Kövess minket!

Művház

Filmek, mesék, víziók

Ujj Mészáros Károly szerint a filmek képesek üzeneteket közvetíteni, amelyek megfogalmazásakor arra gondol, mire van az embereknek szükségük. De miért a nők jelentik számára a világ hőseit, és miért véli úgy, hogy a mesék léteznek, mi, emberek pedig csak elmeséljük őket? Az Alkotni születtünk interjúsorozat második része.

Mi egy mozifilm fő funkciója?

Ilyen fogós kérdéseket fogsz feltenni?

Arra gondolok, hogy szerinted elsősorban szórakoztatnia kell, egy adott időre más világba helyezni a nézőt, vagy magasztosabb célokat is meg lehet fogalmazni?

Minden rendezőnek lényeges, hogy valamilyen szinten szórakozzanak a filmjén, ha nem így lenne, inkább fehérzajt csinálna, amin mindannyian bealudnánk. Ezért is van az, hogy a filmkészítők elsőként azt döntik el, hogy a filmjüket a fesztiválpiacra, egy szűk, műértő közegnek vagy szélesebb rétegeknek szánják-e. Számomra mindkét piac érdekes. Hiszek abban, hogy a film üzeneteket képes közvetíteni. Olyannyira, hogy mindkét nagyjátékfilmem esetében volt egy központi téma, amiről beszélni szerettünk volna. Ez egy fontos kérdés, még akkor is, ha sokak szerint hülyeség, és nem érdemes direkt üzenetekkel előjönni olyan médiumban, mint a mozi. Az megint más kérdés, hogy a megfogalmazott üzenetet milyen stílusban, formában és mennyire szórakoztatóan, illetve érdekesen helyezzük el.

Milyen üzenet közvetítésére törekedtél a Liza, a rókatündér esetében?

A szeretet, illetve annak ereje került középpontba. Hogy mennyire komoly munka egy embert szeretni és az, hogy szeretni tudjunk. Gyakran elfeledkezünk arról, milyen munka van abban, hogy egy párkapcsolat kialakuljon vagy megmaradjon. Sok ezért is ér véget az első három hónap után, amikor elszáll a hevület, pedig ekkor kezdődik a munka oroszlánrésze, amely örökké tart. Az élet már csak ilyen, és ez így van jól.

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

Semmit sem adnak ingyen. Nekem is mindenért meg kellett harcolnom, semmi nem hullott csak úgy az ölembe.

Az első nagyjátékfilmed mind a kritikusok, mind a közönség körében sikeres volt. Ez alapján azt feltételezhetem, ismered a filmes siker receptjét.

Pedig nem, az elismerés több dologtól függ. Abban biztos vagyok, hogy az elvégzett munka sokat számít. Akár a Liza, a rókatündér, akár az X – A rendszerből törölve című filmről beszélünk, az látható, hogy a történet kellőképpen csavaros, teli van meglepetésekkel, de nem szájbarágós. Azt gondolom, a Liza a hihetetlenül magas nézőszámát annak a szinte térítő közönségrétegnek köszönhette, amelynek nagyon tetszett a film, ők vitték a hírét. De volt olyan réteg is, amelynek épphogy csak elment, és voltak, akiknek egyáltalán nem jött be, nem találták a fogást rajta; azt viszont talán még ők is elismerték, hogy akár a képi megjelenítést, akár a színészek alakítását nézzük, munka volt benne. Ugyanígy sok meló volt a forgatókönyvben is, és az utómunkán sem spóroltunk.

Mi határozza meg a választásaid rendezőként? A főszereplőn, Balsai Mónikán túl mi a közös a Lizában, az X-ben és a szintén általad rendezett Büszkeség és balítélet vagy Mi történt Vegasban című színdarabokban?

Talán küldetéstudatos maszlagnak fog hangzani, de mindig arra gondolok, mire van az embereknek szükségük. Amikor elkezdtem a Lizát, azt szerettem volna, ha a szeretet ereje pozitív irányba mozdítja el a nézőket. A film küldetése az emberek szívének megmelengetése volt. Az X esetében a kiindulópontot az a kérdés jelentette, hogy mi a hősiesség, hogyan válik valaki hőssé. Hollywoodban ez iszonyatosan elcsépelt téma, legyen szó hétköznapi vagy szuperhősökről, az amerikai polgárok számára döbbenetesen evidens kérdésről beszélünk. Például a 2008-as válság után hamar mozikba került az Egek ura című film George Clooney főszereplésével, aki munkaerő-leépítési szakértőként mások helyett végzi el a piszkos munkát, vagy említhetem az Apu vad napjait, ami az időskori demenciáról szól, Philip Seymour Hoffmannal. Ezeknek a témáknak a feldolgozásával mindkét film valós élethelyzetekben lévő embereknek adott támpontokat.

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

Mivel én is voltam nehéz helyzetben, tudom, egyes filmek megtekintése nagyon komoly pozitív hatással lehet ránk. Magyarországon valahogy csak antihősök születnek. A szegény magyar társadalom elég beteg.

A Mi történt Vegasban című darabot most kezdtük próbálni a Centrál Színházban. Ez egy alig egyéves amerikai mű, amely a haldokló nyomtatott sajtó perspektívájából foglalkozik az igazság fogalmával. A tények, adatok összessége jelenti-e az igazságot, vagy van egy általánosabb vagy magasztosabb igazságfogalom, ami túlmutat ezen? Ez egy nagyon időszerű, néhol fájdalmas kérdés – a fake news háborúk közepette –, amit nagyon szórakoztató formában dolgozunk fel.

Úgy tűnik, mintha számodra a nők lennének a világ hősei.

Olyan furi, de nekem valahogy mind magánéleti, mind érzelmi, mind pedig szakmai szempontból a nők segítettek, ők mozdították elő a pályám vagy akár a személyiségem fejlődését.

Lehet, hogy otthonról hozom a példát. Ha egy férfi elvágja az ujját, mindenki azzal van elfoglalva, de ha egy nővel történik meg a baleset, ugyanúgy asztalra kerül a vacsora egy mosoly kíséretében, mintha semmi sem történt volna. Ez a finom, csendes és kitartó női energia borzasztóan fontos. A Muriel esküvőjétől kezdve sok olyan filmet tudok mondani, amelyben a női erő szívmelengetően képes győzedelmeskedni.

A varázslat, a mesék világa markáns eleme a rendezői munkádnak. Unalmasnak tartod a valóságot?

Amikor a néző moziélményt kap, kiszakad a hétköznapokból, még akkor is, ha az az élmény nagyon valóságos.

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

A legreálisabb film is egy mese. Misztikus dolgoknak gondolom a meséket. Biztos vagyok abban, hogy léteznek, mi pedig csak elmeséljük őket. Főleg a Liza esetében éreztem, hogy olyan erős párhuzam volt a készítése közbeni valóság és a Liza saját világa között, hogy azt szinte csak át kellett lépni, és mindenre lehetett tudni a választ.

Picit nehezebb az a mese, ami kötődik a valósághoz, hiszen azt sokkal jobban ismerjük, ha valami ott fals, hamar feltűnik, és elidegeníti a nézőt. Az X-szel például egy olyan mesét próbáltunk meg elmondani, amely sok szállal kapcsolódik a valósághoz. Ezzel ellentétben ha alkotsz egy saját meseszerű világot, az a te szabályrendszered szerint működik, és meg tudod lepni a nézőt egy olyan húzással, amelyre nem számít, ez nagyobb szabadságot ad.

Mit jelent számodra a kreativitás?

A kreativitás a szabadságfokhoz köthető.

Minél szabadabb az ember lelke, annál kreatívabb, vagyis egyenes arányosság áll fenn?

