Kövess minket!

Művház

Elköltözik a Magyar Mozgókép Szemle

A Veszprém-Balaton régióba költözik a Magyar Mozgókép Szemle, együttműködésben az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozattal – mondta el az Origón szombaton megjelent interjújában Káel Csaba, a magyar mozgókép fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a cikkben szót ejtett a magyar filmipar fejlesztésében elért sikerekről is.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Káel Csaba elmondása szerint a nyár elején “különleges helyszíneken egy fantasztikus hangulatú magyar mozgókép fesztivált” terveznek Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. “Legendás televíziós seregszemle volt már korábban Veszprémben, ezt a hagyományt folytatjuk szabadtéri vetítésekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas filmes programokkal” – közölte.

A kormánybiztos felidézte, hogy a pandémia első szakaszában a külföldi filmes produkciók kivonultak az országból, de a hazai forgatások hamar újra tudtak indulni, majd a járványhelyzet enyhülésével és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már 2020 nyarán visszajöhetett jó néhány külföldi produkció is.

Közben a kulturális mentőcsomagban sikerült plusz támogatást szerezni arra, hogy összefogjon a színházi és a filmes szakma: mozgóképes produkciók születhetnek meg a színházak infrastruktúrájával, alkotóival és színészeivel.

“Izgalmas műfaji kísérletnek tűnik mind a 16 támogatott produkció. Emellett koprodukciós filmeket is beindítottunk: 8 új, nemzetközi összefogással készülő film gyártása vagy előkészítése indulhatott el tavaly. Ezek a filmek munkalehetőséget teremtettek azoknak, akiknek a nagy nemzetközi filmek elmaradása bevételkiesést okozott” – számolt be az eddigi eredményekről a kormánybiztos.

Káel Csaba a magyar gyártásban vagy koprodukcióban tervezett történelmi témájú filmekről kiemelte: nem “poros, idejétmúlt tablókról” van szó, hanem “fontos és kiválóan elmesélhető, magával ragadó történetekről”; ilyen téma lehet például Erzsébet királyné, azaz Sissi élete.

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy megújult a filmpályázati rendszer is: két pályáztatási szisztémát kapcsolt össze 2020 elején a Nemzeti Filmintézet (NFI). Volt egy folyamatos mozifilmes pályáztatás, amihez társult a Magyar Média Mecenatúra rendszere a nem mozifilmes műfajokkal, televíziós és streaming bemutatóra készülő tartalmakkal. Idén már folyamatos pályázási lehetőséget szeretnének biztosítani a nem mozis mozgóképek alkotóinak is – közölte.

Káel Csaba hangsúlyozta: a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakítása szintén a filmes ágazat fejlesztésének része, a filmipar fejlesztésébe kell integrálni az egyetemen folyó oktatást. Az NFI komoly programmal támogatja úgy a felsőfokú oktatást, mint a szakemberképzést, “ezeknek együtt kell működnie. Az SZFE a láncolat fontos eleme, alapvető, hogy az ágazat érdekeit képviselje” – fogalmazott.

A szakember szerint a sikeres jövő szempontjából kulcskérdés a forgalmazás, ezért a mozikat 300 millió forintos gyorssegéllyel támogatták. Az NFI nemrég hirdetett meg egy új pályázatot is a nehéz helyzetbe került üzemeltetői szektornak, így jelentős keretösszeggel tudják támogatni a mozik és különböző vetítőhelyek működését.

Káel Csaba a Müpáról szólva elmondta, az intézmény a járványhelyzetben célzottan igyekszik segíteni a hazai alkotókat: “ahogy a filmes, úgy az előadó-művészeti ágazatban is az volt a célunk, hogy védőhálót feszítsünk ki a művészek és a háttérben dolgozók köré”.

Ezt a célt szolgálta például nyáron a Müpa autós koncertmozija, így született meg a Müpa zeneműpályázata, de elindult a Müpa Home sorozat is. Elmondta, hogy áprilisban bemutatkozik a Bartók Tavasz, majd az őszi Liszt Ünnep.

“Itt az ideje, hogy erre a két lenyűgöző zeneszerzőre, világhírű művészünkre még több figyelmet irányítsunk”. Mint mondta, a Müpa számára megtisztelő feladat volt, hogy az elmúlt években főszervezőként hozzájárulhatott többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál sikeréhez is. “Az elért eredményekre nagyon büszkék vagyunk. A Müpa megbízatása azonban kormányhatározat szerint megadott időszakra, 2020-ig szólt a városfesztivál kapcsán, így a jövőben ennek az értéknek az őrzése a BTF márkanév tulajdonosának, a fővárosnak a feladata” – fogalmazott.

