Kövess minket!

Művház

Elkezdődött az 50. Tokaji Írótábor

A Tisza-parti kisvárosban hétfőtől csütörtökig tartó jubileumi eseménysorozaton szakmai panelbeszélgetéseken, tanácskozásokon és előadásokon vesznek részt a magyar irodalmi-kulturális élet szereplői.

Borítókép: Programfüzet egy résztvevő kezében az 50. Tokaji Írótábor megnyitóján Tokajban 2022. augusztus 22-én, fotó: MTI/Vajda János

Az eredetileg a város főterére tervezett, de a vihar miatt a Rákóczi Pincében megtartott megnyitón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy az évforduló az emlékezés és a számvetés ideje az írótábor életében is. Az először 1972-ben megrendezett és 1987 kivételével minden évben megtartott irodalmi találkozó rendkívüli lehetőség volt a magyar szellemi élet számára – hangsúlyozta.

Az itt zajlott folyamatok tizennyolc éven keresztül “bölcsőként ringatták” a rendszerváltoztatást, felmutatták annak a párbeszédnek és őszinte hangnak a fontosságát, amelyet csak az írók mertek felvállalni – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, ezek a szellemi diskurzusok később alapokat építettek olyan hasonló találkozóknak, mint például később a lakiteleki volt.

“Ez a műhely a szellemi pezsgést jelentette az akkori értelmiség számára, napjainkban pedig azt a szembenézést adja, amit nekünk sem szabad megspórolni”

– fogalmazott Hoppál Péter, megjegyezve: a kritikai párbeszéd olyan, a társadalmat formáló és annak jobbítását elősegítő jelenség, amely elől nem szabad a politikának sem megfutamodnia.

“Tiszteljük az elődöket, igyekszünk szintetizálni általuk azt a múltat, amit örökségbe kaptunk, miközben a horizonton mindannyiunk számára egy olyan jövő látszik, amelyben jobbá kívánjuk tenni az életet gyermekeink és unokáink számára”

– jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mond az 50. Tokaji Írótábor megnyitóján Tokajban, a vihar miatt a főtér helyett a Rákóczi Pincében 2022. augusztus 22-én, fotó: MTI/Vajda János

L. Simon László József Attila-díjas író, az írótábor elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a rendezvény korábbi és mostani résztvevői egyaránt arra törekedtek és arra törekszenek most is, hogy fegyelmezetten és “oly sok veszély között” is megőrizzék a szellem méltóságát, a gondolkodás, a beszéd és az írás színvonalát.

“Úgy hisszük, hogy a szellem erkölcsi tekintélyére, valamint a beszéd és az írás emberi hitelére igen nagy szükség van”

– fogalmazott L. Simon László, megjegyezve, hogy erre az elvre a háborús konfliktusok kiújulása, a nyugati világ “önsorsrontó logikája”, valamint a klasszikus európai értékek feladása miatt jelenleg is fontos hangsúly helyeződik.

Az írók, képzőművészek, színházi rendezők és társaik továbbra sem vonulhatnak “elefántcsonttoronyba”, szükség van szellemi műhelyeikre, szervezeteikre, a művésztelepekre és az írótáborokra, valamint a vitákra, és arra – ha kell -, hogy hallassák hangjukat – tette hozzá az írótábor elnöke.

L. Simon László József Attila-díjas író, az írótábor elnöke beszédet mond az 50. Tokaji Írótábor megnyitóján Tokajban, a vihar miatt a főtér helyett a Rákóczi Pincében 2022. augusztus 22-én, fotó: MTI/Vajda János

Posta György, Tokaj független polgármestere elmondta, a jövőre 950 éves kisváros története az utolsó ötven évben egybeforrt az ott rendezett írói seregszemlével. A település vezetője emlékeztetett arra, hogy

a rangos kultúrpolitikai, irodalmi és közéleti eseményt 2021-ben kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Hungarikum Bizottság.

A jubileumi írótábor programjai augusztus 25-ig tartanak: négy napja alatt rendeznek szakmai előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, bemutatókat, esténként pedig koncertek várják az érdeklődőket. A hagyományoknak megfelelően az írótalálkozó utolsó napján díjakat adnak át, faültetéssel emlékeznek több íróra és költőre, valamint átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére.

Művház

A Tündérkert különleges filmes jelmezei a Jónak lenni jó! akciójában

A közmédia karitatív adománygyűjtő kampányát támogatva Balsai Móni füstszínű kabátját és Gáspár Kata hernyóselyem hálóingjét ajánlotta fel a Megafilm a Tündérkert című produkciójának jelmeztárából.

Közzétéve:

MTVA/Megafilm

Az idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét támogató Jónak lenni jó! jótékonysági akció az adományvonalra érkező támogatások mellett ismert emberek által felajánlott különleges relikviák eladásával, árverezésével is tovább gyarapítja a támogatott szervezetnek gyűjtött összeget. Az MTVA és a Megafilm Service koprodukciójában készülő Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller jelmeztárából két különleges darabot, egy Balsai Móni (Károlyi Zsuzsanna) által viselt kabátot, valamint Gáspár Kata (Török Kata) egyik izgalmas viseletét, egy hernyóselyem hálóinget ajánlott fel árverésre a közmédia akciójának támogatására.

A Jászai Mari-díjas Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátja füstszínű szövetből készült, amelyet ellipszis körből szabtak, hosszú nyitott tölcsér ujjal és zsinóros záródással. Gáspár Kata gyöngyházszínű hernyóselyem hálóingje jellegzetes ottomán arany díszítésével pedig a török háremek hangulatát idézi. Zelenka Nóra a ruhák tervezésénél egyszerre hagyatkozott a kor leleteire és a saját fantáziájára. Egyedi szabászati megoldásokat és anyagokat használtak úgy, hogy a jelmezek alapvetően visszaadják a korszak és Erdély misztériumát.

Gáspár Kata (Török Kata) a különleges ruhában

A különleges tárgyakat a Jónak lenni jó! honlapján lehet megtekinteni, a vásárlás menetéről a jonaklennijo@mtva.hu e-mail-címen lehet tájékozódni. Az ismert emberek által felajánlott tárgyakat a közmédia december 18-i egész napos műsorfolyama során bocsájtják árverésre.

Borítókép: Balsai Móni Zelenka Nóra jelmeztervező által tervezett kabátjában

Tovább olvasom

Művház

Ifjúsági nagydíjat nyert Szakonyi Noémi Veronika filmje a tallinni filmfesztiválon

Szakonyi Noémi Veronika a nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó Hat hét című drámája nyerte meg Tallinnban a Black Nights Filmfesztivál ifjúsági nagydíját.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet közleménye szerint a filmintézet támogatásával készült Hat hét egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetét dolgozza fel, aki, miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik és mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak – írták.

A nemzetközi zsűri a mélyreható dráma főszereplője, Román Katalin “rendkívüli és sokrétű alakítását”, Szakonyi Noémi Veronika “elképesztően empatikus megközelítésű rendezését” ismerte el a díjjal, továbbá azt, hogy a Hat hét alkotóinak sikerült megtalálniuk azt a hangot, amelyet a fiatalok sajátjukként fogadnak el.

A filmintézet közleménye szerint Szakonyi Noémi Veronika állandó alkotótársa Vincze Máté Artur, az alkotópáros a forgatókönyvet Daoud Dániellel közösen írta. A film producere Romwalter Judit, operatőre Dévényi Zoltán, vágója Hargittai László és Vághy Anna, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Sperling Andor, hangmestere Tőzsér Attila, látványtervezője Valcz Gábor.

A kommünikében felidézték, hogy Szakonyi Noémi Veronikát nemrég a legjobb rendező díjával méltatták a franciaországi Arras fesztiválján. A főszereplő Román Katalin ősszel Isztambulban, a Boszporusz Filmfesztiválon elnyerte a legjobb alakítás díját. A Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna szereplésével készült film magyarországi premierje alkalmával a miskolci CineFest nagydíját kapta meg.

Az oklevéllel elismert filmekről azt írták: a Háromezer számozott darab című film történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. “A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával” – ismertették a közleményben, jelezve, hogy Császi Ádám új filmje jövő év elején lesz látható a mozikban a Budapest Film forgalmazásában.
A Jövő nyár, Kárpáti György Mór második mozifilmje egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik és a gyászfeldolgozásról szól.

A filmintézet közölte: a Tallinn Black Nights Filmfesztivál Észak-Európa egyik legjelentősebb filmünnepévé és legmozgalmasabb szakmai platformjává nőtte ki magát az elmúlt 25 évben, két hét alatt mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek.

Borítókép: jelenet a Hat hét című filmből

Tovább olvasom

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom