Kövess minket!

Művház

Elhunyt Törőcsik Mari

Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken.

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.

Törőcsik Mari személyében a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk

– hangsúlyozza a Nemzeti Színház közleménye.

A Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis – az évnyitó napján – egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet.

1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: “anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”.

Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.

1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.

Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter: Szamárköhögés, Tímár Péter Csapd le csacsi), később felfedezték a “fiatalok” – Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!), Fazekas Csaba (Swing) – is. Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt.

A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.

1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.

2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.

Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátást szorult. Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség.

A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969). Kossuth-díjat (1973) és Kossuth Nagydíjat (1999) is átvehetett, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett.

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum nemrég fotókból és videókból álló rövid összeállítást készített „10 érdekesség Törőcsik Mariról” címmel, ezt itt tudja megtekinteni:

A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a nemzet művésze címmel tüntették ki, 2015-ben Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki. 2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.

A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló alkalmából pedig így vetett számot: “nekem szép és gazdag életem volt”. Ez alkalomból jelentették be a nevét viselő ösztöndíj megalapítását fiatal, tehetséges színinövendékek támogatására.
Törőcsik Mari pályájáról és civil életéről több könyv is megjelent.

Borítókép: Törőcsik Mari a Makk Károly filmrendező 87-ik születésnapját ünneplő Hogy volt!? című tv-műsor felvételén az MTVA 1-es stúdiójában 2012. november 28-án

Művház

Új előadások a Nemzeti Táncszínház virtuális színpadán

Új előadásokkal és műsoron tartott repertoár darabokkal várja továbbra is a közönséget a Nemzeti Táncszínház online színpada – közölte az intézmény az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Májusban és júniusban sorra mutatják be a tavalyi évre tervezett, de a járvány miatt elhalasztott előadásokat – köztük néptánc, flamenco és kortárstánc-darabokat – a táncszínház népszerű virtuális műsorfolyamában.     

A májusi bemutatók között lesz a Inversedance Fodor Zoltán Társulat, a Budapest Táncszínház, új darabbal érkezik a Duna Művészegyüttes és a FlamenCorazónArte formációt is. Júniusban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Szegedi Kortárs Balett, a Bozsik Yvette Társulat, a Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is a fellépők között lesz – írja a közlemény.     

A bemutatókra online lehet jegyet váltani. A Nemzeti Táncszínház a repertoáron tartott előadásokat továbbra is ingyenesen, de regisztrációhoz kötve teszi elérhetővé. Emellett hamarosan védettségi igazolvánnyal, létszámkorlátozás mellett látogatható előadások is lesznek a táncszínházban.

Tovább olvasom

Művház

Ősztől forgatják a Hadik Andrásról szóló filmet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt

– olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, “a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.

Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

Borítókép: Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész

Tovább olvasom

Művház

Visky Ábel fődíjas dokumentumfilmje a FILMIO-n

A Mesék a zárkából című alkotás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült. Világszerte élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt és a legjobb magyar film díjával tüntette ki nemrég a BIDF zsűrije.

Közzétéve:

Borítókép: Facebook / @mesekazarkabol

A börtön rácsai által elválasztott családok életét bemutató kreatív dokumentumfilm, a Mesék a zárkából a fesztiválszerepléseket követően online nézhető a FILMIO-n.

Visky Ábel első egész estés alkotásával korábban olyan nemzetközi fesztiválokra kapott meghívást, mint Észak-Amerika legjelentősebb dokufesztiválja, a HotDocs, a Biarritz-i FIPADOC és a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, műsorra tűzték továbbá Argentína és Görögország rangos seregszemléi is. Márciusban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében, különdíjban is részesült és lelkesen fogadták a kritikusok is.

Büntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján mesefilmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A mesék persze nem válnak valóra. De mégis, csodával határos módon életre kelnek, filmekké válnak, a rabok, a gyerekek és a többi várakozó családtag főszereplésével. Ritka telefonhívások, alkalmi beszélők keretében készülnek a nagy napra, amikor együtt, közösen alkothatnak valamit. A látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó filmek készítése közben feltárul a szétszakított családok párhuzamosan futó, fájó és felemelő pillanatokkal teli élete. – írják az alkotók a Mesék a zárkából című film szinopszisában.

A Mesék a zárkából magyar-horvát-angol koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában, producere Gyárfás Eszter, executive producere Petrányi Viktória, gyártója a Proton Cinema volt.

Tovább olvasom