Kövess minket!

Művház

Elhunyt Jankovics Marcell

Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának.

Borítókép: Jankovics Marcell budapesti otthonában 2019. április 1-jén, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész – közölte az MMA szombaton az MTI-vel.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál. Jankovics Marcellt az MMA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a saját halottjának tekinti.

Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége

– olvasható az MMA méltatásában.

Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának – tartalmazza a közlemény.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, kétszer is a budapesti építészmérnöki karra jelentkezett, de édesapja “bűnei” miatt nem vették föl. 1959-ben és 1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott. Ennek a munkahelyének köszönhette a továbblépést: egy munkatársa “közvetítette” a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez).

A Gusztávtól a Toldiig

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé. 1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus áll kiállított rajzai előtt a Képpraxisok 2. című kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2019. december 3-án, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A János vitézzel újabb, életre szóló barátságok kötődtek: Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel alkottak erős szellemi közösséget. Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje – Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők – egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél “csak” főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat “szellemi atyjának” azóta is őt tekintik.

1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott.

Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott.

Sokrétű tevékenység

Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993-1997).

A közmédia életműdíjával kitüntetett Jankovics Marcell 2019. április 1-jén, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Duna Televízió egyik alapítója volt. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott.

Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe is meghívták: Zágrábba, New Yorkba, Teheránba, Espinhóba, Ottawába, Oberhausenbe, Krakkóba, Hirosimába.

Megannyi elismerés

Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2010-ben az NKA elnöke volt. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett.

Részletes életrajza az MMA oldalán olvasható.

Művház

Rövidesen indul a váci múmiákról szóló film forgatása

A történelmi kalandfilm az egykor élt váciak személyes történeteit eleveníti fel.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1806-ban elhunyt Orlovits Mihály Vácról származó múmiája, fotó: MTI / Bruzák Noémi

Rövidesen indul a Vácról szóló eddigi legnagyobb léptékű történelmi kalandfilm, a Memento Mori forgatása. Kiss Stefán Mónika producer-rendező alkotása a váci Fehérek templomában talált, 18. századi múmiák történetét idézi meg – mondta el csütörtökön Vácon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője.

A Memento Mori nézői a 18. századi Vácot láthatják majd, az akkori homlokzatokkal, ruhákkal, hajviseletekkel, ékszerekkel. A film tehát egyfajta időutazásra hív, “egy kis hollywoodi élményt” kínál – közölte az államtitkár a történelmi kalandfilm sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, KDNP-s országgyűlési képviselõ, Trokán Nóra színésznő, Kiss-Stefán Mónika, a Memento Mori című film producere és rendezője, valamint Pap Ildikó antropológus (b-j) a filmről tartott sajtótájékoztatón a váci Fehérek temploma előtt 2022. május 26-án, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rétvári Bence kiemelte, hogy a váci múmiákat világszerte ismerik, a Memento Mori hatására azonban még többen tudomást szerezhetnek róluk. Remélhetőleg a film megtekintése után sokan kedvet kapnak majd arra, hogy Vácra látogassanak és személyesen is megnézzék a múmiákat – jegyezte meg.

A Kiss-Stefán Mónika, Maruszki Balázs és Dubinyák Réka forgatókönyvéből készülő alkotás gyártására 300 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Filmintézet. A film története fikció ugyan, de a munka teljes mértékben tudományos alapokon zajlik – hangsúlyozta az államtitkár.

A Memento Mori forgatása június végén indul. A vasárnapi szereplőválogatáson az alkotók várják azokat a váciakat, akik egyes tömegjelenetekben eljátszanák elődeik történetét – mondta el Rétvári Bence.

A váci Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak: ez a templomtorony alatt fekvő kriptába vezetett, ahol 265 díszes koporsót találtak. Kiss-Stefán Mónika rendező-producer Memento Mori címmel készülő filmje a 265 múmia sorsát, személyes történeteit idézi fel, visszarepítve a nézőt a 18. század történelmébe.

Tovább olvasom

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom