? Véleménycikk.

Július 21-én volt szerencsém a Civil Rádióban beszélgetni a clickbait címadás jelenségéről. (A beszélgetés az archívumban elérhető, a 8:30-9:00 blokk második felében.) A hét perc műsoridőbe rengeteg dolog nem fért bele, ezeket gyűjtöttem most össze.

A legfontosabb kérdés talán az, hogy tényleg problémát jelentenek-e a „kattintékony” címek? Amennyire biztos vagyok abban, hogy az álhírek terjedése káros, annyira nem meggyőződésem, hogy a figyelemfelkeltő, provokáló címadás is rombol. Itt most nem csak arról van szó, hogy például a műfaj egyik klasszikusának számító Upworthy épp a clickbait-módon újracsomagolt anyagokkal érte el, hogy a világ a szerintük fontos társadalmi-politikai-környezeti ügyekre figyeljen.

A hagyományos média elefántcsonttornyából persze szörnyűnek látszik a közösségi média világa: a leegyszerűsítés, a zaj, a TLDR jelenség, a szenvtelenség helyett az érzelmek megjelenése. Nehéz tudomásul venni, hogy ma már egy klasszikus cím-lead-kenyérszöveg beosztású írás vagy nem elég érdekes, vagy nem kattintanak rá a hírfolyamban/hírlevélben, ha a lényeg már kiderült a leadből.

Az sem igaz, hogy gonosz kívülállók aknamunkájáról lenne szó a régi jó dolgokkal szemben. Az Upworthy a New York Times-tól, a BuzzFeed a Politicotól igazolt főszerkesztőt, utóbbiba pedig befektetett az NBCUniversal és a Comcast is. Ráadásul a korábbi újracsomagoló megoldások helyett ma már sok egyedi tartalmat készítenek – igaz, néha a hagyományos sajtóetikát vagy óvatosságot nagyvonalúan kezelve.

Magát a címadást és a formátumokat évtizede tökéletesített algoritmusok felügyelik a nagyoknál, de a módszereiket a garázsoldalak is másolják, valamint kkv-marketing kurzusokon is hirdetik a figyelemfelkeltő címek, a kvíz- és listaformátumok hatékonyságát. Véleményem szerint a nagyok is egyre inkább errefelé tolódnak, a jelenség alól nehéz kivonni magukat.

Hogy lesz-e visszarendeződés, az jó kérdés. A felhasználók egy részét zavarja a clickbait (meg az álhírek), az ő nyomásukra a Facebook algoritmusokkal próbálja szűrni a jelenséget. Ezügyben sokan optimisták, mondván: a spamszűrők is milyen kiforrottak már, ha akarat van, erre is lesz megoldás rövid távon. Nyilván az is megtalálja a számítását, aki a hagyományos formátumokat kedveli, de arra, hogy a folyamatok hatására idővel újra felértékelődnek-e a nagy presztízsű sajtótermékek, mint ahogy azt Dave King felvetette, nem mernék nagyobb összegben fogadni.

Művház

Tizenkét filmet tűz műsorára ingyenesen az ArteKino Filmfesztivál

A fesztivál alkotásai online érhetőek el szerdától december végéig.

Közzétéve:

Pixabay

Az európai filmeket hat nyelven feliratozva láthatja a közönség az online fesztiválon. Idén először az angol mellett spanyol, német, francia, olasz és lengyel feliratok közül lehet válogatni a https://artekinofestival.arte.tv/en/ oldalon – közölték a szervezők.

Az ARTE által válogatott alkotások keresztmetszetet adnak a fiatal európai alkotók korábban csak fesztiválokon vetített filmjeiből. A műsorban szerepel egyebek mellett Ivan Ikic szerb rendező Oaza című filmje vagy például a Nocturnal című angol dráma.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Lengyelország Oscar-díjra nevezett filmje az Európai Moziéjszakán

Az Oscar-díjra nevezett Nem hagytak nyomokat című lengyel történelmi drámát premier előtt láthatja a magyar közönség az Európai Moziéjszakán, december 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Közzétéve:

Pixabay

A Jan P. Matuszynski rendező kommunista Lengyelországban játszódó filmjét, a főszerepet alakító Tomasz Zietek jelenlétében vetítik. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – tájékoztatott az Uránia Nemzeti Filmszínház.

A 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott Nem hagytak nyomokat (Zeby nie bylo sladów) története 1983-ban játszódik Lengyelországban. Habár a kommunista kormányzat által 1981-ben bevezetett hadiállapotot, melynek célja az egyre erősödő ellenzéki mozgalom, a Szolidaritás háttérbe szorítása volt, már felfüggesztették, a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait. Május 12-én egy rendőrjárőr letartóztatja és megveri Grzegorz Przemyket, Barbara Sadowska ellenzéki költőnő fiát. Grzegorz kétnapi szenvedés után belehal sérüléseibe. A halálos verés egyetlen szemtanúja a fiú barátja, Jurek Popiel, aki elhatározza, hogy harcolni fog az igazságért. Kezdetben az államapparátus lekicsinyli az ügyet, ám amikor Grzegorz temetésén több mint húszezres tömeg gyűlik össze, a hatóságok úgy döntenek, bármilyen eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák Jurek tanúskodását a bíróság előtt.

Jurek Popielt Tomasz Zietek alakítja, aki Malgorzata Szumowskának Ezüst Medve-díjat hozó Test című alkotásból, valamint a Lángoló világ című második világháborús brit drámasorozatból ismerhet a közönség.

Lengyel filmdíjra jelölték Piotr Domalewski Csendes éj és Jan Komasa Oscar-jelölt Corpus Christi című filmjében nyújtott alakításáért. Főszereplője A lengyel Hüakinkthos című 2021-es Netflix-filmnek, amely ugyancsak a kommunista Lengyelországban játszódik.

Az Európai Moziéjszaka hagyománya 2018-ban indult a Kreatív Európa MEDIA kezdeményezésére és az Europa Cinemas társszervezésében azzal a céllal, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag európai filmkultúra nagy, közös ünnepe legyen.

Az idei eseményen Budapest mellett Szolnokon és Miskolcon is lesznek vetítések.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Négy dokumentumfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet

A futballtörténelem egyik legizgalmasabb alakjáról, Siflis Gézáról, a Szemünk fénye című filmben megismert látássérült pár gyermekéről, továbbá a Vadászati és Természeti Világkiállításról és Afrikában tevékeny jezsuita misszionáriusokról készülhet alkotás.

Közzétéve:

A Nemzeti Filmintézet MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint mintegy 2 éve nyújtanak támogatást a televíziós bemutatásra és streamingszolgáltatásra készülő alkotásokra pályázati úton. Mint írják, a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek.

A Televíziós döntőbizottság novemberi ülésén négy dokumentumfilmnek szavazott meg gyártási támogatást.

A szabadkai származású legendás focista, Siflis Géza ötszörös labdarúgó válogatott, a Ferencváros játékosa kalandos életéről és tragikus haláláról készít filmet Siflis Zoltán a Filmintézet 6,3 milliós támogatásával A kapus halála címmel.

A látássérült Császár szülők gyermekéről, a 17 éves Fecóról Varga Ágota (Szemünk fénye, Szülei szeme) rendez dokumentumfilmet, amely 100 percben 18 év eseményeit öleli fel. A Szemük fénye a szülők élettörténetét követően, a hamarosan felnőtté cseperedő Fecóról szól, és 25 millió forintos NFI-támogatással valósul meg.

Az Egy a Természettel! című dokumentumfilm az ősszel megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítást dolgozza fel. A rendezvényt bemutató alkotást Gaszner Veronika készíti a Filmintézet 25 millió forintos támogatásával.

Cséke Zsolt rendező-producer Menyhárth László és Czimmermann István jezsuita misszionáriusok életét és Afrikában végzett munkásságát mutatja be készülő dokumentumfilmjében. A Szabadság vára a Nemzeti Filmintézet 20 millió forintos támogatásával készül.

Tovább olvasom