Kövess minket!

Művház

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla

Életének 80. évében vasárnap hajnalban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja – tudatta a Magyar Jazz Szövetség.

Fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint a szervezet közösségi oldalán írta, Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a hazai dzsessz fejlődésével és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség.

Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, családjának csak ekkor lett annyi pénze, hogy hangszert vegyenek neki. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel, és érdeklődése a kötetlenebb műfaj, az improvizáció felé fordult.

1957-től Kovács Andor gitáros együttesének volt tagja, tíz évvel később már saját zenekarával szerepelt egy válogatáslemezen. A hatvanas évek közepén egy lemezjátszóval tért haza Nyugatról, amelyen felváltva hallgatta a Beatlest, a Rolling Stonest, elektronikus zenét, Sztravinszkijt és a legmodernebb dzsesszt. 1968-ban Duka Norberttel és Lakatos Gézával megalakította az LDL triót, amely a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott.

1970-ben tagja volt Pege Aladár nagybőgős kvartettjének, amely a Montreux-i Dzsesszfesztiválon második díjat nyert. Fél évig New Yorkban dolgozott egy magyar vendéglőben, szabadidejében dzsesszklubokba járt, és egy olcsón beszerzett Fender-zongorával tért haza, a hangszert ő használta először Magyarországon.

1972-76 között a Rákfogó, 1980-tól a Babos Gyulával létrehozott Saturnus együttessel, majd a Hungarian Jazz Quartet tagjaként elévülhetetlen érdemei voltak a fúziós dzsessz hazai térnyerésében. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, és mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

Példaképéhez, Leonard Bernsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész, játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és dzsesszstandardot, klasszikus versenyművet nagyzenekarral, ifjú dzsessztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györggyel, és adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot. A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben. A George Jinda és Chieli Minucci által alkotott Special EFX tagjaként tucatnyi korongon szerepelt szerzőként és előadóként.

A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a dzsesszt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gipsy-jazz műfaját. Írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet is. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak.

Az utóbbi másfél évtizedben behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, érdeklődése a fúziós dzsessz mellett egyre inkább a kortárs komolyzene és a dzsessz ötvözése felé fordult. 2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vizsgálta, hogyan lehet mai improvizatív zeneművészként és zeneszerzőként megragadni és tovább vinni az előző századok magyar zenei örökségét, a Kárpát-medencei hangszeres népzene hagyatékát.

Nevéhez különleges koncertek sora fűződik: több alkalommal előadta Mozart D-dúr (Koronázási) zongoraversenyét, a kadenciákban saját dzsesszimprovizációit játszva. Zenekarával fellépett a London Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió élőben közvetítette estjüket New Gypsy Jazz címmel. Különlegesség volt a Lyoni Zenei Biennálén Lukács Miklós cimbalmossal előadott improvizációja is, akivel Check It Out, Igor címmel 2005-ben közös lemezük is megjelent.

Az utóbbi években több koncertlemezét adták ki, ezeken olyan neves amerikai zenészekkel muzsikál együtt, mint Chris Potter és Tim Ries szaxofonos, Reginald Veal és Robert Hurst bőgős, Terri Lyne és Rudy Royston dobos.

2017-ben a Müpa a magyar dzsesszélet előadói közül elsőként őt választotta az évad művészének. Az intézményben a zene világnapján, a New Currents koncerten a szintén a muzsikusi pályát választó fiai mellett amerikai és brit sztárokkal lépett színpadra, majd decemberben Bachtól a bluesig címmel adott koncertet.

Szakcsi Lakatos Béla művészete elismeréseként 1987-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat.

A Kossuth-díjat 2005-ben vehette át “a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéseiért, amelyet felsőfokon interpretál a világ pódiumain”. 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2018-ban Fonogram-díjat kapott a Gábor S. Pál műveit feldolgozó To Meet Again című, a Trio Midnighttal és Tony Lakatossal közös jazzalbumért.

2019-ben művészeti igazgatója volt az Európai Roma Fesztiválzenekar projektnek. Idén januárban a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült, szeptemberben jelent meg CD-n nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája (a szövegeket Bolyki György írta), amelyet élete fő művének tekintett. A bibliai képekre épülő történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.

Szakcsi Lakatos Bélára emlékezik a közmédia

Koncertfelvételekkel és interjúrészletekkel emlékezik a közmédia több csatornája az október 2-án elhunyt Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Petőfi Zenei Díj életműdíjjal elismert zongoraművészre és zeneszerzőre.

Vasárnap hajnalban, 80. életévében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a magyar jazz ikonikus alakja. A világszerte ismert magyar jazz-zongorista, komponista páratlan műveiből és előadásaiból néhányat műsorára tűz a közmédia több csatornája.

