Művház
Egyházművészeti kiállítással nyitott a püspöki palota
Egyházművészeti kiállítással nyitotta meg kapuit a közönség előtt az egyház által csaknem három éve birtokba vett, és még felújítás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota szombaton.
A Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának, miután úgy alakították a romániai feltételeket, hogy EU-támogatásra nem pályázhatott. Az egyházművészeti kiállítást az épület már felújított részében rendezték be.
Ünnepi beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megemlítette: az elmúlt évszázad viharainak a túlélését, és az elmúlt évtizedben történt megerősödést mutatja, hogy a püspöki palota egyik épületrésze visszakapta régi fényét és rendeltetését.
Reményét fejezte ki, hogy az épület visszaszerzése, megnyitása egy gyümölcsöző korszak nyitánya lesz.
Az államtitkár ugyan név szerint nem említette Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnököt, de bírálta azt a tervét, hogy összevonja az önkormányzatnak alárendelt kulturális intézményeket, nevezetesen a nagyváradi román és magyar színházat, valamint a filharmóniát.
“A Bihar megyei kulturális intézmények önállóságának megtartása olyan ügy, amelyért nemzetiségtől függetlenül együtt kell, hogy kiálljunk. Színházaink, kulturális intézményeink megmaradásunk biztosítékai, felívelő jövőnk zálogai. Bízunk abban, hogy azok, akik a választók felhatalmazásából döntenek a megye jövőjéről, belátják, hogy ennek a térségnek a felemelkedéséhez továbbra is önálló, erős kulturális intézményekre van szükség” – jelentette ki Potápi Árpád János.
A tervezett intézményösszevonásra Hegedüs Csilla, a romániai európai alapok minisztériumának államtitkára is utalt köszöntőjében. Kijelentette: kolozsváriként mindig érezte Nagyváradon a nagyvonalúságot, a szabad szellemet. A partiumi városban nem számított, hogy ki a magyar, ki a román, ki a zsidó, egymást tisztelték az emberek, és “soha nem léptek egymás tyúkszemére”. “Reménykedem abban, hogy akiknek a kezében van a kulturális intézmények sorsa, tudni fogják azt, hogy Nagyváradon a szellemet soha nem lehetett a palackba zárni” – fogalmazott az államtitkár.
Böcskei László megyés püspök felidézte: amikor 2009-ben átvette elődjétől, Tempfli Józseftől a palota kulcsát, azt a feladatot kapta: “csináljátok tovább!” Ehhez kapott nélkülözhetetlen segítséget a magyar államtól. Megjegyezte: most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a pince, a földszint és a második emelet felújítása is.
Úgy dolgoztak, hogy a palota megőrizze régi pompáját, ugyanakkor meg is feleljen a mai követelményeknek. A püspök azt is megjegyezte, hogy míg a felújítás zajlik, csak sajátos program szerint és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a kiállítás. Erről a püspökség honlapján lehet tájékozódni.
A püspökség tájékoztatójából kiderül: a kiállítás az egyházmegye vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig. Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és a 18-19. századi egyházi textilgyűjteményének egy része válik láthatóvá. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.
Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László királynak, a város alapítójának, valamint az egyházmegye mártír püspökeinek, Boldog Bogdánffy Szilárdnak, Boldog Scheffler Jánosnak és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmosnak a tiszteletére. A palota második emeletére modern művészeti kiállítást és konferencia-központot rendeznek be.
A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.