Művház
Elhunyt Sediánszky János író, újságíró
A Magyar Rádió Örökös Tagja kilencvenéves volt – közölte a család hétfőn.
Sediánszky Jánost hosszú betegség után, otthonában, szerettei körében érte a halál hétfőn hajnalban.
Nevéhez olyan műsorok fűződnek, mint például a Jó reggelt, vasárnap!, a Kulturális magazin, az Írók mikrofonközelben és a Vers mindenkinek.
Pályafutása alatt számos hírességgel készített interjút, mikrofonja elé ült mások mellett Friedrich Dürrenmatt, Alberto Moravia, Simone de Beauvoir, Marina Vlady, Gina Lollobrigida, Mario del Monaco, Pierre Boulez, Jean-Pierre Rampal, Juliette Gréco, Gérard Depardieu és Charles Aznavour is.
Sediánszky Jánost 1957 augusztusában hívták a Magyar Rádió külügyi osztályára, ahol a nemzetközi rádiós, főleg zenei műsorcserét szervezte, majd pár év múlva az irodalmi főosztályra került szerkesztőként, majd főmunkatársként.
Több évtizedes munkássága alatt ismert és népszerű sorozata volt például a Jó reggelt, vasárnap!, az ő leleménye volt a vasárnap reggeli rádiózás, ezután indították el a Vasárnapi újság című műsort. A nevéhez fűződik a Kulturális magazin, a Világvasárnap, a Körhinta és az Irodalmi kávéház, amelyekben külföldi és magyar írókkal, színészekkel, zeneművészekkel készített beszélgetéseket, tudósításokat a magyar kulturális élet eseményeiről.
Országos ismertségre tett szert a Magyar Televízióban az 1970-es években sugárzott francia nyelvlecke-sorozattal.
1983-ban a Magyar Televízió irodalmi osztályának élére hívták, ahol olyan ismert és kedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Könyvek a kamera előtt, a Törzsasztal, az Írók mikrofonközelben, a Reggel a Centrálban. Ezekben kortárs írókkal, művészekkel készített beszélgetéseket, vendége volt Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János, Szabó Magda, építészeink közül Makovecz Imre, Csete György, Finta József.
A legnézettebb műsorok között szerepelt a szombat esti Vers mindenkinek sorozat.
Európai nagyvárosokat bemutató tévéfilmeket is készített, 1992-ben a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonjának művészeti vezetője volt.
A Duna Televízió megalakulása után ott folytatta a kulturális útifilmek készítését, Chirac elnök látogatásakor egész napos műsorfolyamot készített francia-magyar témákban, több riportfilmben számolt be a franciaországi magyar rendezvényekről.
Találkozásait, utazási élményeit, műfordításait nyomtatásban is megjelentette Jó reggelt Európa, Emlék és varázslat, Francia nyár, francia szerelem, Egy élet tájai című kötetekben.
A Magyar Televízióban 1994-ben nyugdíjazták, majd a Kossuth rádióban ezután is hosszú évekig készítette sorozatait, az Új évezred felé vagy A múzsák kertjében című műsorokat. Ezzel párhuzamosan a 2004-ben alakult Magyar Katolikus Rádióban is dolgozott műsorkészítőként.
Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke 2007-ben a Magyar Rádió Örökös Tagja címmel jutalmazta az akkor 50 éves rádiós munkásságát.
A Köztársasági érdemrend tiszti keresztjét 2000-ben vehette át, 2003-ban Francia Köztársaság Idegenforgalmi aranyérmében, 2004-ben Pethő Sándor-díjban, 2004-ben Köztársasági elnöki érdeméremben részesült, 2007-ben Prima-díjat, 2008-ban Illyés Gyula-díjat, 2012-ben Táncsics Mihály-díjat kapott munkája elismeréseként.
Művház
A Dal 2024 – Szombaton jön a döntő a nemzetközi fődíjért
Kialakult A Dal 2024 döntőjének mezőnye. Szombaton a Duna csatornán tíz produkció közül kerül ki Az Év Dala 2024 cím nyertese, aki komoly nyereményben részesül.
A Dal 2024 tíz döntős versenydala szimfonikus változatban hangzik el, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Balassa Krisztián vezényli. A győztes fődíja egy nyolcdalos lemez elkészítése a világhírű berlini Hansa Studios-ban
– közölte az MTVA Marketing és Sajtó Irodája az MTI-vel.
A múlt szombati elődöntőből a négytagú zsűri – Szandi, Németh Alajos, Egri Péter és Ferenczi György – értékelése alapján három produkció maximális pontszámmal, míg egy 39 ponttal jutott tovább. A dalok az eredetitől eltérő műfajban hangoztak el, az átdolgozásokat a hazai könnyűzene elismert művészei segítették.
A 40 ponttal döntőbe jutott Phoenix Rt Félszavak című dala világzenei stílussá alakításában Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere segítette a rock metál együttest. Szintén a fináléba jutott a Roy Galeri, amelynek Kiáltás című dala Madarász Gábor, A Dal session zenekarának gitárosa segítségével kapott rock köntöst. Sárik Péter zongoraművész két továbbjutó produkcióban működött közre, a Negál Nem lehetek más és Kökény Dániel Ugyanaz a ház című számának dzsesszes feldolgozása hallható lesz a közmédia új internetes Szakcsi Rádiójában is.
