Művház
Emlékhelyek népszerűsítésére indult videós pályázat
A benyújtási határidő április 30.

Az Én emlékhelyem címmel videós pályázatot indított a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) a 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely népszerűsítésére.
A középiskolás és felnőtt korosztály számára meghirdetett pályázatra április 30-ig
három kategóriában lehet jelentkezni: imázsfilmekkel, ismeretterjesztő filmekkel és Tik-Tok-videó jellegű rövidebb alkotásokkal.
Olyan videókat várnak, amelyek a pályázók legkedvesebb helyszíneit mutatják be egyéni látásmóddal – tájékoztatta a Nemzeti Örökség Intézete az MTI-t kedden.
A szakmai zsűri által kiválasztott nyertes alkotások készítői az emlékhelyek által felajánlott nyereményeket kapják. Eredményhirdetés az Emlékhelyek Napján, május 14-én lesz, ekkor a nyertes filmeket is levetítik a közönségnek. Mindkét korosztályban közönségdíjat is kiosztanak, a közönség szavazatait május 2-től várják a Nöri Facebook-oldalán.
A pályázat célja, hogy a fiatalok felkeressék azokat az emlékhelyeket, amelyek személyes élmény vagy történelmi tanulmányaik alapján közel állnak hozzájuk, és saját képi megfogalmazásukban mutassák be, miért érdekes vagy fontos számukra ez a helyszín. A pályázat részletei a Nöri honlapján érhetők el.
Művház
Jövő hétfőn kezdődik az 50. Tokaji Írótábor
A zempléni településen augusztus 25-ig szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetés, bemutatók, esténként koncertek várják az érdeklődőket.

A Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozójának megnyitója után Sütő András Káin és Ábel című művével lép színpadra a Paulay Ede Színház Kis Domonkos Márk rendezésében – olvasható az esemény programjában.
Másnap a plenáris ülésen Alexa Károly és Márkus Béla irodalomtörténészek és Mezey Katalin író tart előadást.
A második plenáris ülésen a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán Soltész Márton irodalomtörténész a Tokaji Írótábor történetéről, Bertha Zoltán irodalomtörténész “Harangzúgásos” magyar irodalomról beszél, míg Kelemen Erzsébet író, irodalomtörténész az irodalomnak a magyar nemzeti identitás formálásában és erősítésében nyújtott szerepéről tart előadást.
A jubileumi írótáborban mutatják be az 1986-os Tokaji Írótábor eddig kiadatlan évkönyvét Soltész Márton szerkesztésében. Bemutatkozik a Magyar Kultúra című új folyóirat, felolvasást tartanak a korábbi évek Tokaji Írótábor-díjasai.
Esténként koncertek lesznek a város főterén. Fellép a Vintage Dolls, a Sárik Péter Trió, kortárs költők megzenésített verseivel az Eleven Költők Társasága, valamint Pély Barna.
Az Egy irodalmi nemzedék a rendszerváltozás forgatagában című kerekasztal-beszélgetésen Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor vesz részt.
Az esemény zárónapján Horváth Júlia Borbála író, antropológus, Borvendég Zsuzsanna történész és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásain szó lesz egyebek mellett a magyar kultúrában máig élő szocializmusról, a kádári rendszer lebontásáról, valamint a kultúra, tudomány és politika jövőképéről.
Ugyancsak az utolsó napon a jubileum alkalmából ünnepélyes keretek között átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére, Oláh Jánosra és Hubay Miklósra pedig faültetéssel emlékeznek. A jubileumi találkozó a díjátadóval ér véget.
Művház
Körtvélyesi László organikus képeiből nyílik kiállítás Pécsett
A több mint ötven éve aktív fotográfus, fotóművész utoljára hét éve mutatta be műveit önálló kiállítás keretében, most augusztus 25-től a pécsi Művészetek és Irodalom Házában lesznek láthatók alkotásai.
Az eredetileg erdészeti-vadászati technikumi végzettségű Körtvélyesi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a kiállítás ars poeticája a “hajolj közelebb, nézz a szemembe, fényképezz le, vigyél magaddal és mutass meg másoknak” gondolatai köré rendeződik.
“A kövekben, a patakokban, az évszakok változásában, a körülöttünk lévő mikrovilágban olyan gyönyörűséges értékek lakoznak, amelyeket észre kell venni”
– fogalmazott.
A tárlaton a közönség egyebek mellett átvilágított termésekről, különleges formájú gyümölcsökről és bomlófélben lévő falevelekről láthat kisméretű, 18-szor 24 centiméteres képeket, amelyekhez – mint a fotóművész rámutatott – “garantáltan közelebb kell hajolni”.
Körtvélyesi László kifejtette: az alkotások méretéből fakadóan a kiállított fotókat egyszerre csak egy ember tudja szemlélni, így “kényszeríti rá” a nézőt, hogy rászánja azokra az időt.
Hozzátette:
a túlnyomó többségben néhány négyzetméteren, “a lehető legegyszerűbb technológiával” készült képek esetében nem alkalmazta a fotográfia – mint fogalmazott – “jelenleg divatos” utómunkálatait.
Körtvélyesi László, becenevén Körte 1948-ban született Mosonmagyaróváron, szabadúszó fotográfus, 1992-től tanított a Janus Pannonius Tudományegyetem, később a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán gyakorlati fotográfiát. Az 1970-es évektől kezdve a polgári légi fotózás magyarországi újjáélesztésének egyik központi alakja, úttörője volt, emellett több mint harminc éve fényképezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett előadásait a társulatok hivatalos fotósaként.
Az Artportal művészlexikonjának ismertetése a Mecseki Fotóklub tagja, fotózta a siklósi művésztelep életét, munkáit, aktfotóiról ismert szélesebb körben, de készít műtárgyfotókat, reklámfelvételeket, pécsi városképeket földről és levegőből egyaránt. Hosszú ideje dokumentálja a magyarországi németek, újabban a baranyai horvátok életét, szokásait, népviseletét. Az e témában eddig megjelent köteteken túl továbbiakat is tervez kiadatni a jövőben.
Művház
Kerekes Péter Cenzor című filmje nyerte a romániai Anonimul fesztivál nagydíját
Így a felvidéki filmrendező és csapata kapta meg az OTP Bank által a nagydíjra felajánlott 3 ezer eurót is – közölték vasárnap a szervezők.

A független filmesek támogatására alapított nemzetközi seregszemlét augusztus 8. és 14 között immár 19. alkalommal tartották meg a Duna-delta és a Fekete-tenger torkolatánál található Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településen. Az eseményen a kassai születésű rendező szlovák-cseh-ukrán koprodukcióban forgatott első fikciós nagyjátékfilmje bizonyult a legjobbnak.
A film az odesszai női börtönben játszódik, ahova Kerekes és Ivan Ostrochovsky társ-forgatókönyvíró és producer hat éven át járt forgatni. A Cenzorka számos dokumentarista elemet tartalmazó fikciós történet a börtön lakóinak életéről. Az alkotásban az elítéltek önmagukat alakítják, és csak a három főszerepet játsszák színésznők.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A Cenzorkát tavaly a Velencei Filmfesztivál Kitekintő (Orizzonti) szekciójában mutatták be, és ott elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A romániai fesztivál nagydíjáért kínai, spanyol, német és török film volt még versenyben.
A legjobb román rövidfilmnek járó díjat a zsűri Miruna Minculescunak ítélte oda a Fragmentari (Törések) című alkotásért. A legjobb külföldi rövidfilmnek járó díjat a brazil Leonardo Martinelli kapta a Fantasma Neon című filmért.