Kiemelte: a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek esetében ugyanis nem pusztán egy városfesztiválról van szó.

“Az a szándék, hogy a Bartók Tavasz fokozatosan országos eseménysorozattá váljon, amelynek küldetése, hogy még vonzóbb célponttá tegye Magyarországot a nemzetközi kulturális turisták számára.

A magyar kultúra és az ország vonzereje kulcsfontosságú lesz a következő időszakban a kulturális és turisztikai szektor újraindítása, megerősítése szempontjából is, a Müpa pedig minden tapasztalatával és nemzetközi kapcsolati hálójával segíti ezt a folyamatot, a legjobb tudásunk szerint szolgálva a művészeinket és a közönségünket” – mondta el az Origónak Káel Csaba.

Művház

Fiataloknak szóló filmtervek fóruma nyitja az idei Cinemira Filmfesztivált

A nemzetközi gyerek- és ifjúsági filmfesztivál szakmai programját október 7-én rendezik meg a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

Közzétéve:

Borítókép: A Cinemira filmfesztivál logója, forrás: Facebook

Az idén ötéves fesztivál nagy hangsúlyt fektet arra, hogy újjáélessze a magyar gyerek- és ifjúsági film műfaját, ezért évről évre szakmai programokkal segíti a filmes és animációs szakembereket – áll a szervezők közleményében.

A Cinemira harmadszorra rendezi meg a Gyerek- és Ifjúsági Film Pitch Fórumot, amelyen a legfrissebb, fiataloknak szóló film- és sorozattervek versengenek egymással a legjobbnak járó Aranymókus-díjért, valamint a 300 ezer forintos fődíjért.

A program lehetőséget biztosít arra, hogy a forgatókönyvírók, rendezők és producerek egymásra találjanak.

A szekcióban idén 12 döntős adhatja elő ötletét a szakmai zsűri előtt, amelyben Ternovszky Béla rajzfilmrendező, Fonyódi Tibor forgatókönyvíró, Svéd Péter kreatív producer, Romwalter Judit producer, valamint Dombrovszky Linda rendező foglal helyet.

A program második felében magyar forgatókönyvírók és kreatív gondolkodók kapnak lehetőséget a fiatal közönséget célzó film- és sorozatterveik bemutatására. Ebbe a szekcióba idén mintegy 100 filmterv érkezett a szervezőkhöz.

A tinik filmtervei is mérlegre kerülnek

Másodszorra rendezik meg a fesztivál keretében a Junior Pitch Forumot, amelyen a 19 év alattiak mutathatják be filmterveiket. A program célja, hogy kamaszok által hozott ötleteken alapuló forgatókönyvek is szülessenek, hiszen így a korosztályt valóban érdeklő témák lehetnek a fiataloknak szóló filmek és sorozatok alapjai.

A kamaszok, prezentációikat a Nemzeti Filmintézet Fast Forward és a Cinemira közös nyári workshopján fejlesztették filmes szakemberek segítségével.

A fórum szakmai zsűrijében Kis Hajni és Gauder Áron rendezők, Osváth Gábor producer, valamint a tavalyi fesztiválon díjazott Szoboszlay Eszter animációs rendező és a fődíjas Felszeghy Ádám producer ülnek. A legjobb filmtervről kamaszokból álló zsűri dönt majd.

A Cinemira szakmai napjára a fesztivál honlapján, a www.kidfilmfestival.hu felületen lehet regisztrálni, a Cinemira Teen szekciójának vetítéseire pedig november 18. és 20. között kerül sor a budapesti Corvin Moziban.

Tovább olvasom

Művház

Restaurált és ritka filmek ingyenesen a Filmión

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei programjából az Álmodozások kora, az Égigérő fű, a Hófehér, a Hosszú alkony, a Hannibál tanár úr, valamint a Hosszú futásodra mindig számítunk című alkotások vasárnap estig ingyenesen megtekinthetők a Nemzeti Filmintézet (NFI) online streamingfelületén, a Filmión – közölte az NFI az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Képkocka az Álmodozások kora című filmből, forrás: Facebook/Filmio

A világ és Magyarország filmarchívumainak legjavából válogatott idén is a szeptember harmadik hetében rendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is volt. A rendezvénysorozat keretében telt házzal vetítették például az 1964-ben készült Álmodozások korát, amely az Oscar-díjas Szabó István első mozifilmje volt. A filmben személyes hangú történetben mutatja be saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait.