Igen, kell hozzá a lelki felszabadultság. Iszonyatosan élvezem, ha a körülöttem lévők szabadon elmondják a véleményüket. Persze lehet erőltetni is, kierőszakolni valamit négy kávéból…

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

Ugyanígy, amikor elkezdesz mesélni, még nem tudod, miről fog szólni, de ahogy kimondod, hogy egyszer volt, hol nem volt, a történet már meséli magát. Ezt is csak úgy lehet, ha az agyad rákapcsolódik a saját meséd fonalára. Például akkor is találkoztam ezzel, amikor az RTL számára forgatott Alvilág című sorozathoz válogattunk szereplőket. Minden színészre egy óra jutott, és szerencsém volt olyanokkal is találkozni, akikkel addig soha, például Mácsai Pállal. Megtisztelt azzal, hogy odajött, felkészült, ahogy a többiek is. Ez egy ajándék az élettől. A színészek szakmája egyébként is szorosan összefügg a kreativitással, de a bátorsággal is. Képzeljük csak el, mennyire gyorsan kell egy színművésznek megválnia a biztonsági paneljeitől, amikor egy egyszerű közegben, szürke falak előtt kell eljátszania egy figurát, előadnia egy jelenetet, átadnia magát egy partnernek, egy általunk teremtett helyzetnek, pillanatokon belül. Ha ez működik, mindenki élvezi, mert játszunk, mint a gyerekek, egyúttal mindannyian használjuk a kreativitásunkat is. A szereplőválogatás kegyetlen műfaj, már a rövidsége miatt is, de lehet nagyon klassz folyamat is.

Mi az első dolog, ami eszedbe jut a kreativitással összefüggésben?

Egyszer egy rendőr igazoltatott a házunk előtt, és észrevette, hogy lejárt a forgalmim, majd megkérdezte: „Károly, mivel foglalkozik maga?” Mondtam, hogy reklámokat rendezek. Erre ő: „Igen? Akkor önnel biztos előfordul, hogy bizonyos helyzeteket kreatívan kell megoldani…” Annyira ideges lettem, hogy azt kértem, büntessen meg, de ezen az úton ne menjünk tovább. (Nevet.) Szóról szóra azt kérdezte, amit te. Az ilyen feladványoktól mindig iszonyúan féltem.

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

Amikor elkezdtem reklámokat rendezni, néhányan tehetségesnek neveztek, én viszont nem tudtam, az mit jelent. Ha adódott egy helyzet, elkezdtem figyelni magam – mit csinál egy tehetségesnek mondott ember –, és ez elrontott mindent, mint a sportban, amikor arra figyelsz, hogy dobsz, nem pedig érzed a célt, és csak egy eszközzé válsz, hogy bezsákold a pontot. Igazából az a legrosszabb, amikor ilyennel baszogatnak, mert terhet helyeznek a vállamra. A munkában hiszek.

Reklámfilm, kisfilm, nagyfilm, sorozat. Mit tanultál a karriered egyes állomásain az alkotói munkáról?

A reklámnál a filmkészítés legelemibb alapjait. Mivel nem jártam olyan iskolába, ahol ezt megtanulhattam volna, szakirodalmat olvasgattam, közben pedig készítettem a reklámokat, de sok mindent nem tudtam. Ez egyfajta rutin kérdése, de mivel reklámról beszélünk, egy idő után kontraproduktívvá válik. A kisfilmeknél pedig arra jöttem rá, hogy kifejezetten rosszul instruálom a színészeket.

Nem tudtad átadni a víziód?

Végeredmény-centrikusan mondtam el, mit szeretnék látni, miközben azt az utat kellett volna megmutatnom, ahogyan eljut oda. Ehhez a rendezőnek előre kell gondolkodnia, hiszen a színésznek magának kell rájönnie, mi a megoldás, és elrepülnie oda, ahova te akarod. Valahogy ez a reklámban működött, a kisfilmnél nem. Utóbbi sokat segített abban, hogyan működik egy jelenet. A nagyjátékfilmeknél azt tapasztaltam meg, hogy tudom a még hosszabb íveket figyelni. Az Alvilág sorozatban pedig azt, hogy az is lehetséges, amiről biztosan tudod, hogy elképzelhetetlen: le lehet 400 percet forgatni 56 nap alatt olyan minőségben, hogy ne kelljen pironkodni a végeredményt látva.

Reklámfilmrendezőként valaki másnak az elképzelését kellett megvalósítanod, színházi és filmes rendezőként pedig a saját víziódat kell megjeleníteni. Hogyan élted meg ezt az ellentmondást?