A közönség szavazataival az Arcidra Egészben kell című dala került a döntőbe, a szerzemény balladává formálásában a zenekart Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekese látta el szakmai tanácsokkal.
A március 23-i döntőbe már korábban, az első elődöntőből bejutott Bradics Jácint (dalának címe: Miért félnék álmodni), a Junkies (Királyi többes), Kocsis Tibor (Egy életen át), László Evelin (Legényes), valamint a Sugarloaf (Nászinduló).
A döntőben a zsűri tagjai a tíz produkció elhangzása után osztják ki 10-es, 8-as, 6-os, 4-es pontszámaikat, és a négy legmagasabb pontszámot kapó versenydalra voksolhat a közönség. A győztesről a nézők döntenek, a legtöbb szavazattal rendelkező nyeri meg Magyarország dalversenyét és Az Év Dala 2024 elismerést.
Extra tartalmakért érdemes követni A Dal Facebook- és Instagram-oldalát, hivatalos YouTube-csatornáját, adal.hu-t, valamint a műsor két házigazdája, Rókusfalvy Lili és Fodor Imre közösségi felületét.
A Dal 2024 döntője szombaton 19 óra 35 perckor kezdődik a Dunán és a Petőfi Rádióban, ismétlés vasárnap a Duna World csatornán 10 óra 30 perctől.
Borítókép: Középen Rókusfalvy Lili és Fodor Imre műsorvezetők, mellettük a versenyzők A Dal 2024 televíziós show-műsor második elődöntőjének végén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 16-án
Művház
Októberben rendezik a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált
Október elején rendezik idén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, a nevezéseket május 31-ig várják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről-évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, s egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására. A hét eddigi versenyre ötven országból mintegy 2800 filmet neveztek.
A következő filmes seregszemlére május 31-én éjfélig lehet benyújtani a műveket. Pályázni játékfilmmel, rövidfilmmel – műfaji és technikai megkötés nélkül, legfeljebb 51 perces alkotással – és dokumentumfilmmel lehet. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhetnek alkotók, alkotócsoportok olyan filmekkel, amelyek 2022. január 1-je után készültek.
A szervezők várják azokat a műveket is, amelyekben filmművészetet tanuló rendező vagy operatőr szakos egyetemi hallgatók részt vettek.
A versenyprogramot operatőrök, rendezők, filmes szakemberek alkotta előzsűri állítja össze, a fesztivál elismeréseit pedig a Magyar Filmoperatőrök Egyesületének (HCA) vezetője, Szabó Gábor által elnökölt nemzetközi zsűri ítéli oda. A fesztiválra érkezett pályaműveket a szakemberek az operatőri teljesítmény alapján értékelik, ugyanakkor figyelembe veszik a film egészének művészi színvonalát. Elvárás, hogy Zsigmond Vilmos munkásságához méltón, a beérkező pályaművek eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak.
A fesztivált október 8. és 12. között rendezik Magyarország egyik legszebb, több mint százéves, hagyományos filmszínházában, a Belvárosi moziban.
A fesztivál programjában idén is szerepel a tavaly indított Magyar Operatőrök Hete elnevezésű szekció, melynek filmjeit a beküldött alkotásokból a zsűri választja ki. A nyertest a HCA díjazza.
Művház
Bemutatták a Most vagy soha! című filmet Londonban (videó)
Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet.
A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt.
A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.
Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 135 perces alkotás bemutatóján elmondta:
Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól.
A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.
Rákay Philip, az 1848-1849-es szabadságharc történetét feldolgozó film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak.
Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.
“Egy kicsit azért is hoztuk el ezt a filmet, hogy megmutassuk: Magyarországon milyen eredeti és épített helyszínek, milyen szakemberek, milyen színészek vannak”
– fogalmazott a forgatókönyvíró. Hozzátette: a londoni magyaroknak is nagy örömmel mutatták be az alkotást.
Rákay Philip elmondta: nagy igény lenne még több történelmi magyar filmre, hiszen a magyar történelem elképesztően színes, és “napestig lehetne sorolni” azokat a történelmi családneveket, amelyek viselőiről szintén filmeket kellene készíteni.
Elmondta azt is, hogy a Most vagy soha! kreatív csapata majdnem egy éve Mohács történetén is dolgozik, hiszen 2026-ban lesz a mohácsi sorstragédia 500. évfordulója. “Azon dolgozunk majdnem egy esztendeje, hogy miként lehetne filmes nyelven a mai fiatal nemzedéknek, a mai kor emberének elmagyarázni, hogy mi történt ötszáz évvel ezelőtt, hova mutatott ez a tragédia és mit tanultunk belőle” – fogalmazott Rákay Philip a vasárnap esti londoni bemutatón.
A Most vagy soha! című alkotást alig néhány nappal a magyarországi bemutató után vetítették Londonban.
Borítókép: Kiss-Szabó Márk forgatókönyvíró (b), Lóth Balázs rendező (b2), Berettyán Nándor (b3), aki Petőfit és Mosolygó Sára (b4), aki Szendrey Júliát és Horváth Lajos Ottó (j), aki Farkasch, a titkosügynököt alakítja a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm londoni díszbemutatóján a Leicester Square Vue filmszínházban 2024. március 17-én