Kövess minket!

Művház

Fényterápia: a karantén időszaka Tombor Zoltán fotókiállításán

A járvány alatt tapasztalt érzéseket örökített meg első önálló, intézményi kiállításán a fotográfus, akinek Fényterápia című tárlata kedden nyílik a Mai Manó Házban.

Borítókép: Tombor Zoltán Zita #1 című képe a Fényterápia sorozatból, forrás: Mai Manó Ház

“A Fényterápia című anyag egy fiatal, magányos nő szemszögéből mutatja meg a karanténidőszak bizonytalanságát, bezártságát, reménytelenségét. Célunk volt, hogy a fotós történetét közérthető formában tárjuk a közönség elé” – mondta Sárvári Zita, a kiállítás kurátora a megnyitó előtti tárlatvezetésen.

Tombor Zoltán elmondta: úgy dolgozott, hogy egy papírra leírta a pandémia időszakát szerinte meghatározó szavakat, és ezekre képi metaforákat készített.

“Egy tértelen, időtlen, üres, lebegésszerű állapotot szerettem volna visszaadni a fotókon”

– tette hozzá.

Az alkotó elmondta, hogy egy baráti szál vezette a néhai Fischer Annie zongoraművésznő balatonaligai nyári rezidenciájába, ahol a járvány idején két hosszú hétvégén fotózott egy divatmodellt. A kurátor beszélt arról, hogy a figurális képek mellett tárgyfotók is készültek. Az egyiken egy befőttes üvegben aranyhal úszik; a fotós megjegyezte, hogy az aranyhal memóriája három másodpercnyi, a kép a pandémia idején tapasztalt időérzék-vesztést szimbolizálja.

“Az eléletlenedő portrésorozatommal azt próbáltam megmutatni, miként veszítettük el a fókuszt ezekben a hónapokban”

– jegyezte meg Tombor Zoltán.

A kiállítás részeként a Mai Manó Ház második emeletén a nyolc éven át (2011-2019) New Yorkban élő és dolgozó fotósnak a különböző világhírű magazinok számára készült divatfotóiből látható válogatás.

Az anyagon keresztül jól látható kapcsolat bontakozik ki Tombor alkalmazott és alkotóművészeti munkái között. Képeit megjelentette mások mellett a Vogue, a The Last Magazine, a Harper’s Bazaar, a Time és a Kinfolk, olyan alkotókkal és híreségekkel dolgozott együtt, mint Alicia Keys, Shirin Neshat, Sophie Marceau, Eddie Murphy vagy Palvin Barbara.

A Fényterápia című kiállítást szerdától október 3-áig tekintheti meg a nagyközönség, a tárlaténál jóval bővebb merítést tartalmazó, azonos című könyv a Mai Manó Ház boltjában kapható.

Művház

Felavatták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát

Saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ünnepi megnyitón hétfő este Budapesten.

Közzétéve:

Borítókép: Zenészek a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

A kancelláriaminiszter kiemelte: az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. Az a több mint 33 milliárd forintos beruházás, amellyel a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és háromhektáros parkja megújult, az első fontos lépés – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez társul hamarosan a Közlekedési Múzeum és egy felsőfokú könnyűzenei oktatóközpont is.

Az Eiffel Műhelyház nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára, szintet léphet, magasabbra emelkedhet a nemzetközi mezőnyben is

– mutatott rá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Mint mondta, a mostani kultúrtörténeti esemény jelentősége abban rejlik, hogy az Eiffel Műhelyház átadásával nem csupán a több mint 200 éves magyar operakultúra és a magyar művészek előtt tisztelgünk, de saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez. Tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött – hangsúlyozta, hozzátéve:

tíz év alatt a kulturális területre fordított kiadások összege 51 milliárd forintról 550 milliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása 74 milliárd forintról 567 milliárd forintra növekedett ebben az évtizedben.

A miniszter emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a fővárosban emblematikus épületek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zenekadémia és a Budai Vigadó is, és folyik a Budavári Palota rekonstrukciója.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának megnyitóján 2021. október 25-én, fotó: MTI/Mohai Balázs

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Mint üzente,

tartsuk meg az országépítők korát, legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes, építő magyaroknak

– tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt emelte ki, hogy ez az épület nem csak kő és habarcs. Amit személyesen leginkább vár az Opera Eiffel Műhelyházának rendes, huzamos és komplex működésétől, az a materiálison túl a humán értékek kinyerése, mert ettől lesznek jobbak, profibbak, hatásosabbak és emlékezetesebbek, használva a felkészülés, a kísérletezés és megtalálás erejét.

Érdeklődők a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának avatásán, a Műhely. Titkok. című állandó kiállítás megnyitóján, fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényen a gálaestet megelőzően Műhely. Titkok. címmel nyílt meg az Eiffel Műhelyház új állandó kiállítása, amely a Magyar Állami Operaház kulisszái mögé, az ott dolgozó háttéremberek munkájába enged betekintést. A tárlat, amely Karczag Márton kurátor, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője összeállításában videókat, animációkat, fotókat és gyártóműhelyekben újraalkotott jelmezeket és díszletmaketteket is felvonultat, olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Gábor, Csikós Attila, Schäffer Judit vagy Vágó Nelly.

Tovább olvasom

Művház

Új magyar képzőművészeti közvetítőportál indult

Az Artotek.hu célja a magyar képzőművészek ismertségének növelése, friss értékesítési lehetőségek kialakítása.

Közzétéve:

Magyarországon több ezer hivatásos alkotóművész dolgozik, műveik azonban sokszor nehezen jutnak el a képzőművészet iránt érdeklődő vásárlóközönséghez. Napjainkban nem ritka, hogy még a legkiválóbb magyar festők, grafikusok, szobrászok is csak magukra számíthatnak, ha értékesíteni szeretnék alkotásaikat – emlékeztett az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az Artotek.hu.

A közlemény szerint

a most indult online eladási platform az elismert hazai alkotóművészek és folyamatosan megújuló műtárgykínálatuk bemutatásával segíti a műtárgyértékesítést, a művészek és közönségük egymásra találását.

Mint kiemelték, az Artotek.hu külön kategóriát hozott létre a portálon megjelenő legkitűnőbb művészek számára.

A Fine Art Hungary Top 100 megkülönböztető jelzéssel kiemelt alkotókra a honlap szakértői tettek javaslatot. A testület elnöke Szurcsik József festőművész, tagjai pedig Nagy T. Katalin művészettörténész, Ledényi Attila, az Art Market Budapest kortárs művészeti vásár alapító-igazgatója, Völgyi Miklós műgyűjtő és Balogh Péter, az Amadeus Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az Artotek.hu látogatói festmények, különböző egyéb technikákkal készült képek, grafikák, szobrok és művészi fotók közül válogathatnak.

Az Artoteken nemcsak közvetlenül a művészekkel, hanem a galériák, műkereskedők kínálatával is meg lehet ismerkedni, a honlap célja ugyanis az, hogy minél teljesebb képet mutasson a jelenkori magyar képzőművészekről és alkotásaikról – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Alekszandr Rogozskin, a Kiskakukk rendezője

Rogozskin 73. életévében, Szentpéterváron halt meg, hosszas betegség után.

Közzétéve:

A különös orosz-finn-számi szerelmi háromszögről szóló Kiskakukkal a rendező 2002-ben elnyerte a legrangosabb orosz filmes elismerést, a Nyika-(Niké-)díjat.



A művészettörténész végzettségű Rogozskin 1972-től a leningrádi televíziónál helyezkedett el fogatókönyvíróként, majd a Lenyfilm filmstúdióban dolgozott.

Az országos ismertséget hazájában a Magyarországon Az állami vadászat különös vonásai címen bemutatott, 1995-ben mozivászonra vitt vígjátéka hozta el számára. Ez később a Nemzeti horgászat sajátosságai (1998) és a Nemzeti téli vadászat sajátosságai (2000) című darabbal egészült ki az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz mozifilm-trilógiájává.

A kilencvenes évek szentpétervári bűnözői alvilágáról forgatott, nagy nézettségű tévésorozatok is fűződtek a nevéhez.

A rendező az Oroszország népművésze elismerés birtokosa és állami díjas művész volt.

Tovább olvasom