Eleinte nagyon mereven ragaszkodtam ahhoz, ahogy én láttam a világot. Meg voltam győződve, hogy csak az lesz jó az ügyfélnek. Aztán jöttek a visszajelzések: „A Károllyal olyan nehéz, bonyolult vele, mindig akar valamit…” (Nevet.) Később már képes voltam jobban figyelembe venni a megrendelői igényeket, ekkor kezdtem el kisfilmeket készíteni, és már nem magamat szerettem volna mindenáron megvalósítani a reklámokban.

Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)
Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor)

Azok, akik nagyon komoly szinten művelik ezt a szakmát, magukból dolgoznak, megtehetik azt, hogy a saját víziójukat valósítják meg. Ők jellemzően nem is vágytak arra, hogy hosszabb műfajokban teljesedjenek ki. Azok, akiket mestereknek lehet nevezni, mint például Ivan Zachariáš vagy Frank Budgen, többnyire hosszú ideig megmaradtak reklámrendezőnek, mert megvalósíthatták magukat a műfajban.

Melyek az inspirációs forrásaid?

Műfajtól függ, folyamatosan változik. A Liza kapcsán elsősorban azok az alkotók hatottak erőteljesen, akiket a karrierem kezdeti szakaszában figyeltem, mint például Aki Kaurismäki, vagy a skandináv reklámok, azok humora, megjelenése, kitaláltsága, de említhetem a sokak számára talán vicces Traktor-reklámokat is. Az X-nél inkább régebbi saját kisfilmjeim inspiráltak. Ezeknek a kézi kamerával rögzített, kis stábbal és készen kapott dolgokból készülő filmeknek nagyon friss energiái vannak. Az óriási ellentmondás abban áll, hogy tökéletesen ipari méretek között, nagy stábbal forgattam, mégis az előbb leírt érzést akartuk megjeleníteni.

Negyvenhat évesen érted el az álmod, az első játékfilmed. Nem érzed úgy, a siker jöhetett volna a hamarabb is?

Ahogy múlnak az évek, ez egyre erősebb lesz. Iszonyúan jó lenne, ha ott tartanék, ahol ma, de gondolatiságban, a lehetőségeket tekintve húsz évvel fiatalabb lennék. Vicces belegondolni, hogy ötvenévesen majdhogynem pályakezdő vagyok. Ez egy kihívás… Ameddig lehet, megpróbálok nem hozzáöregedni a koromhoz. (Nevet.)

Művház

Dargay Attila 50 évvel ezelőtti álma valósul meg a Csongor és Tünde adaptációjával (videó)

A sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül a Csongor és Tünde mozifilm Dargay Attila terveiből. Az animációs stúdió Ördögség címmel elkészítette az egész estés mesefilm első teaserét.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vuk és többek között a Szaffi alkotójának 50 évvel ezelőtti álma valósul meg azzal, hogy elkészül Vörösmarty Mihály klasszikusának a Csongor és Tündének a mozifilm adaptációja. A feldolgozás a hetvenes években akadályokba ütközött, ezért az ötlet a fiókban maradt. A nagyszabású tervet élesztette fel a Cinemon Entertainment alkotócsapata, akik Dargay figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználják a készülő mozifilmhez.

Az időtlen költeményből Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa részvételével készül a mozifilm, aki a Cinemon stúdióra bízta a megvalósítást. Az alkotók arra vállalkoznak, hogy Dargay szellemiségét követve szólítsák meg a mai közönséget, elsősorban a gyerekeket.

A mesefilm első beharangozójának főszereplői, az ördögfiókák – Berreh, Kurrah és Duzzog – Dargay Attila eredeti figurái, akik a lehető legnagyobb mértékben őrzik a rendezőlegenda stílusát.

A most közzétett videóban Előd Álmos vezeti fel a csodálatos történetet. Az Ördögség már most bővelkedik a kedves és vicces jelenetekben, az alkotók nem titkolt célja, hogy a készülő rajzfilm minél közelebb álljon Dargay világához és a képsorok láttán minél többen újra kedvet kapjanak a mozizáshoz – közölte.

Dargay a storyboardhoz Vörösmarty Mihály költeményének eredeti szövegét használta, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet.

Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be, amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét. Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk

– összegezte a 80-as években Dargay Attila és még halála előtt is azt nyilatkozta „reménykedem, hátha egyszer ez az álmom is valóra válik.”

A sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével készülő Csongor és Tünde feldolgozás egyszerre kívánja megismertetni Vörösmarty művét a 21. századi közönséggel és tisztelegni Dargay fantasztikus öröksége, képes univerzumának karakterei előtt.

A hagyományos 2D animációs technikával készülő rajzfilm rendezője Máli Csaba, az egyik utolsó Dargay tanítvány és Pálfi Zsolt (Lengemesék, Salamon király kalandjai). A Csongor és Tünde a Filmintézet 570 millió forintos támogatásával készül Balassa Krisztián forgatókönyve alapján, és a tervek szerint 2024 őszén lesz látható a mozikban.

Tovább olvasom

Művház

Csúcskategóriás koncertfilm a Mandoki Soulmates budapesti fellépéséről

Egy globális nemzetközi streaming eseménnyel szeretné megköszönni a közönségnek a MANDOKI SOULMATES január 15-én este 9 órakor az immár három évtizedes szeretetet. Az Utopia for Realists: Hungarian Pictures tavaly augusztusi, budapesti exkluzív koncertfelvételét nézhetik meg a rajongók.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A koncert vetítése mellett Leslie Mandoki élő adásban beszélget majd a zenekar tagjaival az elmúlt két év kihívásairól, valamint ízelítőt is kapunk újdonságokról, például az új Jethro Tull albumról, a “The Zealot Gene”-ről.

Leslie Mandoki közleményében azt írta: A közönségünk továbbra is inspirálta kreativitásunkat ezekben az előadók és a világ számára is bizonytalan időkben. Szeretnénk kifejezni hálánkat élő Zoom-beszélgetésekkel, majd egy soha korábban látott, pazar koncertfilmmel, amely a felvillanyozó szabadtéri budapesti előadásunkon készült 2021 augusztusában. A szombati streaming eseményen 16 kamerával rögzített, két és fél órás, csúcskategóriás prog-rock szvit koncertfilmet láthatnak az érdeklődők oly módon, ahogyan csak az audiovizuális médiumban lehetséges – így szeretnénk köszönetet mondani csodálatos közönségünknek.”

A lemezbemutató koncertre tavaly mintegy 30 000 ember látogatott el Budapesten. 2021-ben ez volt a zenekar egyetlen fellépése – írta az Origo.hu. A színpadon Leslie Mandokin kívül olyan világsztárok léptek fel, mint Al Di Meola és Mike Stern gitáros, Tony Carey billentyűs, Bill Evans szaxofonos, Randy Brecker és Till Brönner trombitás, valamint Richard Bona basszusgitáros, és olyan csodálatos magyar művészek, mint Szakcsi Lakatos Béla és Charlie. 

Tovább olvasom

Művház

A Kék róka premierjével indul a megújuló Duna Televízió

Először a megújuló Duna Televízión lesz látható január 22-én este Herczeg Ferenc Kék róka című színművének filmes adaptációja, amely az 1930-as évek Budapestjére repíti vissza a nézőket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Száraz Dénes és Zsigmond Emőke főszereplésével készülő romantikus tévéfilmben izgalmas szerelmi történet közepébe csöppenhetnek a nézők – olvasható az MTVA csütörtöki közleményében, amely szerint a lebilincselő cselekmény, a kiváló színészi alakítások és a különleges képi világ nemzetközi szuperprodukciókat idéz.

A Herczeg Ferenc legtöbbet játszott színdarabjából készült egészestés játékfilm rendezője Pacskovszky József, főbb szerepeiben Száraz Dénes és Zsigmond Emőke mellett Fekete Ernő, Schmied Zoltánt és Sodró Eliza lesz látható.

Mint írták, a Kék róka komoly lelki utazást és egyben önfeledt szórakozást ígér.  

A történet alapja egy romantikus komédia, de a tévéfilm megmutatja a szerelmi bonyodalmak drámai oldalát is. A színmű modernizált feldolgozása helyenként Woody Allen, másutt a francia újhullámos alkotók mozijait idézi. A film dialógusaiban, látványvilágában és elbeszélő stílusában is egyedülálló – hangsúlyozták a közleményben.