Az 1979-es Égigérő fű Palásthy György filmje, amely a közösség erejéről és az összefogás szükségességéről mesél, az 1983-as Hófehér pedig Nepp József első egész estés alkotása, a közismert Hófehérke és a hét törpe című Disney-klasszikus paródiája.

Az 1997-ben készült Hosszú alkony Törőcsik Mari főszereplésével Janisch Attila többszörösen díjazott lélektani alkotása, az 1956-os Hannibál tanár úr pedig Fábri Zoltán klasszikusa, amely a hétköznapi kisember politikával folytatott harcának örök érvényű története.

A Hosszú futásodra mindig számíthatunk című 1968-as dokumentumfilmben a rendező, Gazdag Gyula a szocializmus groteszk valóságát igyekszik bemutatni.

A Nemzeti Filmintézet által indított Filmio magas minőségű, klasszikus filmek széles kínálatával várja a nézőket online. A tár kínálata hétről hétre újdonságokkal bővül, jelenleg mintegy 500 magyar film közül válogathat a közönség.

Tovább olvasom

Művház

Megnyílt a World Press Photo kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Csaknem 140 felvételt mutat be a világ minden tájáról a World Press Photo kiállítás péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az itt kiállított fotók nem feltétlenül mérföldkövei az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatatlan pillanatokat ábrázolnak, amelyekről később kiderülhet, sorsfordítók voltak – mondta el a kiállítás csütörtöki megnyitóján a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf üdvözölte, hogy a nemzetközi pályázaton a regionalitás szerepe növekedett, valamint hogy előtérbe kerültek az elemzőbb látásmódú munkák.

Mint kiemelte, az idei World Press Photo kiállítás számos társadalmi igazságtalanságot mutat be, a megörökített pillanatok többsége sajnos nem derűs. Ez is azt bizonyítja, hogy a világ egy hosszabb nyugalmi korszak után sajnos veszélyesebb lett – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: ebben a helyzetben a magyar kormány végzi a dolgát és cselekszik, ahogy a kiállítás fotóinak készítői is végezték a dolgukat. A fotóriporterek kamerája egyfajta fegyver, de azzal remélhetőleg az igazságosságot és a békét szolgálják – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

L. Simon László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a World Press Photo válogatása egy 40 országot érintő turné során érkezett Magyarországra, mint immár hosszú évek óta, idén is a Nemzeti Múzeumba. Ezúttal is fantasztikus anyagból válogatott a nemzetközi zsűri: 4066 fotográfus 130 országból 64 823 fotóval pályázott – hangsúlyozta.

A főigazgató kiemelte, hogy a kiállítás alkotói nem csupán nagyszerű művészek, hanem a sajtó munkatársai is.

Bízunk benne, hogy a sajtószabadság továbbra is érvényesülni fog Magyarországon és Európában is – fogalmazott, hozzátéve: az Európai Lapkiadók Egyesülete éppen a napokban tiltakozott az EU szerintük a sajtószabadságot korlátozó tervei ellen.

A hagyományokhoz híven a World Press Photo kiállításhoz idén is kísérőtárlat társul, ezúttal Radisics Milán természetfotós munkáiból, Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra címmel – közölte L. Simon László.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete elmondta: a World Press Photo egy 1955-ben Amszterdamban alapított, független nonprofit szervezet, amely azóta is világszerte elismert platformja az újságírásnak.

Mint hozzáfűzte, a sajtószabadság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen ezekben a zaklatott időkben: néhány 100 kilométerre Budapesttől most is zajlik Ukrajna orosz inváziója, miközben gazdasági nehézségekkel és a klímaválsággal is meg kell küzdeni.

A kritikus, független oknyomozó újságírás minden demokrácia életerejét adja – hangsúlyozta Désirée Bonis, hozzátéve: a sajtószabadság megléte ezért is fokmérője annak, hogy egy ország készen áll-e az EU-csatlakozásra.

Marika Cukrowsky, az idei kiállítás kurátora elmondta: a World Press Photo csaknem hét évtizedes történetének legnagyobb változása, hogy a pályázat előzsűrizését regionálissá tették, így a helyi események értőbb értékelése várható. A globális zsűrizés előtt, külön-külön értékelik az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.

A World Press Photo pályázat 2022-es kiállítása október 30-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

Tovább olvasom