Művház
Filmek, mesék, víziók
Ujj Mészáros Károly szerint a filmek képesek üzeneteket közvetíteni, amelyek megfogalmazásakor arra gondol, mire van az embereknek szükségük. De miért a nők jelentik számára a világ hőseit, és miért véli úgy, hogy a mesék léteznek, mi, emberek pedig csak elmeséljük őket? Az Alkotni születtünk interjúsorozat második része.
Mi egy mozifilm fő funkciója?
Ilyen fogós kérdéseket fogsz feltenni?
Arra gondolok, hogy szerinted elsősorban szórakoztatnia kell, egy adott időre más világba helyezni a nézőt, vagy magasztosabb célokat is meg lehet fogalmazni?
Minden rendezőnek lényeges, hogy valamilyen szinten szórakozzanak a filmjén, ha nem így lenne, inkább fehérzajt csinálna, amin mindannyian bealudnánk. Ezért is van az, hogy a filmkészítők elsőként azt döntik el, hogy a filmjüket a fesztiválpiacra, egy szűk, műértő közegnek vagy szélesebb rétegeknek szánják-e. Számomra mindkét piac érdekes. Hiszek abban, hogy a film üzeneteket képes közvetíteni. Olyannyira, hogy mindkét nagyjátékfilmem esetében volt egy központi téma, amiről beszélni szerettünk volna. Ez egy fontos kérdés, még akkor is, ha sokak szerint hülyeség, és nem érdemes direkt üzenetekkel előjönni olyan médiumban, mint a mozi. Az megint más kérdés, hogy a megfogalmazott üzenetet milyen stílusban, formában és mennyire szórakoztatóan, illetve érdekesen helyezzük el.
Milyen üzenet közvetítésére törekedtél a Liza, a rókatündér esetében?
A szeretet, illetve annak ereje került középpontba. Hogy mennyire komoly munka egy embert szeretni és az, hogy szeretni tudjunk. Gyakran elfeledkezünk arról, milyen munka van abban, hogy egy párkapcsolat kialakuljon vagy megmaradjon. Sok ezért is ér véget az első három hónap után, amikor elszáll a hevület, pedig ekkor kezdődik a munka oroszlánrésze, amely örökké tart. Az élet már csak ilyen, és ez így van jól.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Az első nagyjátékfilmed mind a kritikusok, mind a közönség körében sikeres volt. Ez alapján azt feltételezhetem, ismered a filmes siker receptjét.
Pedig nem, az elismerés több dologtól függ. Abban biztos vagyok, hogy az elvégzett munka sokat számít. Akár a Liza, a rókatündér, akár az X – A rendszerből törölve című filmről beszélünk, az látható, hogy a történet kellőképpen csavaros, teli van meglepetésekkel, de nem szájbarágós. Azt gondolom, a Liza a hihetetlenül magas nézőszámát annak a szinte térítő közönségrétegnek köszönhette, amelynek nagyon tetszett a film, ők vitték a hírét. De volt olyan réteg is, amelynek épphogy csak elment, és voltak, akiknek egyáltalán nem jött be, nem találták a fogást rajta; azt viszont talán még ők is elismerték, hogy akár a képi megjelenítést, akár a színészek alakítását nézzük, munka volt benne. Ugyanígy sok meló volt a forgatókönyvben is, és az utómunkán sem spóroltunk.
Mi határozza meg a választásaid rendezőként? A főszereplőn, Balsai Mónikán túl mi a közös a Lizában, az X-ben és a szintén általad rendezett Büszkeség és balítélet vagy Mi történt Vegasban című színdarabokban?
