Kövess minket!

Művház

Elhunyt Jankovics Marcell

Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának.

Borítókép: Jankovics Marcell budapesti otthonában 2019. április 1-jén, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész – közölte az MMA szombaton az MTI-vel.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál. Jankovics Marcellt az MMA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a saját halottjának tekinti.

Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége

– olvasható az MMA méltatásában.

Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának – tartalmazza a közlemény.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, kétszer is a budapesti építészmérnöki karra jelentkezett, de édesapja “bűnei” miatt nem vették föl. 1959-ben és 1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott. Ennek a munkahelyének köszönhette a továbblépést: egy munkatársa “közvetítette” a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez).

A Gusztávtól a Toldiig

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé. 1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus áll kiállított rajzai előtt a Képpraxisok 2. című kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2019. december 3-án, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A János vitézzel újabb, életre szóló barátságok kötődtek: Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel alkottak erős szellemi közösséget. Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje – Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők – egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél “csak” főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat “szellemi atyjának” azóta is őt tekintik.

1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott.

Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott.

Sokrétű tevékenység

Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993-1997).

A közmédia életműdíjával kitüntetett Jankovics Marcell 2019. április 1-jén, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Duna Televízió egyik alapítója volt. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott.

Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe is meghívták: Zágrábba, New Yorkba, Teheránba, Espinhóba, Ottawába, Oberhausenbe, Krakkóba, Hirosimába.

Megannyi elismerés

Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2010-ben az NKA elnöke volt. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett.

Részletes életrajza az MMA oldalán olvasható.

Művház

Tizenkét filmet tűz műsorára ingyenesen az ArteKino Filmfesztivál

A fesztivál alkotásai online érhetőek el szerdától december végéig.

Közzétéve:

Pixabay

Az európai filmeket hat nyelven feliratozva láthatja a közönség az online fesztiválon. Idén először az angol mellett spanyol, német, francia, olasz és lengyel feliratok közül lehet válogatni a https://artekinofestival.arte.tv/en/ oldalon – közölték a szervezők.

Az ARTE által válogatott alkotások keresztmetszetet adnak a fiatal európai alkotók korábban csak fesztiválokon vetített filmjeiből. A műsorban szerepel egyebek mellett Ivan Ikic szerb rendező Oaza című filmje vagy például a Nocturnal című angol dráma.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Lengyelország Oscar-díjra nevezett filmje az Európai Moziéjszakán

Az Oscar-díjra nevezett Nem hagytak nyomokat című lengyel történelmi drámát premier előtt láthatja a magyar közönség az Európai Moziéjszakán, december 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Közzétéve:

Pixabay

A Jan P. Matuszynski rendező kommunista Lengyelországban játszódó filmjét, a főszerepet alakító Tomasz Zietek jelenlétében vetítik. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – tájékoztatott az Uránia Nemzeti Filmszínház.

A 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott Nem hagytak nyomokat (Zeby nie bylo sladów) története 1983-ban játszódik Lengyelországban. Habár a kommunista kormányzat által 1981-ben bevezetett hadiállapotot, melynek célja az egyre erősödő ellenzéki mozgalom, a Szolidaritás háttérbe szorítása volt, már felfüggesztették, a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait. Május 12-én egy rendőrjárőr letartóztatja és megveri Grzegorz Przemyket, Barbara Sadowska ellenzéki költőnő fiát. Grzegorz kétnapi szenvedés után belehal sérüléseibe. A halálos verés egyetlen szemtanúja a fiú barátja, Jurek Popiel, aki elhatározza, hogy harcolni fog az igazságért. Kezdetben az államapparátus lekicsinyli az ügyet, ám amikor Grzegorz temetésén több mint húszezres tömeg gyűlik össze, a hatóságok úgy döntenek, bármilyen eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák Jurek tanúskodását a bíróság előtt.

Jurek Popielt Tomasz Zietek alakítja, aki Malgorzata Szumowskának Ezüst Medve-díjat hozó Test című alkotásból, valamint a Lángoló világ című második világháborús brit drámasorozatból ismerhet a közönség.

Lengyel filmdíjra jelölték Piotr Domalewski Csendes éj és Jan Komasa Oscar-jelölt Corpus Christi című filmjében nyújtott alakításáért. Főszereplője A lengyel Hüakinkthos című 2021-es Netflix-filmnek, amely ugyancsak a kommunista Lengyelországban játszódik.

Az Európai Moziéjszaka hagyománya 2018-ban indult a Kreatív Európa MEDIA kezdeményezésére és az Europa Cinemas társszervezésében azzal a céllal, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag európai filmkultúra nagy, közös ünnepe legyen.

Az idei eseményen Budapest mellett Szolnokon és Miskolcon is lesznek vetítések.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Négy dokumentumfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet

A futballtörténelem egyik legizgalmasabb alakjáról, Siflis Gézáról, a Szemünk fénye című filmben megismert látássérült pár gyermekéről, továbbá a Vadászati és Természeti Világkiállításról és Afrikában tevékeny jezsuita misszionáriusokról készülhet alkotás.

Közzétéve:

A Nemzeti Filmintézet MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint mintegy 2 éve nyújtanak támogatást a televíziós bemutatásra és streamingszolgáltatásra készülő alkotásokra pályázati úton. Mint írják, a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek.

A Televíziós döntőbizottság novemberi ülésén négy dokumentumfilmnek szavazott meg gyártási támogatást.

A szabadkai származású legendás focista, Siflis Géza ötszörös labdarúgó válogatott, a Ferencváros játékosa kalandos életéről és tragikus haláláról készít filmet Siflis Zoltán a Filmintézet 6,3 milliós támogatásával A kapus halála címmel.

A látássérült Császár szülők gyermekéről, a 17 éves Fecóról Varga Ágota (Szemünk fénye, Szülei szeme) rendez dokumentumfilmet, amely 100 percben 18 év eseményeit öleli fel. A Szemük fénye a szülők élettörténetét követően, a hamarosan felnőtté cseperedő Fecóról szól, és 25 millió forintos NFI-támogatással valósul meg.

Az Egy a Természettel! című dokumentumfilm az ősszel megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítást dolgozza fel. A rendezvényt bemutató alkotást Gaszner Veronika készíti a Filmintézet 25 millió forintos támogatásával.

Cséke Zsolt rendező-producer Menyhárth László és Czimmermann István jezsuita misszionáriusok életét és Afrikában végzett munkásságát mutatja be készülő dokumentumfilmjében. A Szabadság vára a Nemzeti Filmintézet 20 millió forintos támogatásával készül.

Tovább olvasom