Kövess minket!

Művház

Elköltözött a Divat Placc

A Divat Placc by night új helyszínt lep el csütörtök esténként magyar tervezőkkel és gardróbfrissítőkkel, akik új és régi, vagy régiből új ruhákkal, cipőkkel, ékszerekkel, órákkal és divatkiegészítőkkel érkeznek majd.

Az enetúl az Ötkertben megrendezett Divat Placc egy vásár jó hangulatban, kultúrált környezetben a belváros szívében, csütörtök esténként 17-től 22 óráig. Természetesen a divatkedvelők és az alkalmi “piaci árusok” mellett már ismert, vagy épp befutóban lévő dizájnerek, butikosok, divat bloggerekkel is találkozhatnak majd. 23-án például biztosan kint lesznek: Somorjai-Gáti Eszter (Ékszermánia), Etlinger Mariann (etlingART), Benedek Leila (Surrealia), Hornok Krisztina (Budapest Collection), Czvikovszkij-Götz Andrea (Baboon) és még sokan mások.

A márciusban megnyílt éjszakai vásár egyben közösségi tér funkciót is ellát, hiszen fedett helyen zajlik, ahol nem esik eső, nem fúj a szél, szól a zene, lehet enni, inni és persze ingyenesen látogatható. És természetesen kutyabarát – közölték a szervezők.

Művház

Promenád – Élet és halál ura volt Major Tamás

A május 15-én adásba kerülő második epizódban Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész élete elevenedik meg.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Major Tamás elgondolkodott azon, hogy otthagyja a színészi pályát, mivel kezdetben elkerülték a nagy szerepek. Így indult e máig megosztó színházcsináló karrierje, aki élet és halál ura volt a színpadon – és azon kívül is.

Az M5 csatornán szombaton 21.05-kor kezdődő Promenádban Major Tamás izgalmas, fordulatokkal teli életét mutatja be Sztankay Ádám, amelyből kiderül, hogyan vált a kor egyik legfőbb színházi helytartójává a kétszeres Kossuth-díjas művész.

„Major Tamás az újkori színháztörténet egyik legbefolyásosabb szereplője volt. Vannak, akik életük legjobb, legmeghatározóbb színész-pedagógusaként említik egykori főiskolai tanárukat, osztályfőnöküket. Tettei ugyanakkor olykor azt sejtették, mintha rendre eltávolodna attól, ami a humánus értékrend szerint a normalitáshoz tartozik” – vélekedik róla műsorában Sztankay Ádám. A szombat esti adásból kiderül az is, miért tartották Major Tamást – Keleti Éva fotográfus szavaival élve – zűrzavaros egyéniségnek.

A színháztörténeti titkok nyomába eredő műsor Sztankay Ádám nagysikerű Origo-blogsorozatán alapul. A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a XX. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak. A Major Tamásról szóló rész forgatásán készült werk videót IDE kattintva lehet megtekinteni.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró

Tovább olvasom

Művház

Eperjes Károly a kommunista keresztényüldözésről forgat filmet

Régi adósságát törleszti a magyar filmgyártás a Krisztus inge munkacímmel készülő egész estés filmmel, amelynek a forgatása április közepén kezdődött el az egyik leglátogatottabb hazai keresztény zarándokhelyen, Máriabesnyőn.

Közzétéve:

Szabó Adrienn

Az Eperjes Károly rendezésében készülő alkotás az 50-es évek azon vészterhes időszakát idézi fel, amikor a kommunista diktatúra erőszakszervezete, az ÁVH brutális támadást indított a hazai szerzetesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. Ennek az elkerülhetetlen küzdelemnek a fordulataival szembesít a valós eseményeken alapuló film, amelynek középpontjában a hit pajzsával küzdő ferences szerzetes, Leopold atya és a fiatal, ambiciózus ÁVH-s vallatótiszt, Keller főhadnagy párharca áll – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Több mint hetven éve, 1950. június 8-áról 9-ére virradóan, egyetlen éjszaka alatt, sok ezer embert hurcoltak el erőszakkal a kolostorokból, rendházakból. Voltak, akiket börtönbe, másokat internálóhelyekre, a sztálinvárosi építkezésekre vittek. Nem sokkal később, egyetlen tollvonással – négyet leszámítva – az összes magyarországi szerzetesrendet betiltották, felszámolták, és minden értéküktől megfosztották.

A magyarországi kereszténység legsötétebb időszakáról, a rendszerváltás után számtalan tudományos, hitéleti kutatás, visszaemlékezés, személyes beszámoló, dokumentumfilm, kisfilm született, azonban egész estés film feldolgozás eddig még nem.