A történetben a gyönyörű és rejtélyes hősnő, Cecília a vőlegényéhez sietve beleszeret egy ismeretlen férfiba, akiről kiderül, hogy jövendőbelije sokat emlegetett barátja és tanúja. Ez a szerelem nem teljesedhet ki, mivel Sándor kizártnak tartja, hogy titkos harmadik legyen, ugyanakkor továbbra is gyakran jár a házaspárhoz. A történet idővel szerelmi sokszöggé duzzad. Minden szálat Cecília mozgat, aki rádöbben, hogy egyik férfi sem méltó igazán a figyelmére, ezért elhatározza, hogy kezébe veszi az irányítást.

Herczeg Ferenc mai napig nagy sikerrel játszott színdarabját 1920-ban Erotikon címmel némafilmként vászonra vitték Svédországban, a magyar filmesek azonban eddig még nem fedezték fel.

“2020-ban már készítettünk egy televíziós filmet Herczeg Ferenc több novellájából összegyúrva, az MTVA megrendelésére, amit nagyon szerettek a nézők” – idézte a közlemény Helmeczy Dorottya producert, aki hozzátette, hogy ezúttal a színműíró azon művét választották, amelyik az ízig-vérig férfi-nő kapcsolat klasszikus játékát filmesíti meg. A szereplők közötti kapcsolatok erőteljesebbek, mint az eredeti műben. Minden nő-férfi kapcsolat igazi tétet kapott, a legnagyobbat pedig a főhős páros karakterei, főként Cecília, a női főszereplő, aki megmutatja, hogy finom játékkal mit és hogyan tehet egy nő egy szenvedélyes szerelemért – mutatott rá a producer.

Mint Pacskovszky József rendező a közleményben kiemelte, megpróbáltak kicsit francia újhullámos lendülettel egy szerethető, játékos, ugyanakkor a mélyből fel-fel csillanó drámát készíteni. Bizonyos változtatásokat is beiktattak ehhez, például az eredeti színműben lévő öt szereplő helyett a tévéfilmben több mint tíz jelenik meg.

“Megpróbáltuk megteremteni a főhősök környezetét. Cecíliának lesz barátnője, Sándornak szeretője, a professzornak plátói viszonya. Igyekeztünk életszerű, de kiindulási pontként is érdekes helyzetekből indítani a sztorit. Pincér, taxisofőr, kalauz, bárónő a vonaton – mind-mind lenyomatot hordoznak, sorsokat villantanak föl az adott korból. A hőseinket a körülöttük felvillanó karakterekhez való viszonyuk is jellemzi. Esendővé tettük őket, nem akarunk ítélkezni. Az a fajta elnéző irónia ez, amit én nagyon szeretek filmben megjeleníteni. A Woody Allen-utat követjük, nem a tragédia felé visszük a filmet, a drámát a vígjáték elemeivel próbáljuk ötvözni” – hangsúlyozta.

A történetet a századelőről áthelyezték a 1930-as évekbe. A rendező szerint a nők emancipációja ekkor már nagyobb teret kapott, hitelesebbnek tűnik, hogy Cecília a kezébe veszi sorsát. “Akkor indult be a jazzkorszak, úgy döntöttünk, Sándornak legyen jazzklubja, izgalmas világot ad ez a környezet. A zeneszerző ehhez igazodva Bacsó Kristóf jazz-zenész volt” – tette hozzá.

Látványban is magával ragadó a film, mozgalmas stílusra, sok steady-camre lehet számítani. Több vizuális rétege van, szerepelnek benne archív felvételek az 1930-as évek Budapestjéről – az autóknak, vonatbelsőknek, tereknek, ruháknak van egyfajta jó értelembe vett romantikája, de ugyanakkor már modernek. A filmbe beillesztett stock videókat CGI-jal alakították át a korszaknak megfelelően és olyan trükköket is alkalmaztak, amelyek a meseszerűséget erősítik – emelték ki a közleményben.

A Kék róka január 22-én, este 19:50-től lesz látható a Dunán.

Tovább olvasom