Petőfi Rádió ma este 23:00-tól az idén tavasszal az Akusztik Legendák sorozatban rögzített Szakcsi Lakatos Béla Trió koncert hanganyagát adja le, amelynek felvétele október 3-án, hétfőn 21:15-től megtekinthető lesz az M2 Petőfi TV műsorán. A koncertfelvétel előtt, 20:40-től a csatorna megismétli a Magas és mély című műsorának interjúját, amely a Petőfi Zene Díj idén átadott életműdíja apropóján készült a zenésszel.

Az M5 kulturális csatorna október 3-án, hétfőn 22:05-től a Nagyok című portréműsorának Szakcsi Lakatos Bélával készült epizódjával, a folytatásban, 22:30-tól a 2007-es, Vukán Györggyel és a Miskolci Szimfonikus Zenekarral közös, MÜPÁ-ban tartott zongoraestjével emlékezik a művészre.

Bartók Rádióban hétfőn beszélgetés részletekkel idézik fel Szakcsi Lakatos Béla alakját, valamint legemlékezetesebb koncertfelvételeiből válogatnak.

Művház

A tüzes trón – könyv jelent meg a Fradi edzőiről

Nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál.

Közzétéve:

Megjelent A tüzes trón – Fradi-edzők mennybemenetele és pokoljárása című könyv. A szerzők, Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben “testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.

“Népszerűsége, presztízse és sikerei miatt – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagy tekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett »csak úgy« felállni”

– olvasható a könyv ajánlójában.

A könyv borítója

A 288 oldalon bemutatják többek között Tóth Potya Istvánt, az első “tudományos” magyar trénert, Schaffer Alfrédot, aki igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe, Mészáros Józsefet és Lakat Károlyt, akik az aranykorszak legendáit vezették sikerre, Dalnoki Jenőt, akinek mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibort és Szerhij Rebrovot, aki “megnyitotta az Európába visszavezető utat”.

Tovább olvasom

Művház

A Jónak lenni jó! adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díját a Bartók Rádió

A Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díjának teljes összegét a Bartók Rádió, amely magyar ismeretterjesztés és média kategóriában érdemelte ki a 15 millió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Devich Márton, a klasszikus zenei rádió csatornaigazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra a pénteken átvett rangos elismerés.

Hét éve vezetem a Bartók Rádió szerkesztőségét, és ilyen komoly elismerésben még nem részesültünk, talán ez visszajelzés arról, hogy jó úton járunk abban a munkában, amit végzünk

– tette hozzá.

Bartók neve kötelez bennünket, hogy mindig igyekezzünk a legjobbat, legtöbbet nyújtani

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a díj teljes összegét, 15 millió forintot felajánlják a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő kampányához, amelynek idei kedvezményezettje a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ).

Tudjuk, hogy így a legjobb helyre fog kerülni ez az összeg, amit örömmel ajánlunk fel

– mondta Devich Márton.

A csatornaigazgató, aki a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című műsorában jelentette be a felajánlást, elmondta: számos új ötlettel és két új műsorral készülnek januártól, gazdag koncertkínálattal és rangos saját rendezésű hangversenyekkel várják a hallgatókat továbbra is.

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója (j) bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában, mellette Bősze Ádám műsorvezető (b) az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én MTI/Szigetváry Zsolt


Devich Márton a díjért köszönetet mondott a kuratóriumnak és az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetésének is a mindenkori támogatásért. “A hallgatóknak jár óriási köszönet még, hiszen mint egy nagy család, együtt élünk velük, és rengeteg visszajelzést kapunk, érezzük a szeretetüket, a hűségüket. Így nagyon jó dolgozni” – tette hozzá.

Kiemelte:

ez az elismerés mindenkié, aki a csatorna munkáját segíti, hangmérnökök, gyártásvezetők, zenei rendezők, külsős kollégák, és mindenkié, aki valaha a Bartók Rádió kötelékében dolgozott, akár évtizedekkel korábban.

“Hiszen óriások jártak előttünk, akiktől rengeteget lehet tanulni mind a mai napig” – hangsúlyozta.

A díj mindenki számára elismerés a csatornán. “Nagy szívvel dolgozik minden kolléga, mindent megtesznek azért, hogy jobbnál jobb műsorok szülessenek” – tette hozzá.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én

Tovább olvasom

Művház

Ők a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjai

A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.