A Krisztus inge alkotói épp ezért tartották fontosnak, hogy a közös történelmi múltunknak erről az időszakáról, történéseiről olyan feldolgozást készítsenek, amely a ma embere számára is átélhetővé, megismerhetővé teszi a kort, az egyházi emberek heroikus helytállását és a hatalom totális háborújának eszközeit.

Werkfotó a forgatásról (Fotó: Szabó Adrienn)

Az 1950-ben játszódó film történetében, Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és, hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, az szocialista rendszerben hívő, fiatal tisztet, Keller főhadnagyot – Fjodorov őrnagy parancsára – bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat…

A Nemzeti Filmintézet 300 millió forintos támogatásával készülő Krisztus inge 30 naposra tervezett forgatása április 20-án kezdődött el, és a felvételek várhatóan május végig tartanak.

A számos helyszínen és két idősíkban játszódó filmhez többek között Máriabesnyőn, Soponyán, illetve Budapesten rögzítenek jeleneteket. A járványhelyzetre tekintettel a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett zajlanak a munkalátok.

A főszerepeket Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Eperjes Károly, Nemcsák Károly, Jakab Tamás, Tóth János Gergő alakítják, míg jelentős mellékszerepekben többek között Derzsi János, Koltai János, Tordai Teri, Császár Angéla, és Tóth Auguszta lesz látható.

Várnai Péter címzetes prépost írása alapján, a forgatókönyvet Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írták. A technikai rendezői feladatokat Pájer Róbert látja el, míg a film egyedi képi világáért a Made In Hungária, illetve A feltaláló Balázs Béla-díjas operatőre, Csukás Sándor felel. A látványtervező Fekete Mónika, a film zenei világát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Neszlényi-díjával kitüntetett Bucz Magor Soma teremti meg.

A Krisztus inge producere A Hídember, a Mansfeld, Az ajtó és a Régimódi történet című filmeket is jegyző, Balázs Béla-díjas Hábermann Jenő.

Borítókép: Eperjes Károly (jobbra) rendezi a filmet

Tovább olvasom

Művház

Népszerű produkciók az idei Nagyerdei Szabadtéri Játékokon

Az elmúlt évben – noha megtartották a Nagyerdei Szabadtéri Játékokat – a vírusjárvány első és második hulláma között az előadások zömét újra kellett ütemezni.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közönség érdeklődését jelzi, hogy csak négyezerrel csökkent a fizető nézők száma a 2019-es teljes évadhoz képest. Remélik, az idén újra elérik a „békelétszámot”. Annál is inkább, mert – miközben, Debrecenben két színházi beruházás (a Csokonai Színház épületének teljes felújítása és a Latinovits Színház befejezése) is folyik – a figyelem a Nagyerdei Szabadtéri Játékok felé irányul. Az idén nyáron nyolc vendégtársulat tíz, a Csokonai Színház kilenc előadásán kívül a Nagyerdei Szabadtéri Játékok saját ősbemutatójával találkozhat a publikum.

Így a nézők láthatják többek között A Pál utcai fiúkat, a Tesztoszteront, a Csárdáskirálynőt és az új rendezésű Óz, a csodák csodája című musicalt. Ennek hősnőjét, a Dorothyt alakító Zsitva Réka meg is jelent a szabadtéri évadot bejelentő sajtótájékoztatón. Egy bemutatóval vesz részt a játékokon a Madách Színház (Páratlan páros), a Thália Színház (Oscar), a nagyváradi Szigligeti Színház (Lila ákác), az Orlai Produkciós Iroda (Válaszfalak), a Centrál Színház (Házassági leckék középhaladóknak), a Recirquel Újcirkusz Társulat (My Land) és a Játékszín (A szőke ciklon). Külön kiemelhető a játékok saját darabja, Wass Albert Tűzlilioma, amely néptáncjáték a szerző A funtineli boszorkány című művéből készült.

Az opera is képviselteti magát, az Operaligetben kétszer is járhatnak a nézők, előbb az operairodalom legizgalmasabb találkozásait, majd a legszebb operakórusokat láthatják, hallhatják. A Nagyerdei Szabadtéri Színpad egyébként a gyermeknapon nyit, amikor a Vojtina bábszínház tart előadást a regisztrált gyerekeknek.

Az előadások június–júliusban 20.30-tól, augusztusban és szeptemberben 20 órától kezdődnek. Először adnak kedvezményt a Debrecen-kártyára: birtokosa egy jegyet 500 forinttal olcsóbban vásárolhat meg. A jegyekkel ingyen utazhatnak a helyszínre a városban és haza a nézők. A hosszabb előadások után különjáratokon – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom