Kövess minket!

Művház

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra

Az idén június 9. és 12. között rendezik meg a mustrát, amelyre hét kategóriában várják a nevezéseket a szervezők február 18-án éjfélig.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közösen rendezi meg a Magyar Mozgókép Fesztivált. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban tartják meg a filmes mustrát, amelynek részeként átadják a Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Filmakadémia lebonyolításában – olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint kiemelik,

az idén több szakmai szervezet is részt vesz az előzsűrizésben, újdonság továbbá, hogy fesztiváligazgatót is kineveztek Lukácsy György személyében.

A szervezők hét kategóriában – játékfilm, tévéfilm, egész estés dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film és tévésorozat – várják a nevezéseket. Egy alkotó több filmet is nevezhet, és minden olyan magyar mozgóképes alkotással részt lehet venni, amely állami támogatásból vagy független produkcióként jött létre, megfelel a kiírás feltételeinek és nem nevezték a 2021-es Magyar Mozgókép Díjra.

A Magyar Mozgókép Díjra azok az alkotások nevezhetők, amelyeket 2021. április 22. és 2022. február 15. között moziban, televízióban vagy streamingszolgáltató által vetítettek, nemzetközi filmfesztiválon versenyben, meghívott alkotásként szerepeltek, vagy 2022. június 9. és 12. között a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütálnak. A nevezési lap és a feltételek teljes leírása a Magyar Filmakadémia honlapján érhető el.

A közleményben Lukácsy György fesztiváligazgatót idézik, aki elmondta, hogy az előzsűrizés és a zsűrizés módja a korábbiakhoz képest változik. A szakmai előzsűri február 18. és március 16. között választja ki a versenyben induló alkotásokat, és határozza meg, hogy a benevezett alkotások milyen kategóriákban versenyeznek.

Tájékoztatása szerint, a Magyar Mozgókép Díj előzsűri bizottságaiba egy-egy tagot delegál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa, a Nemzeti Filmintézet, a Magyar Filmakadémia szekciói, kategóriánként a Színház- és Filmművészeti Egyetem – illetve az animációs kategóriában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – hallgatói, valamint bármely, 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezet, amelynek minimum 15 tagja van.

“Várjuk a kiírásnak megfelelő szakmai szervezetek jelentkezését a közös munkára. A díjakról továbbra is a Magyar Filmakadémia tagsága dönt”

– hangsúlyozta Lukácsy György.

A közleményben kiemelik, hogy amennyiben a kormányzati járványügyi intézkedések következtében a fesztivál megszervezése akadályokba ütközne, úgy a szervezők fenntartják a jogot, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Mozgókép Díjak átadása 2022-ben egy későbbi időpontban történjen, ám a nevezésre rendelkezésre álló időtartamot ebben az esetben sem hosszabbítják meg.

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom