Kövess minket!

Művház

Elhunyt Sediánszky János író, újságíró

A Magyar Rádió Örökös Tagja kilencvenéves volt – közölte a család hétfőn.

Sediánszky Jánost hosszú betegség után, otthonában, szerettei körében érte a halál hétfőn hajnalban.

Nevéhez olyan műsorok fűződnek, mint például a Jó reggelt, vasárnap!, a Kulturális magazin, az Írók mikrofonközelben és a Vers mindenkinek.

Pályafutása alatt számos hírességgel készített interjút, mikrofonja elé ült mások mellett Friedrich Dürrenmatt, Alberto Moravia, Simone de Beauvoir, Marina Vlady, Gina Lollobrigida, Mario del Monaco, Pierre Boulez, Jean-Pierre Rampal, Juliette Gréco, Gérard Depardieu és Charles Aznavour is.

Sediánszky Jánost 1957 augusztusában hívták a Magyar Rádió külügyi osztályára, ahol a nemzetközi rádiós, főleg zenei műsorcserét szervezte, majd pár év múlva az irodalmi főosztályra került szerkesztőként, majd főmunkatársként.

Több évtizedes munkássága alatt ismert és népszerű sorozata volt például a Jó reggelt, vasárnap!, az ő leleménye volt a vasárnap reggeli rádiózás, ezután indították el a Vasárnapi újság című műsort. A nevéhez fűződik a Kulturális magazin, a Világvasárnap, a Körhinta és az Irodalmi kávéház, amelyekben külföldi és magyar írókkal, színészekkel, zeneművészekkel készített beszélgetéseket, tudósításokat a magyar kulturális élet eseményeiről.

Országos ismertségre tett szert a Magyar Televízióban az 1970-es években sugárzott francia nyelvlecke-sorozattal.

1983-ban a Magyar Televízió irodalmi osztályának élére hívták, ahol olyan ismert és kedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Könyvek a kamera előtt, a Törzsasztal, az Írók mikrofonközelben, a Reggel a Centrálban. Ezekben kortárs írókkal, művészekkel készített beszélgetéseket, vendége volt Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János, Szabó Magda, építészeink közül Makovecz Imre, Csete György, Finta József.

A legnézettebb műsorok között szerepelt a szombat esti Vers mindenkinek sorozat.

Európai nagyvárosokat bemutató tévéfilmeket is készített, 1992-ben a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonjának művészeti vezetője volt.

A Duna Televízió megalakulása után ott folytatta a kulturális útifilmek készítését, Chirac elnök látogatásakor egész napos műsorfolyamot készített francia-magyar témákban, több riportfilmben számolt be a franciaországi magyar rendezvényekről.

Találkozásait, utazási élményeit, műfordításait nyomtatásban is megjelentette Jó reggelt Európa, Emlék és varázslat, Francia nyár, francia szerelem, Egy élet tájai című kötetekben.

A Magyar Televízióban 1994-ben nyugdíjazták, majd a Kossuth rádióban ezután is hosszú évekig készítette sorozatait, az Új évezred felé vagy A múzsák kertjében című műsorokat. Ezzel párhuzamosan a 2004-ben alakult Magyar Katolikus Rádióban is dolgozott műsorkészítőként.

Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke 2007-ben a Magyar Rádió Örökös Tagja címmel jutalmazta az akkor 50 éves rádiós munkásságát.

A Köztársasági érdemrend tiszti keresztjét 2000-ben vehette át, 2003-ban Francia Köztársaság Idegenforgalmi aranyérmében, 2004-ben Pethő Sándor-díjban, 2004-ben Köztársasági elnöki érdeméremben részesült, 2007-ben Prima-díjat, 2008-ban Illyés Gyula-díjat, 2012-ben Táncsics Mihály-díjat kapott munkája elismeréseként.

Művház

Megváltoztatták a Harcosok klubja befejezését Kínában

Megváltoztatták David Fincher 1999-es kultfilmje, a Harcosok klubja befejezését a kínai nézők számára – írta a The Guardian online kiadása kedden.

Közzétéve:

MTI/EPA/Warren Toda

A filmrajongók körében felháborodást váltott ki az új zárójelenet. A hétvégén vették észre, hogy a Tencent streamingszolgáltatóján frissen elérhetővé tett klasszikus film végéről eltűnt az anarchista, antikapitalista üzenet, ami világsikerré tette az alkotást.

Az eredeti zárójelenetben az Edward Norton által játszott narrátor megöli képzeletbeli alteregóját, a Brad Pitt alakította Tyler Durdent, majd nézi, ahogy épületek robbannak fel, utalva arra, hogy Tyler tervének végrehajtása megkezdődött.

Az új verzióban az épületek nem robbannak fel, helyette a képernyő elsötétül és felirat jelenik meg rajta: “A rendőrség gyorsan felderítette az egész tervet, letartóztatta az összes bűnözőt, sikeresen megakadályozva a bomba felrobbanását”.

Hozzáteszik, hogy Tylert – eredetileg a narrátor képzeletének szüleményét – elmegyógyintézetbe küldték kezelésre, majd kiengedték.

A kínai nézők közül sokan, akik kalózverzióban láthatták az eredeti filmet, felháborodtak a megmásított befejezésen, a Tencentre írt kommentekben adtak ennek hangot.

A szolgáltató nem válaszolt arra, hogy kínai állami cenzorok vagy a filmkészítők műve az új befejezés.

Borítókép: Edward Norton

Tovább olvasom

Művház

Hazánk a világszintű filmes produkciókat készítő országok közé léphet (videó)

A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

Közzétéve:

Borítóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter a Korda Filmstúdióban világhírű filmesek társaságában, fotó: Facebook / Varga Mihály közösségi oldala

“Ezen a rendkívüli helyszínen egy rendkívüli magyar befektetésről egyeztettünk. A befektetés történelmi jelentőséggel is bír. Magyarország filmes helyszínből a világszintű produkciókat készítő országok sorába léphet” – mondta Varga Mihály a Korda Filmstúdióban.

A politikus arról számolt be a közösségi oldalán, hogy Richard Saperstein producerrel és Mikael Hafström rendezővel együtt pillanthatott be a filmforgatás rejtelmeibe a Korda Filmstúdióban. A beszámolóban azt írta Varga Mihály, hogy a Laurence Fishburne és az Oscar-díjas Casey Affleck főszereplésével készülő hollywoodi produkció (Slingshot) teljes egészében Magyarországon forgatott film lesz.

“A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon”

– közölte kedden Varga Mihály.

“Hazánk az egyik legkedveltebb európai forgatási helyszínné nőtte ki magát, amelyhez szakembereink, modern stúdióink mellett a magyar kormány által biztosított adókedvezmény is nagyban hozzájárul. Ez akár háromszorosan is megtérül a gazdaság teljesítményének növelésével” – tette hozzá a politikus.

Tovább olvasom

Művház

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra

Az idén június 9. és 12. között rendezik meg a mustrát, amelyre hét kategóriában várják a nevezéseket a szervezők február 18-án éjfélig.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közösen rendezi meg a Magyar Mozgókép Fesztivált. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban tartják meg a filmes mustrát, amelynek részeként átadják a Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Filmakadémia lebonyolításában – olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint kiemelik,

az idén több szakmai szervezet is részt vesz az előzsűrizésben, újdonság továbbá, hogy fesztiváligazgatót is kineveztek Lukácsy György személyében.

A szervezők hét kategóriában – játékfilm, tévéfilm, egész estés dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film és tévésorozat – várják a nevezéseket. Egy alkotó több filmet is nevezhet, és minden olyan magyar mozgóképes alkotással részt lehet venni, amely állami támogatásból vagy független produkcióként jött létre, megfelel a kiírás feltételeinek és nem nevezték a 2021-es Magyar Mozgókép Díjra.

A Magyar Mozgókép Díjra azok az alkotások nevezhetők, amelyeket 2021. április 22. és 2022. február 15. között moziban, televízióban vagy streamingszolgáltató által vetítettek, nemzetközi filmfesztiválon versenyben, meghívott alkotásként szerepeltek, vagy 2022. június 9. és 12. között a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütálnak. A nevezési lap és a feltételek teljes leírása a Magyar Filmakadémia honlapján érhető el.

A közleményben Lukácsy György fesztiváligazgatót idézik, aki elmondta, hogy az előzsűrizés és a zsűrizés módja a korábbiakhoz képest változik. A szakmai előzsűri február 18. és március 16. között választja ki a versenyben induló alkotásokat, és határozza meg, hogy a benevezett alkotások milyen kategóriákban versenyeznek.

Tájékoztatása szerint, a Magyar Mozgókép Díj előzsűri bizottságaiba egy-egy tagot delegál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa, a Nemzeti Filmintézet, a Magyar Filmakadémia szekciói, kategóriánként a Színház- és Filmművészeti Egyetem – illetve az animációs kategóriában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – hallgatói, valamint bármely, 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezet, amelynek minimum 15 tagja van.

“Várjuk a kiírásnak megfelelő szakmai szervezetek jelentkezését a közös munkára. A díjakról továbbra is a Magyar Filmakadémia tagsága dönt”

– hangsúlyozta Lukácsy György.

A közleményben kiemelik, hogy amennyiben a kormányzati járványügyi intézkedések következtében a fesztivál megszervezése akadályokba ütközne, úgy a szervezők fenntartják a jogot, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Mozgókép Díjak átadása 2022-ben egy későbbi időpontban történjen, ám a nevezésre rendelkezésre álló időtartamot ebben az esetben sem hosszabbítják meg.

Tovább olvasom