Közzétéve:

Daróczi Csaba, az épített és tárgyi örökség kategória győztese (j), miután átvette A Magyar Zene Háza című fotójáért odaítélt díját Haris László érdemes művész fotóművésztől, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nehéz időszakokban és a bizonytalanságban szükség van arra, hogy észrevegyük a szépet és jót, nehéz időkben kell igazán az, ami helyes úton tart bennünket – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Eiffel Műhelyházban tartott csütörtöki díjátadón.

Idén 3500-an jelentkeztek az amatőr és professzionális fotósoknak meghirdetett pályázatra, a szakmai zsűri csaknem 38 ezer fotó közül választotta ki a díjazott felvételeket.

Dömötör Csaba szerint a fotózás állandóvá tesz egy pillanatot: megörökít, kiemel és megőriz, mindezt pedig egy gyorsan változó és bizonytalan világban teszi. Úgy vélte, különleges érzék kell ahhoz, hogy felismerjük az állandóságot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyi díjátadó óta a pályázat újabb és újabb utakat járt be: megjárta a Duna-korzót, jelenleg pedig Debrecenben mutatkozik be szabadtéri kiállításon, de terveik szerint a fotók több városban is láthatók lesznek majd országszerte.

Dömötör Csaba köszönetet mondott munkatársainak és a zsűritagoknak, akik “régóta dolgoznak azon, hogy ez a pályázat az ország legnagyobb ilyen kezdeményezése lett”. Beszélt arról is, hogy

a képek látleletet adnak 2021 Magyarországáról és többféle nézőpontból megmutatják hazánk legszebb arcait. Kiderül belőlük, hogy sok magával ragadó és felemelő hely, korszakos épület és élni akaró közösség van Magyarországon.

Végül Klebelsberg Kunót idézve hangsúlyozta: egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel kapcsolja magához. 

A díjátadó helyszíne az Eiffel Műhelyházban 2022. december 1-jén, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ebben az évben ismét az Eiffel Műhelyház adott otthont a fotópályázat ünnepélyes díjátadójának – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szerint a fotózás a képzőművészet azon ága, amely “az emberi érzéket, ízlést és művészi attitűdöt a technikával kombinálja. Az ember és a technika együttműködéséből valami magasabb rendű születik, egyfajta transzcendens alkotás jön létre” – fogalmazott a főigazgató.

A Magyarország 365 fotópályázatra idén is három – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek – kategóriában jelentkezhettek professzionális és amatőr fotográfusok. A szakmai zsűri mindhárom kategóriában három díjat osztott ki, az első helyezett 1 millió, a második 500 ezer, a harmadik pedig 300 ezer forintot kapott. A közönségszavazás győztesei ugyancsak 1 millió forint jutalomban részesültek kategóriánként.

Ők lettek idén a legjobbak

A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Daróczi Csaba A halak csillagképe, második helyezettje Litauszki Tibor Áthúzás, harmadik helyezettje pedig Prisznyák Tibor Hajnali látomás című képe lett. Közönségdíjat kapott Makai Balázs Harmatos szitakötő című felvétele. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Radisics Milán kapta Roxy, a szomszédunk című sorozatáért.

Daróczi Csaba, a természet és táj kategória győztese (j), miután átvette A halak csillagképe című fotójáért odaítélt díját Potyó Imre környezetkutatótól, a 2020-as pályázat díjazottjától, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Daróczi Csaba A Magyar Zene Háza, a második díjat Novák Gábor Ködtakaró, a harmadikat pedig Hodossy Ilona Csúcsra fel című fotója kapta. Közönségdíjat nyert Herman Dóra A mesebeli kastély című felvétele. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Holczer Tibor Pentele híd című fotója érdemelte ki.

Kerekes M. István, az életképek kategória győztese, miután átvette A pillanat varázsai című fotójáért odaítélt díját Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfustól, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István lett A pillanat varázsai című sorozatával, a második Mohos Márton Búcsú, a harmadik pedig Kiss Andrea BuSHOW című sorozatával. A közönségdíjat Orbán Péter Első sorból című fotója nyerte. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete különdíját Szabó Nándor kapta Az élet útja című képéért, az Operaház különdíját Zsila Sándor Az Öreg Hölgy című sorozata érdemelte ki.

Neves fotóművészekből állt a zsűri

A pályázatot ebben az évben negyedik alkalommal hirdette meg Magyarország kormánya a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben.

A fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti és épített örökségét, az itt élők ünnepeit és mindennapjait, mindazt amire büszkék lehetünk Magyarországon.

A kezdeményezés lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra is, hogy alkotásaikat a nagyközönség előtt is megmutassák, népszerűsítsék.

A zsűri elnöke Kaiser Ottó fotográfus volt, tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa, valamint Rizsavi Tamás fotográfus volt.

Tovább olvasom