Kövess minket!

Művház

Gyászol a Vígszínház

Meghalt Pusztaházi Péter, a Vígszínház munkatársa. A szakember 25 éve dolgozott az intézményben, ő készítette az előadásokhoz szükséges speciális effekteket, különleges tárgyakat.

Meghalt Pusztaházi Péter, a Vígszínház munkatársa – írja az intézmény közlése alapján a Színház Online. A cikk szerint a 67 éves Pusztaházi Pétert a színházban mindenki “Bobojsza”-ként ismerte. 25 éve volt a Vígszínház munkatársa, az előadásokhoz ő készítette a speciális effekteket, különleges tárgyakat, szokatlan elektronikus eszközöket.

Nem ismert lehetetlent, nem mondott nemet, bármit megcsinált, bármit megoldott, állandó mosollyal és örök optimizmussal.

Hivatalosan nem volt soha tag, mégis annak számított, és a hosszú évek alatt mindenki úgy tekintett rá, hogy ő a vígszínházi nagy család része – írják.

A közleményben azt is megjegyzik, hogy Pusztaházi Péter halála pótolhatatlan veszteség, az általa készített tárgyak őrzik az emlékét – tette hozzá az Origo.

Művház

Bemutatták a Most vagy soha! című filmet Londonban (videó)

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet.

Közzétéve:

MTI/Kertész Róbert

A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt.

A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 135 perces alkotás bemutatóján elmondta:

Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól.

A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.



Rákay Philip, az 1848-1849-es szabadságharc történetét feldolgozó film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak.

Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.

“Egy kicsit azért is hoztuk el ezt a filmet, hogy megmutassuk: Magyarországon milyen eredeti és épített helyszínek, milyen szakemberek, milyen színészek vannak”

– fogalmazott a forgatókönyvíró. Hozzátette: a londoni magyaroknak is nagy örömmel mutatták be az alkotást.

Rákay Philip elmondta: nagy igény lenne még több történelmi magyar filmre, hiszen a magyar történelem elképesztően színes, és “napestig lehetne sorolni” azokat a történelmi családneveket, amelyek viselőiről szintén filmeket kellene készíteni.

Elmondta azt is, hogy a Most vagy soha! kreatív csapata majdnem egy éve Mohács történetén is dolgozik, hiszen 2026-ban lesz a mohácsi sorstragédia 500. évfordulója. “Azon dolgozunk majdnem egy esztendeje, hogy miként lehetne filmes nyelven a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt, hova mutatott ez a tragédia és mit tanultunk belőle” – fogalmazott Rákay Philip a vasárnap esti londoni bemutatón.

A Most vagy soha! című alkotást alig néhány nappal a magyarországi bemutató után vetítették Londonban.

Borítókép: Kiss-Szabó Márk forgatókönyvíró (b), Lóth Balázs rendező (b2), Berettyán Nándor (b3), aki Petőfit és Mosolygó Sára (b4), aki Szendrey Júliát és Horváth Lajos Ottó (j), aki Farkasch, a titkosügynököt alakítja a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm londoni díszbemutatóján a Leicester Square Vue filmszínházban 2024. március 17-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Szilágyi István író, a Helikon alapító főszerkesztője

Életének 86. évében szerdán Kolozsváron érte a halál a Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar szerzőt – tudatta szerdán a Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat szerkesztősége.

Közzétéve:

Szilágyi István a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának tagja volt. Szerdán reggel méltósággal viselt betegség után távozott az élők sorából – közölte Facebook-oldalán a Helikon szerkesztősége.

„A Helikon munkaközössége osztozik a család gyászában – mi magunk az egykori főszerkesztőt, a nagyszerű írót, az atyai jóbarátot gyászoljuk. Isten veled, Pista bácsi!” – búcsúztak.

Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron, majd a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros meghatározó élmény volt számára. Apja 1943-ban, a második világháborúban, a Don mellett meghalt, elvesztése súlyos megpróbáltatást jelentett a családnak.

Iskoláit Zilahon kezdte, majd 1952-ben visszakerült Kolozsvárra, ahol vasúti gépipari középiskolába járt. Nagyváradon és Szatmáron dolgozott vasúti műhelyekben, mozdonyvezetőnek készült, de szemgyengesége miatt az orvosi vizsgálaton alkalmatlannak minősítették.

1958-ban felvették a kolozsvári egyetem jogi karára, ahol 1963-ban diplomázott, de a felkínált ügyészi állást nem fogadta el. Később sem vállalt olyan állást, ahol a jogi végzettségére lett volna szükség.

Első írásai az Utunkban jelentek meg, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től az immár Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.

Olyan remekművek fűződnek a nevéhez, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő. Utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.

Az 1960-as évek elején induló Forrás-nemzedék egyik meghatározó egyénisége volt. Ez a nemzedék új hagyományszemléletet teremtett, műveikben a társadalmi elkötelezettség helyett a személyiség vizsgálatára helyezték a hangsúlyt.

A Forrás-sorozatban jelentek meg első novelláskötetei (Sorskovács, Ezen a csillagon), amelyekben kétkezi munkásokat ábrázolt hiteles helyzetekben, a maguk összetettségében, egyediségében, elszakadva a kor sematikus munkásábrázolásától.

Első regénye, az 1969-ben kiadott Üllő, dobszó, harang. Második regénye és mindmáig talán legnépszerűbb, legolvasottabb műve az 1975-ben megjelent Kő hull apadó kútba, amely egyszerre lélektani krimi, történelmi regény és pontos szociográfia. A magyar nyelven több kiadást is megért művet lengyelre, németre, oroszra, románra és szlovákra is lefordították.

A nyolcvanas években írta meg mitologikus nagyregényét, „a romániai diktatúra embertelen világának epikai parafrázisát”, az Agancsbozótot, amelynek megjelenését a cenzúra nem engedélyezte, csak 1990-ben vehették kézbe az olvasók, „tiltott könyvek szabadon” jelzéssel.

Következő hatalmas műve, a Hollóidő a három részre szakadt 16. századi Magyarországon játszódó történelmi regény, a „képzelet, a létezés és az emberi élet titkait fürkésző” kíméletlen és tragikus történet.

2020-ban ismét nagyregénnyel jelentkezett, a 18. században játszódó Messze túl a láthatáron című művet a kritika az életmű szintéziseként értelmezi.

A nagyepikai művek mellett novellákat, karcolatokat, esszéket is írt, a kisprózáiból a 70. születésnapjára Bolygó tüzek címmel jelent meg válogatáskötet. A 2019-es Katlanváros című könyv személyes sorsba és családtörténetbe is betekintést engedő írásai korábban az Utunk évkönyveiben jelentek meg, a 2021-es A hóhér könnyei című kötet írásait a műfaji kísérletezés jellemzi.

Számos elismerés birtokosa

Szilágyi Istvánt 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia, 2010-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.

Munkásságáért több rangos kitüntetést is kapott: 1990-ben József Attila-díjat, 1992-ben Ady Endre-díjat, 1995-ben Déry Tibor-jutalmat vehetett át, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

2001-ben kapta meg a Kossuth-díjat kiemelkedő írói munkásságáért, a próza műfaját a magyar nyelv archaikus rétegeivel gazdagító tevékenységéért, a történelmi folyamatokat megjelenítő, az emberi lét általános törvényszerűségeit vizsgáló, kivételesen érzékeny műveiért.

2003-ban Márai Sándor-, 2008-ban Arany János-, 2009-ben Alföld-díjjal, 2011-ben az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Életműdíjával jutalmazták. 2014-ben lett a nemzet művésze, 2017-ben Prima-díjjal tüntették ki. 2020-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Erdélyért életműdíjat adományozott neki.

Szilágyi István temetéséről később intézkednek.

Tovább olvasom

Művház

A Dal 2024 – Szombaton kialakul a döntő mezőnye

A szombati második elődöntő után kialakul A Dal 2024 döntős mezőnye. Akárcsak a múlt szombati adásból, ezúttal is öt produkció kerül a szimfonikus fináléba.

Közzétéve:

MTI/Illyés Tibor

A Dal 2024 március 16-i második elődöntőjében ismét tíz dal lesz hallható átdolgozott változatban a Duna csatornán. Az új hangzás és a színpadi megjelenés kialakításában a hazai könnyűzene kiválóságai segítik a versenyzőket

– közölte az MTVA Marketing és Sajtó Irodája az MTI-vel.

Négy dal a zsűritől kapott pontszámmal, egy a közönség szavazataival folytathatja a versenyt a nemzetközi fődíjért. A showműsort a Duna mellett élőben közvetíti a Petőfi Rádió is.

Magyarország egyetlen dalversenyében most szombaton este az Egészben kell balladaként hangzik el az Arcidrától, az Everflash Nyisd ki a szemed produkciója bluesként, a Fluidia Miről szól ez a dal? folk stílusban versenyez a döntőbe jutásért. Juhos Zsófi & Patocska Olivér Ma szerettem beléd duettje szvingként, az Ugyanaz a ház Kökény Dánieltől dzsesszdalként bizonyíthat. A Name Projekt Nekem című dala rock köntösben, a Nem lehetek más a Negáltól dzsesszként mutatkozhat be A Dal színpadán. A Phoenix Rt Félszavak produkciója világzeneként, az A nap süssön ki a Pinkers előadásában népzeneként csendül fel, a Roy Galeri Kiáltása pedig rockként tér vissza.

Az első elődöntőből László Evelin Legényesének rock verziója maximális pontszámmal került a döntőbe. A zsűri döntése alapján lett szintén finalista a Sugarloaf Nászindulójának népzenei hangzású verziója, a Junkies szvingként újragondolt Királyi többese, valamint Kocsis Tibor Egy életen át című dalának rockabilly feldolgozása. A közönség szavazataival Bradics Jácint Miért félnék álmodni című rock köntösbe bújtatott produkciója folytathatja a magyar dalok versenyét.

A győztes dal előadója lemezkészítési lehetőséget nyer a berlini Hansa Studios-ban.

Az átdolgozásokban a magyar könnyűzene sztárelőadói segítették a versenyzőket: Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekese; Csikány Tamás Fácán, a Mystery Gang dobosa; Fekete-Kovács Kornél dzsessz zenész, trombitaművész, a Modern Art Orchestra vezetője; Madarász Gábor Madi, A Dal session zenekarának gitárosa; Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese; Nagy Feró, a Beatrice frontembere; Oláh József, a Parno Graszt alapító-dalszerzője; Pély Barna zenész; Sárik Péter dzsessz-zongoraművész, dalszerző, a Petőfi Zenei Díj 2023 év hangszeres előadója; valamint Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapítója.

A válogató adásokhoz képest változás az elődöntőben, hogy a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter által alkotott zsűri a pontszámok alapján négy, a közönség a szavazataival egy dalt juttathat tovább. A nézők arra a hat dalra küldhetnek SMS-t, amelyek nem jutottak be a négy közé, és a legtöbb voksot kapó kerül a döntő mezőnyébe. A fináléban a versenydalok a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoznak el.

A Dal 2024 második elődöntője szombaton 19 óra 35 perctől követhető élőben a Dunán és a Petőfi Rádióban, ismétlés vasárnap a Duna World csatornán 10 óra 30 perctól.

Borítókép: Középen Rókusfalvy Lili és Fodor Imre műsorvezetők, valamint a továbbjutók (j) és a kiesők (b) A Dal 2024 televíziós show-műsor első elődöntőjének végén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 9-én

Tovább olvasom