Talán küldetéstudatos maszlagnak fog hangzani, de mindig arra gondolok, mire van az embereknek szükségük. Amikor elkezdtem a Lizát, azt szerettem volna, ha a szeretet ereje pozitív irányba mozdítja el a nézőket. A film küldetése az emberek szívének megmelengetése volt. Az X esetében a kiindulópontot az a kérdés jelentette, hogy mi a hősiesség, hogyan válik valaki hőssé. Hollywoodban ez iszonyatosan elcsépelt téma, legyen szó hétköznapi vagy szuperhősökről, az amerikai polgárok számára döbbenetesen evidens kérdésről beszélünk. Például a 2008-as válság után hamar mozikba került az Egek ura című film George Clooney főszereplésével, aki munkaerő-leépítési szakértőként mások helyett végzi el a piszkos munkát, vagy említhetem az Apu vad napjait, ami az időskori demenciáról szól, Philip Seymour Hoffmannal. Ezeknek a témáknak a feldolgozásával mindkét film valós élethelyzetekben lévő embereknek adott támpontokat.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
A Mi történt Vegasban című darabot most kezdtük próbálni a Centrál Színházban. Ez egy alig egyéves amerikai mű, amely a haldokló nyomtatott sajtó perspektívájából foglalkozik az igazság fogalmával. A tények, adatok összessége jelenti-e az igazságot, vagy van egy általánosabb vagy magasztosabb igazságfogalom, ami túlmutat ezen? Ez egy nagyon időszerű, néhol fájdalmas kérdés – a fake news háborúk közepette –, amit nagyon szórakoztató formában dolgozunk fel.
Úgy tűnik, mintha számodra a nők lennének a világ hősei.
Lehet, hogy otthonról hozom a példát. Ha egy férfi elvágja az ujját, mindenki azzal van elfoglalva, de ha egy nővel történik meg a baleset, ugyanúgy asztalra kerül a vacsora egy mosoly kíséretében, mintha semmi sem történt volna. Ez a finom, csendes és kitartó női energia borzasztóan fontos. A Muriel esküvőjétől kezdve sok olyan filmet tudok mondani, amelyben a női erő szívmelengetően képes győzedelmeskedni.
A varázslat, a mesék világa markáns eleme a rendezői munkádnak. Unalmasnak tartod a valóságot?
Amikor a néző moziélményt kap, kiszakad a hétköznapokból, még akkor is, ha az az élmény nagyon valóságos.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Picit nehezebb az a mese, ami kötődik a valósághoz, hiszen azt sokkal jobban ismerjük, ha valami ott fals, hamar feltűnik, és elidegeníti a nézőt. Az X-szel például egy olyan mesét próbáltunk meg elmondani, amely sok szállal kapcsolódik a valósághoz. Ezzel ellentétben ha alkotsz egy saját meseszerű világot, az a te szabályrendszered szerint működik, és meg tudod lepni a nézőt egy olyan húzással, amelyre nem számít, ez nagyobb szabadságot ad.
Mit jelent számodra a kreativitás?
A kreativitás a szabadságfokhoz köthető.
Minél szabadabb az ember lelke, annál kreatívabb, vagyis egyenes arányosság áll fenn?
Igen, kell hozzá a lelki felszabadultság. Iszonyatosan élvezem, ha a körülöttem lévők szabadon elmondják a véleményüket. Persze lehet erőltetni is, kierőszakolni valamit négy kávéból…
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Ugyanígy, amikor elkezdesz mesélni, még nem tudod, miről fog szólni, de ahogy kimondod, hogy egyszer volt, hol nem volt, a történet már meséli magát. Ezt is csak úgy lehet, ha az agyad rákapcsolódik a saját meséd fonalára. Például akkor is találkoztam ezzel, amikor az RTL számára forgatott Alvilág című sorozathoz válogattunk szereplőket. Minden színészre egy óra jutott, és szerencsém volt olyanokkal is találkozni, akikkel addig soha, például Mácsai Pállal. Megtisztelt azzal, hogy odajött, felkészült, ahogy a többiek is. Ez egy ajándék az élettől. A színészek szakmája egyébként is szorosan összefügg a kreativitással, de a bátorsággal is. Képzeljük csak el, mennyire gyorsan kell egy színművésznek megválnia a biztonsági paneljeitől, amikor egy egyszerű közegben, szürke falak előtt kell eljátszania egy figurát, előadnia egy jelenetet, átadnia magát egy partnernek, egy általunk teremtett helyzetnek, pillanatokon belül. Ha ez működik, mindenki élvezi, mert játszunk, mint a gyerekek, egyúttal mindannyian használjuk a kreativitásunkat is. A szereplőválogatás kegyetlen műfaj, már a rövidsége miatt is, de lehet nagyon klassz folyamat is.
Mi az első dolog, ami eszedbe jut a kreativitással összefüggésben?
Egyszer egy rendőr igazoltatott a házunk előtt, és észrevette, hogy lejárt a forgalmim, majd megkérdezte: „Károly, mivel foglalkozik maga?” Mondtam, hogy reklámokat rendezek. Erre ő: „Igen? Akkor önnel biztos előfordul, hogy bizonyos helyzeteket kreatívan kell megoldani…” Annyira ideges lettem, hogy azt kértem, büntessen meg, de ezen az úton ne menjünk tovább. (Nevet.) Szóról szóra azt kérdezte, amit te. Az ilyen feladványoktól mindig iszonyúan féltem.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Reklámfilm, kisfilm, nagyfilm, sorozat. Mit tanultál a karriered egyes állomásain az alkotói munkáról?
A reklámnál a filmkészítés legelemibb alapjait. Mivel nem jártam olyan iskolába, ahol ezt megtanulhattam volna, szakirodalmat olvasgattam, közben pedig készítettem a reklámokat, de sok mindent nem tudtam. Ez egyfajta rutin kérdése, de mivel reklámról beszélünk, egy idő után kontraproduktívvá válik. A kisfilmeknél pedig arra jöttem rá, hogy kifejezetten rosszul instruálom a színészeket.
Nem tudtad átadni a víziód?
Végeredmény-centrikusan mondtam el, mit szeretnék látni, miközben azt az utat kellett volna megmutatnom, ahogyan eljut oda. Ehhez a rendezőnek előre kell gondolkodnia, hiszen a színésznek magának kell rájönnie, mi a megoldás, és elrepülnie oda, ahova te akarod. Valahogy ez a reklámban működött, a kisfilmnél nem. Utóbbi sokat segített abban, hogyan működik egy jelenet. A nagyjátékfilmeknél azt tapasztaltam meg, hogy tudom a még hosszabb íveket figyelni. Az Alvilág sorozatban pedig azt, hogy az is lehetséges, amiről biztosan tudod, hogy elképzelhetetlen: le lehet 400 percet forgatni 56 nap alatt olyan minőségben, hogy ne kelljen pironkodni a végeredményt látva.
Reklámfilmrendezőként valaki másnak az elképzelését kellett megvalósítanod, színházi és filmes rendezőként pedig a saját víziódat kell megjeleníteni. Hogyan élted meg ezt az ellentmondást?
Eleinte nagyon mereven ragaszkodtam ahhoz, ahogy én láttam a világot. Meg voltam győződve, hogy csak az lesz jó az ügyfélnek. Aztán jöttek a visszajelzések: „A Károllyal olyan nehéz, bonyolult vele, mindig akar valamit…” (Nevet.) Később már képes voltam jobban figyelembe venni a megrendelői igényeket, ekkor kezdtem el kisfilmeket készíteni, és már nem magamat szerettem volna mindenáron megvalósítani a reklámokban.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Melyek az inspirációs forrásaid?
Műfajtól függ, folyamatosan változik. A Liza kapcsán elsősorban azok az alkotók hatottak erőteljesen, akiket a karrierem kezdeti szakaszában figyeltem, mint például Aki Kaurismäki, vagy a skandináv reklámok, azok humora, megjelenése, kitaláltsága, de említhetem a sokak számára talán vicces Traktor-reklámokat is. Az X-nél inkább régebbi saját kisfilmjeim inspiráltak. Ezeknek a kézi kamerával rögzített, kis stábbal és készen kapott dolgokból készülő filmeknek nagyon friss energiái vannak. Az óriási ellentmondás abban áll, hogy tökéletesen ipari méretek között, nagy stábbal forgattam, mégis az előbb leírt érzést akartuk megjeleníteni.
Negyvenhat évesen érted el az álmod, az első játékfilmed. Nem érzed úgy, a siker jöhetett volna a hamarabb is?
Ahogy múlnak az évek, ez egyre erősebb lesz. Iszonyúan jó lenne, ha ott tartanék, ahol ma, de gondolatiságban, a lehetőségeket tekintve húsz évvel fiatalabb lennék. Vicces belegondolni, hogy ötvenévesen majdhogynem pályakezdő vagyok. Ez egy kihívás… Ameddig lehet, megpróbálok nem hozzáöregedni a koromhoz. (Nevet.)
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.